Magyar Jogász, 1877 (2. évfolyam, 150-300. szám)
1877-11-21 / 268. szám
_ Második évfolyam 1877. 208. sz. Budapest, szerda, november 21. _____ „MAGYAR JOGÁSZ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: Egész évre ... 15 frt. — Fél évre .... 7 „50 Negyed évre . .4 „ — Hirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetéséért 19 kr., kétszer 16 kr., és többszöri hirdetéséért 13 kr., minden beigtatásnál. A bélyegdij külön minden beigtatás után 30 kr. osztr. ért. MAGYAR JOGÁSZ JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 _SZBudapest, V. József tér. 3. sz. hová a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfizetési s hirdetési díjak, nemkülönben a beigta- tandó hirdetmények is külídendők. — Kéziratok csak » ismert kezektől fogadtat- nak el. A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. Ismét a tengeri kígyó. (Értjük a büntető javaslatot.) Tegnapi vezércikkünkben második kérdésül azt vetettük fel, hogy váljon forognak-e fönn a szükségesség, éspedig a sürgős szükségességnek oly momentumai, melyek ama javaslatnak minden halogatás nélkül leendő életbeléptetését elkerülhetlenül követelhetnék? Mert ha a törvényhozók arról vannak meggyőződve, mikép a közjólét, s az állam magas céljai tekintetéből valamely törvény késedelem nélkül életbeléptetendő, akkor bizony nem szabad késedelmeskedni, sőt még a rendes törvényhozási eljárás rovására is, azonnal kell intézkednünk. A sürgős szükségességnek, mint valami extremae necessitatis esetei azonban nagyobb törvényeknél, melyeket codexeknek szoktunk nevezni, nézetünk szerint nem is foroghatnak fönn. A jogélet, melynek külnyilvánulásai szabályoztatnak a törvények által, folytonos fejlődésben s alakulásban lévén, működése egyes szabályok hiánya, vagy elavultsága miatt fennakadást nem szenvedhet. Magának a gyakorlati életnek mozzanatai, tényei nyújtanak iránypontokat, mintegy vezérfonalat, mely szerint a jog működése folytonos lehessen. A jogszabályok codexben nyilvánuló tökéletesítésének késedelme tehát hátránynyal járhat, de veszélylyel a jogéletben semmi esetre sem. És ez a nagyobb terjedelmű codificátiónál a sürgős szükségesség fogalmát már eo ipso kizárja. És ha ezek szerint átalában véve a büntető codex alkotása elodázhatlan szükségnek nem tekinthető, további kérdés az, hogy váljon a magyar jogélet specificus viszonyai olyanok-e, hogy a legsürgősb teendőnek tüntetik föl abüntető codex létezését, tehát, hogy váljon jogi bajaink mindenekfölött, és a legsürgősebben azt követelhetik-e, hogy legelőször is, és mindent megelőzőleg nálunk anyagi büntető codex teremtessék ? Sajnosan kell constatálnunk, mikép e kérdést törvényhozóink kellően nem tisztázták, tüzetesen meg sem vitatták , pedig ettől függne nézetünk szerint annak eldöntése, hogy Csemegi codexe kivételes, úgyszólván kiváltságos elfogadtatásban részesíttessék-e vagy sem? Azok a kitételek, hogy a büntető codex égető szükség, legsürgősb feladat, elodázhatlan teendő sat., mint csak puszta phrasisok, melyek érvekül csak akkor szolgálhatnának, ha igazoltatnék nem elméleti okoskodással, hanem tényekkel, az életből merített adatokkal, mikép azok a bajok, melyek büntető igazságszolgáltatásunkban tényleg égető szükséget képeznek, az anyagi büntető codex lérehozatala által csakugyan orvosoltathatnának. Ezt pedig soha senki sem fogja igazolni, mert égető bajaink forrása egészen más körülményekben rejlik, s azok orvoslása más tényezőktől függ. Miben állnak ezen égető bajaink, melyek a büntetőjog gyakorlatában annyira elterjedtek? Hiszen ezek nem újak, de már századosak, tehát bárki által könnyen fölismerhetek. N Nincs is senki aziránt kételyben, miképp bajok, az eljárás bizonytalanságában, a bírói önkényben, a törvénykezési közegek túlkapásaiban, sokszor visszaéléseiben, s ezek folyományául a személybiztonság hiányában, a polgári szabadság fedetlenségében rejlenek. Ezt naponként lehet tapasztalni, mindenki észlelheti, tehát részletes kimutatást épen nem kívánnak. És most kérdjük, e bajokon, melyek büntető igazságszolgáltatásunkat oly rész színben tüntetik föl, segítve teend e az anyagi büntető codex életbeléptetése által, és különösen épen csak Csemegi codexe orvosolhatná-e múlhatlanul s gyorsan ezeket a sebeket? A büntetőjog terén nagyon is ignotus insrael lehet az, ki e kérdésre igennel felelne. Mellőzzük azt, mikép Csemegi jelen codexe, mármint az anyagi jog codificálására is kirívóan hiányos s tökéletlen, és pedig nemcsak irányszabályainak, fogalmazásának s egyes intézkedéseinek hibássága miatt, hanem s főleg abból az okból, mert a büntetőjognak csak egy részére — a bűntettekre s vétségekre — szorítkozik; míg annak egyik nevezetes alkatrészét, a kihágások, rendőri esetek szabályozását magában nem foglalja. Hogy ez mily nagy hiány, érthető abból, miképpen ezek a bűnesetek foglalják el büntető törvénykezésünk nagyobb részét. De mindettől eltekintve, mit fog Csemegi codexe nyújthatni a bűnvádi igazságszolgáltatás tökéletesítésére ? Azt, hogy bizonyos büntetőjogi fogalmakat némileg tisztáz, s a német jogforrások után határozottabb alakban helyezi a bírák elé. Ezek — t. i. akik még nem tudják az egyetemről — tisztában leendnek aziránt, hogy miben áll a kísérlet, mily különbség van a csalás és sikkasztás, a tolvajás és rablás stb. között; mily jogi tekintet alá esik a talált holmik elsajátítása, az önvagyonnak fölgyújtása stb. Leolvashatják belőle esetenként, hogy mily szabályok szerint gyakoroltassák a beszámítás, mily mentségi és súlyosbító körülmények érvényesíthetők, és minden bűntettnél a maximum s minimum között, mily büntetési fokozat alkalmaztassák. Ezáltalal azonban meg fognak-e szüntettetni büntetőjogi állapotunk égető sebei, melyeket föntebb jeleztünk? Meg fognak-e egy vágással semmisíttetni azok a visszaélések s rendetlenségek, melyek a jogbiztonságot naponként fenyegetik ; helyre fognak-e állíttatni a polgári szabadság biztosítékai ? Azt gondoljuk, nincs ember, ki Csemegi codexétől ily eredményeket várna. Ha pedig ez így van, akkor meg hogyan lehet itt sürgős dologról beszélni, mely a codex haladéktalan, rögtönzött életbeléptetését indokolhatná ? Tisztelt olvasóinkat kérjük: szíveskedjenek mielőbb előfizetni, hogy a lap szétküldése ne gátoltassék, s a nyomatandó példányok számára nézve tájékozva legyünk. Mindennap megjelenő lapunk előfizetési ára: egész évre 15 ft. félévre 7 ft. 50 kr. negyedévre 4 ft. — Kérjük olvasóinkat, mikép lapunkat körükben terjeszteni szíveskedjenek. Budapest, nov. 20. Minisztertanács. Ő felsége a király elnöklete alatt ma minisztertanács tartatott. A tanácskozás délelőtt 10 órakor kezdődött s délután két órakor még nem fejeztetett be. Jelen voltak a tanácskozáson a magyar minisztereken kívül még gr. Brlandij Kheidt közös hadügyminiszter és a zágrábi katonai főparancsnok Filippovics dr. A büntetőjavalat átalános tárgyalása tegnapelőtt kezdetett meg a szabadelvű pártban. Zsedényi józan indokokkal támogatott beszédében időelőttinek tartja a codexet, míg az eljárást tárgyazó javaslat elő nem terjesztetik. Ezt követeljük mi is, s minden értelmes jogász. Ellenben Csemegi hamis példákkal mustrálja, hogy más országok is léteznek, hol hasonló viszásságok történtek. Kár, hogy a félhivatalosak nem említették meg azokat az országokat, hogy módokban állott volna bebizonyítani azt, hogy azokban a viszonyok sohasem voltak oly abnormisak, mint nálunk; a közbiztonság sohasem volt oly gyarló állapotban, mint nálunk; s egyátalában, hogy azokban az országokban léteztek garantiák, részint a jól fegyelmezett s iskolázott bíróságok eljárásában; részint pedig a már létezett s a gyakorlat által bővített törvényes intézkedésekben; míg ellenben nálunk ily biztosítékokra nem akadhatunk. Legföbb stélőszéki döntvények: 5866877 sz. Valamely malomüzlet használata bizonyos idő leteltével új szerződés hiányában szerződésszerűleg megszűnvén, hallgatag megújításnak nem tekinthető, ha a tulajdonos a megszüntetési per folyamában, utólagosan lefizetett azon haszonbért felvette, mely a jogosulatlanul tovább folytatott használatáért járt, s igy a múltban elvont hasznokért kártalanításul szolgált. 5782 877 sz. Az átruházási szerződés keletkeztekor az ingatlan vagyon már harmadik személy telekkönyvi tulajdonát képezvén, az új vevők részére meg nem ítélhető azon az alapon, hogy a 3-ik személy javára történt bekebelezés joghatálya a perfeljegyzés folytán függőben maradt, ha a perfeljegyzés ugyan kéretett, de nem rendeltetett el. 6309877 sz. Nem vehető bírói figyelembe az elévülési kifogás azok részéről, kik csak a helyszínelés utján lettek tulajdonosokként a telekkönyvbe bevezetve, s tulajdonjoguk nem a telekk. rend. II. Rész értelmében kebeleztetett be. Ily helyszínelési tulajdonos irányában, a szóbeli vételszerződés utján birtokba jutott fél tulajdonjogi keresetének, illetőleg tulajdonjoga megállapításának útjában a bekebelezés elsőbbsége nem állhatott. 7929877 sz. Az, ki az általa vett telken magát eladó irányában bizonyos szolgálat teljesítésére, s e célból a szükséges készülék s épület jó karban tartására feltétlenül kötelezte, a rongálást saját költségén helyreigazítani köteles, habár az nem az Ő hibájából, hanem a sok használat folytán keletkezett. 625 v. 877 sz. A bányaadományozás s a