Curiai Értesítő - Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 1-149. szám)

1877-01-13 / 10. szám

Második évfolyam. 1877. 10. 87. Budapest, szombat, Január 13. 2 ... SZERKESZTŐSÉG kiadó hivatal: Pest, Erzsébet tér 14. sz., ki ev.elet, hova a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfizetési a hirdetési dijak, neonkülönben & beiktatandó hirdetmények is küldendők. Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatnak el.CURIAI ÉRTÉS TO. JOGSZAKI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP. far „CURIAI ÉRTESÍTŐ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: egész évre . . 15 frt — lel évre ... 75(t Negyed évre . . 4 ,♦*■ Hirdetések : F.jy hatedhasábos petitsor ttgyszori hirdetésért 19 kr., kétszer fő kr., és többszöri hirdetéséért 13 kr., minden beiktatásiér. A bélyegért külön minden beiktatása után 30 kr. otrtr ért .. . A kereskedelmi szakbiróságok. Kiváló helyet foglalnak el csaknem minden nyugoti államban a kereskedelmi szakbiróságok, megfelelőleg korunk társadalmi fejlődésének, melyben a kereskedelem kiváló tényezőt képez. A naponkint ezerféle alakban mutatkozó kereskedelmi ügyleteket, benső viszonyokat, kiválólag a kereskedők, mint az áramlattal haladók ismerik a legalaposabban, s azok lehetnek leghivatottabbak dönteni a felmerült speciális kérdés felett. Némely nemzetek a kereskedelmi érdekek ezen fontosságát már régebben felismerték, így Franciaországban már a XIV. században léteztek bíróságok, melyek kereskedelmi ügyekben külön bíráskodtak. A 16-ik században azonban a kiválóbb francia kereskedelmi helyeken már valóságos önálló kereskedelmi törvényszékek szerveztetek. Nem csekély bizonyíték ezen szakbíróság hasznossága mellett az, hogy Franciaországban századokon keresztül folyvást fentartandónak találtatott, amint azt az 1790-ki nemzetgyűlés is megtartotta nagy szervezési munkájában. És ezen példa azután követésre talált majd minden műveltebb európai államban. Kétségtelenül fontos érdekeknek kellett fenforogni, hogy ezen intézmény a Francia földön annyira megszilárdult, a többi államokban pedig nagy mérvben elterjedett. Ezen érdekek a hitel érdekei, mely a kereskedelem létfeltételét képezi, s amelynek tulajdoníthatjuk kiválóan korunk nagyszerű haladását, társadalmi felvirágozását. Ezen hitelnek leglényegesb feltétele a kielégítő jogszolgáltatás, mindenekfelett azonban biztosítása a lehető legnagyobb gyorsaságnak a jog érvényesítésében. A hitel érdekében a biztos s gyors igazságszolgáltatás rendkívüli szükségessége vezette a bölcs törvényhozásokat arra, hogy a kereskedők számára külön, önálló bíróságokat alkossanak , miután átalános tapasztalat bizonyítja, hogy azon érdekeket hason mérvben a törvénytudó bírákból alakult vegyes törvényszékek teljességgel ki nem elégíthetik. Nem elégíthetik ki különösen a gyorsaság szempontjából, mi pedig a kereskedelemben, mint említők, a hitelérdekek legfontosbikát képezi. A törvénytudó bíróságok két szempontból nem képesek a gyorsaság igényének megfelelni ; egyrészt, mert számos egyéb polgárjogi s bűnvádi ügyekkel el lévén árasztva, lehetetlen, hogy bár kivételesen is, a kereskedelmi ügyek elintézésére elégséges időt nyerhessenek, s azt kellő gyorsasággal eszközölhessék; másrészt azon okból, mivel kizárólag nem foglalkozván a kereskedelmi ügyekkel, azok ismeretében s megbírálásában kiválóbb jártassággal nem bírhatnak, mi természetesen hatálylyal bír az elintézés gyorsaságára is, mellőzve azon tapasztalatot, miszerint a jogász bírák a jog subtilitásaiba, a performaságokba beleélvén magukat, azokat, melyek mindig bizonyos nehézkességgel s lassúsággal járnak, magukról semmiféle ügyeknél sem képesek lerázni. Nem akarunk ezúttal állításaink igazolásával bővebben foglalkozni, azt hívén, miszerint az előadottakból is következtethető, mily kevéssé követett törvényhozásunk bölcs politikát, midőn eddigelé az önálló kereskedelmi bíróságokat mellőzte. Az, hogy törvényszékeknél a kereskedelmi tanácsba egy kereskedő ülnököt rendelt meghivatni, a fentebbi hivatást és szükségleteket legkevésbé sem elégítheti ki. Azzal a hitel érdekében elkerülhetetlen gyorsaság hajszállal sem mozdíttatik elő. Tapasztalhatjuk is a lefolyt év adataiból, hogy a kereskedelmi bíráskodás országszerte igen sok kívánnivalót hagy fenn, miután még az illetékességi kérdések elintézése is hónapokat igényel; a hibák és tévedések a kereskedelmi bíráskodásban naponkit előfordulnak; s így ezen jogszolgáltatás a kereskedői körök által épen nem találtatik kielégítőnek. Budapest, 1877. jal. 12. Muraközben sem áll Themis temploma máskint, mint roskatagul. Lapunk egy barátja oly elkeseredett hangon is onnét, hogy lázitó hangja miatt kénytelenek vagyunk a különben igen érdekes levelet kivonatolni. Nem elég, hogy e nagy vidéknek személyes megjelenést igénylő ügyekben 2 — 3 napi járó földre, N.Kanizsára és Zala-Egerszegre kell vándorolnia, mióta törvényszékét elvették; telekkönyvi hatósággal is felruházott egyetlen járásbíróságának személyzete is megkevesbeztetett. Eddig csak szellemileg álltak gyengén, ma már úgy állnak phisicailag is. A legnagyobb rendetlenség, zavar és a hátralékok óriási tömege jellemzik a bíróságot. És itt nem segíthet a legtapintatosabb elnök sem. Ad impossibilia nemo tenetur! Zúgás,tüntetés,kérés — mind eredmény nélkül marad. S hogy itt se állapodjon meg a sors, betegség, áthelyezés folytán odajutott ez az árva járásbíróság, hogy három albiró s egybiró teendőit ma Csáktornyán is mond egy albirónak kell ellátnia. Nehéz állapot, ily körülmények közt annál is inkább gyors és helyes igazságszolgáltatást várni, miután sem az ügyvédi kar ostrompetitiója, sem a törvényszék elnökének gyakori felszólalása nem talált halló fülekre. Jó nekünk így is — végzi levelezőnk. Hadd boruljon fel az igazságügy székre, ha már a küllő agyát veri a sár! Absurdum. - 76. §. -Az új váltóeljárás hiányos, célt tévesztett intézkedéseinek elősorolására kevés egy oly füzet, mely magát a váltóeljárást magában foglalja, s úgy halljuk, hogy az alig két hetes rendeletet pár nap múlva novella fogja követni. Csak az nem tetszik nekünk, hogy ismét azok veszik a munkát kezükbe, kik a hibát elkövették. Hogy mennyire nem voltak tisztában az illető reformátorok még a főbb elvekkel sem, élesen illustrálja igen sok közt az a körülmény, hogy, míg az elsőbbségi igények megóvása érdekében a 75. §.-ban a legkomplikáltabb s legköltségesebb eljárást sem kímélték meg, addig a 76. §.-nál már a jogokat sértő takarékosságra látszik különös súly fektettetni, olyannyira, hogy a már költekezett fél a többiek jogérvényesítését tetszése szerint szabályozhatja. Az utóbb említett §. ugyanis így hangzik: „Ha a felülfoglalás a hirdetmény kibocsátása után foganatosíttatik: az igénylők jelentkezésére újabb hirdetésnek nincs helye. Igen, a végrehajtó, ki az alapfoglalást eszközli, kiadja a félnek az igényfelhívási hirdetményt, ámde ha annak esetleg későn, vagy épen nem tetszik azt közzétenni: mi tevő legyen a felülfoglalató? Erre nem tud cadentiát ez a rendelet! Pedig azt józan észszel kívánni sem lehet, hogy az egyik fél szeszélyétől, akaratától tétessenek függővé az utóbb jogot szerzett felek érdekei. Itt is a gyakorlat fog segíteni, a törvény mellőzésével, s jogosan kérdezzük tehát ismét: vajon nem azért hoztak-e megint törvényt, hogy legyen mit mellőzni, az anélkül is tekintélyben sülyedt törvényhozásunk rovására. Semmitőszéki döntvények. 1826- 876. I. „ Tekintve, hogy az 1874. évi 35. t. c. 129. §. értelmében a kir. közjegyző zárt8 határidő alatti jelentés tételre egyedül akkor kötelezhető, és marasztalható esetleg bírságban is, ha a bíróság megbízásából a kiküldöttekre nézve átalában érvényes szabályok szerint jár el, „tekintve továbbá, hogy az említett esetek közé az örökösödési eljárásnak egészben vezetése nem sorolható, mert ez más kiküldöttek által teljesíthető nem lévén: a közjegyzőnek arra vonatkozó megbízatása a kiküldetés átalános szabályai alá nem tartozik; mihez képest a közjegyzőnek ezen megbízatásáról, a fennidézett törvény XI. fejezete külön s egészen önállóan rendelkezik , tekintve végül, hogy az említett fejezet 124. §-a a jelentés beterjesztésére nézve azt rendeli, hogy a közjegyző jelentését csak az eljárás befejezése után tartozik leadni, „ennélfogva a bíróság ettől eltérni, s a közjegyzőt az egészben reá bízott hagyatéki eljárásnak zárás határidő alatti befejezésére, mely sok esetben az ő akaratától nem isüügg, bírság terhe alatt kötelezni jogosítva nincs, hanem oly esetben, midőn a közjegyző kötelességének teljesítésében hanyagul jár el, megbízatását tőle elvonni, s esetleg a közjegyzői terv. 205. §-á£ is alkalmazni szabadságában áll.“ 21567/876. A perrend (338. §. 2. p.) más biztosítást nem enged meg, mint csak azt, mely a fizetni kötelezett pénzösszegre intéztetik. Az tehát nem rendelhető el oly ítélet alapján, mely pénzbeli marasztalást nem tartalmaz, és oly kérelem folytán, mely oda irányul, hogy valamely részvénytársulat igazgatóinak megválasztottak e minőségbeni szerepléstől s ügyletek kötésétől eltiltassanak. Vegyes közlemények. A királyi pár fé január 22-kéig fog a fővárosban időzni. Az udvar ez évben alig fog udvari bált tartani, mert igen csekély számi aristokratikus táncosnő tartózkodik a fővárosban, s azoknak is egy része családi gyászban van. A királyné uzsonnája. Tegnap délután 1 órakor az „Erzsébet“ árvaház növendékeit az árvaház fővédnöke, a király asszony, nagyszerű uzsonnával lepte meg. Kugler, udvari cukrász tömérdek kávét, csokoládét, süteményt szállított az intézetbe.