Curiai Értesítő - Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 1-149. szám)

1877-01-13 / 10. szám

Második évfolyam. 1877. 10. 87. Budapest, szombat, Január 13. 2 ... SZERKESZTŐSÉG kiadó hivatal: Pest, Erzsébet tér 14. sz., ki ev.elet, hova a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfize­tési a hirdetési dijak, neonkü­lön­­ben & beiktatandó hirdetmények is küldendők. Kéziratok csak is­mert kezektől fogadtatnak el.CURIAI ÉRTÉS TO. JOGSZAKI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP. far „CURIAI ÉRTESÍTŐ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: egész évre . . 15 frt — lel évre ... 7­5(t Negyed évre . . 4 ,♦­­*■ Hirdetések : F.jy hatedhasábos petitsor ttgy­­szori hirdetésért 19 kr., kétszer fő kr., és többszöri hirdetéséért 13 kr., minden beiktatásiér. A bélyegért külön minden beiktatás­a után 30 kr. otrtr ért .. . A kereskedelmi szakbiróságok. Kiváló helyet foglalnak el csaknem minden nyugoti államban a kereskedelmi szakbiróságok, megfelelőleg korunk társadalmi fejlődésének, melyben a kereskedelem kiváló tényezőt képez. A naponkint ezerféle alakban mutatkozó ke­reskedelmi ügyleteket, benső viszonyokat, kiváló­­lag a kereskedők, mint az áramlattal haladók isme­rik a legalaposabban, s azok lehetnek leghivatot­­tabbak dönteni a felmerült speciális kérdés felett. Némely nemzetek a kereskedelmi érdekek ezen fontosságát már régebben felismerték, így Franciaországban már a XIV. században létez­tek bíróságok, melyek kereskedelmi ügyekben külön bíráskodtak. A 16-ik században azonban a kiválóbb francia kereskedelmi helyeken már valóságos önálló kereskedelmi törvényszékek szerveztetek. Nem csekély bizonyíték ezen szakbíróság hasznossága mellett az, hogy Franciaországban századokon keresztül folyvást fentartandónak találtatott, a­mint azt az 1790-ki nemzetgyű­­­­lés is megtartotta nagy szervezési munkájában. És ezen példa azután követésre talált majd minden műveltebb európai államban. Kétségtelenül fontos érdekeknek kellett fenforogni, hogy ezen intézmény a Francia föl­dön annyira megszilárdult, a többi államokban pedig nagy mérvben elterjedett. Ezen érdekek a hitel érdekei, mely a ke­reskedelem létfeltételét képezi, s a­melynek tu­lajdoníthatjuk kiválóan korunk nagyszerű hala­dását, társadalmi felvirágozását. Ezen hitelnek leglényegesb feltétele a kie­légítő jogszolgáltatás, mindenekfelett azon­ban biztosítása a lehető legnagyobb gyorsaság­nak a jog érvényesítésében. A hitel érdekében a biztos s gyors igaz­ságszolgáltatás rendkívüli szükségessége vezette a bölcs törvényhozásokat arra, hogy a kereske­dők számára külön, önálló bíróságokat alkossa­nak , miután átalános tapasztalat bizonyítja, hogy azon érdekeket hason mérvben a tör­vénytudó bírákból alakult vegyes törvényszékek teljességgel ki nem elégíthetik. Nem elégíthetik ki különösen a gyorsa­ság szempontjából, mi pedig a ke­reskedelemben, mint említők, a h­i­­telérdekek l­egfontosbikát képezi. A törvénytudó bíróságok két szempontból nem képesek a gyorsaság igényének meg­felelni ; egyrészt, mert számos egyéb polgárjogi s bűnvádi ügyekkel el lévén árasztva, lehetetlen, hogy bár kivételesen is, a kereskedelmi ügyek elintézésére elégséges időt nyerhessenek, s azt kellő gyorsasággal eszközölhessék; másrészt azon okból, mivel kizárólag nem foglalkozván a kereskedelmi ügyekkel, azok ismeretében s megbírálásában kiválóbb jártassággal nem bír­hatnak, mi természetesen hatálylyal bír az elin­tézés gyorsaságára is, mellőzve azon tapasztala­tot, miszerint a jogász bírák a jog subtilitásaiba, a performaságokba bele­élvén magukat, azokat, melyek mindig bizonyos nehézkességgel s lassú­sággal járnak, magukról semmiféle ügyeknél sem képesek lerázni. Nem akarunk ezúttal állításaink igazolá­sával bővebben foglalkozni, azt hívén, miszerint az előadottakból is következtethető, mily kevéssé követett törvényhozásunk bölcs politikát, midőn eddigelé az önálló kereskedelmi bíróságokat mellőzte. Az, hogy törvényszékeknél a kereskedelmi tanácsba egy kereskedő ülnököt rendelt meghi­vatni, a fentebbi hivatást és szükségleteket leg­kevésbé sem elégítheti ki. Azzal a hitel érde­kében elkerülhetetlen gyorsaság hajszállal sem mozdíttatik elő. Tapasztalhatjuk is a lefolyt év adataiból, hogy a kereskedelmi bíráskodás országszerte igen sok kívánni­valót hagy fenn, miután még az illetékességi kérdések elintézése is hóna­pokat igényel; a hibák és tévedések a kereske­delmi bíráskodásban naponkit elő­fordulnak; s így ezen jogszolgáltatás a kereskedői körök által épen nem találtatik kielégítőnek. Budapest, 1877. jal­. 12. Muraközben sem áll Themis temploma más­­kint, mint roskatagul. Lapunk egy barátja oly el­keseredett hangon is onnét, hogy lázitó hangja miatt kénytelenek vagyunk a különben igen érde­kes levelet kivonatolni. Nem elég, hogy e nagy vidéknek személyes megjelenést igénylő ügyekben 2 — 3 napi járó földre, N.­Kanizsára és Zala-Eger­­szegre kell vándorolnia, mióta törvényszékét el­vették; telekkönyvi hatósággal is felruházott egyet­len járásbíróságának személyzete is megkevesbezte­­tett. Eddig csak szellemileg álltak gyengén, ma már úgy állnak phisicailag is. A legnagyobb rendet­lenség, zavar és a hátralékok óriási tömege jellem­zik a bíróságot. És itt nem segíthet a legtapintato­sabb elnök sem. Ad impossibilia nemo tenetur! Zúgás,tüntetés,kérés — mind eredmény nélkül marad. S hogy itt se állapodjon meg a sors, betegség, áthe­lyezés folytán odajutott ez az árva járásbíróság, hogy három albiró s egy­­biró teendőit ma Csáktornyán i­s mond egy albirónak kell ellátnia. Nehéz állapot, ily körülmények közt annál is inkább gyors és helyes igazságszolgáltatást várni, miután sem az ügyvédi kar ostrom­petitiója, sem a törvényszék elnökének gyakori felszólalása nem talált halló fülekre. Jó nekünk így is — végzi levelezőnk. Hadd boruljon fel az igazságügy székre, ha már a küllő­ agyát veri a sár! Absurdum. - 76. §. -Az új váltóeljárás hiányos, célt tévesztett intézkedéseinek elősorolására kevés egy oly füzet, mely magát a váltóeljárást ma­gában foglalja, s úgy halljuk, hogy az alig két hetes rendeletet pár nap múlva novella fogja követni. Csak az nem tetszik nekünk, hogy ismét azok veszik a munkát kezükbe, kik a hibát elkö­vették. Hogy mennyire nem voltak tisztában az illető reformátorok még a főbb elvekkel sem, élesen illustrálja igen sok közt az a körülmény, hogy, míg az elsőbbségi igények megóvása érdekében a 75. §.-ban a legkomplikáltabb s legköltségesebb eljárást sem kímélték meg, addig a 76. §.-nál már a jogo­kat sértő takarékosságra látszik különös súly fek­­tettetni, oly­annyira, hogy a már költekezett fél a többiek jogérvényesítését tetszése szerint sza­bályozhatja. Az utóbb említett §. ugyanis így hangzik: „Ha a felülfoglalás a hirdetmény kibocsátása után foganatosíttatik: az igénylők jelentkezésére újabb hirdetésnek nincs helye. Igen, a végrehajtó, ki az alapfoglalást esz­közli, kiadja a félnek az igény­felhívási hirdetményt, ámde ha annak esetleg későn, vagy épen nem tet­szik azt közzétenni: mi tevő legyen a felülfoglalató? Erre nem tud cadentiát ez a rendelet! Pedig azt józan észszel kívánni sem lehet, hogy az egyik fél szeszélyétől, akaratától tétessenek függővé az utóbb jogot szerzett felek érdekei. Itt is a gyakorlat fog segíteni, a törvény mellőzésével, s jogosan kérdezzük tehát ismét: vajon nem azért hoztak-e megint törvényt, hogy legyen mit mellőzni, az anélkül is tekintélyben sülyedt törvényhozásunk rovására. Semmitőszéki döntvények. 1826- 876. I. „ Tekintve, hogy az 1874. évi 35. t. c. 129. §. értelmében a kir. köz­jegyző zárt8 határidő alatti jelentés tételre egyedül akkor kötelezhető, és marasztalható esetleg bírságban is, ha a bíróság megbízásá­ból a kiküldöttekre nézve átalában érvényes szabályok szerint jár el,­ „tekintve továbbá, hogy az említett esetek közé az örökösödési eljárásnak egészben veze­tése nem sorolható, mert ez más kiküldöttek által teljesíthető nem lévén: a közjegyzőnek arra vonatkozó megbízatása a kiküldetés áta­lános szabályai alá nem tartozik; mihez képest a közjegyzőnek ezen megbízatásáról, a fennidézett törvény XI. fejezete külön s egé­szen önállóan rendelkezik , tekintve végül, hogy az említett fejezet 124. §-a a jelentés beterjesztésére nézve azt rendeli, hogy a közjegyző jelentését csak az eljárás befejezése után tartozik leadni,­ „ennélfogva a bíróság ettől eltérni, s a közjegyzőt az egészben reá bízott hagyatéki eljárásnak zárás határidő alatti befejezésére, mely sok esetben az ő akaratától nem is­üügg, bírság terhe alatt kötelezni jogosítva nincs, hanem oly esetben, midőn a közjegyző köteles­ségének teljesítésében hanyagul jár el, megbí­zatását tőle elvonni, s esetleg a közjegyzői terv. 205. §-ᣠis alkalmazni szabadságában áll.“ 21567/876. A perrend (338. §. 2. p.) más biztosítást nem enged meg, mint csak azt, mely a fizetni kötelezett pénzösszegre intéz­­tetik. Az tehát nem rendelhető el oly ítélet alapján, mely pénzbeli marasztalást nem tar­talmaz, és oly kérelem folytán, mely oda irá­nyul, hogy valamely részvénytársulat igazga­tóinak megválasztottak e minőségbeni szerep­léstől s ügyletek kötésétől eltiltassanak. Vegyes közlemények. A királyi pár f­­é január 22-kéig fog a fővá­rosban időzni. Az udvar ez évben alig fog udvari bált tartani, mert igen csekély szám­i aristokrati­­kus táncosnő tartózkodik a fővárosban, s azoknak is egy része családi gyászban van. A királyné uzsonnája. Tegnap délután 1 órakor az „Erzsébet“ árvaház növendékeit az árva­­ház fővédnöke, a király­ asszony, nagyszerű uzson­­nával lepte meg. Kugler, udvari cukrász tömérdek kávét, csokoládét­, süteményt szállított az intézetbe.

Next