Magyar Jogász, 1878 (3. évfolyam, 149-300. szám)

1878-10-09 / 232. szám

1-ső r. vádlottnak ő engedte volna át, nemcsak bizonyítva nem lett, de Sajnos J. hitelesített val­lomásaival az lett begyőzve, hogy vádlott távol volt azon alkalommal, midőn a jószágait (marháit) 1-ső r. vádlott az ura udvaráról lett kifutásukkor visszaterelni sem tudta s igy panaszlottat azért, mert távollétében agarai mint történni szokott, a marháit hajtó 1. r. vádlott, illetve a jószág után az udvarról kiszöktek, vádolni egyátalán nem le­het, miért őt az alaptalan vád alól teljesen fel­menteni kellett. Végül 1-ső r. vádlottra nem bizo­nyulván, hogy ő vadászott volna, a vadászati jegyre s engedélyre szüksége nem is volt. A k­i­r. t­á­b­l­a panaszró s a kir. ügyész fö­­lebbezésére f. és márcz. 4. 343. sz. a következő­leg ítélt. A pana­szos kár követelésével az 1872. VI. tczikk 19. §-hoz képest polgári perutra utasittatik, egyebekben a­­birósági ítélet indokaiból s még azért is helybenhagyatik, mert panasz lottak ellen az, hogy az ebeket szándékosan a társulat vadász­területére hajtották volna — semmi bizonyítékkal sem igazoltatott. A legfőbb itélőszék következőleg ítélt: A vadászati s pénzügyi kihágást illetőleg, a m­ásod­­bíróság ítélete indokaiból helybenhagyatik; azon­ban Gabos D. 1-ső­r. vádlott abbeli cselekménye, miszerint maga beismeri, hogy gazdája agarai ál­tal, a panaszló vadászterületén felvert és elfogott, tehát annak tulajdonát képező nyulat, bár azt az ugyanakkor ott vadászó Kraschován Pál társu­lati tag kérte tőle — oda nem adta, hanem haza vitte, vagyon­biztonság elleni kihágást képezvén, nevezett Gabos D. ebben mondatik ki vétkesnek s a Debreczen városi szegényalap javára fizetendő 10 frt. birság s nem fizetés esetén 2 napi fogságra ítéltetik s egyszersmind az eltulajdonított nyul­­­írt 20 kr. árának s 3­árt perköltségnek a panasz­ló társulat részére leendő megtérítésében is elma­­rasztaltatik. Vegyes közlemények: Ő felsége Pallavicius Ede őrgrófnak, ma­gyar kir. pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak a kamarási méltóságot adományozta. Pályázati hirdetmény. A cs. és kir. hadbí­róságnál legközelebb több, évi GOO frtnyi átalány élvezetével összekötött hadbirógyakornoki állomás fog üresedni. Az ezen állásokért folyamodók a cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz czimzett folya­modványaikat vagy közvetlenül a katonai főtörvény­­széknél Bécsben vagy pedig tartózkodási helyük hadfő- vagy hadparancsnoksága útján kötelesek beadni. Az egész pályázati hirdetmény feltételei a hivatalos lapban olvashatók. Bosznia occupálása úgy látszik még sincs befejezve. Zách vezérőrnagynak egy Zavaljeből kel­tezett s a zágrábi főhadparancsnoksághoz intézett távirata szerint. Reinländer vezérőrnagy tegnap­előtt, 6-án egész napon át tartó szerencsés ütköze­tet vívott a Pecstől délkeletre eső magaslatokon levő hajó, váljon a magánpanaszos által hivatkozott tanúk eleve, vagy csak a tárgyalási napon, a vád­lott által hivatkozott és már bíróságilag ki is hall­­gatottakkal együtt hallgattassanak-e ki vagy sem, avagy az ügy elbírálása elnapoltassék-e vagy elbírá­lás végett az elsőfokú bírósághoz visszaküldessék. Ezen nézet indíthatta a közvádlót fönti in­dítványa megtételére, ide és erre czélzott vádlott "védőjének abbeli kérelme, hogy elsőbíróságilag már kihallgatott tanúi, a felebbviteli tárgyalásra megidéztetve újból kihallgattassanak és magánpa­­paszos által hivatkozottakkal esetleg szembesüttes­­senek. Nézetünk szerint, mindenesetre a magánpa­naszos mulasztása volt, hogy az ellene a vádlott részéről fölhozott bizonyítási matériáiét, ellenta­­nuk megnevezésével és azok vallomásával nem igye­kezett meggyengíteni vagy megsemmisíteni, első­sorban kiki becsületének önmaga a védője és mi­után magánpanaszos ezt megtenni elmulasztotta, a később megnevezett tanuk, a felebbviteli tárgyalás­hoz, a vádlott tanúinak újból leendő meghallgatása, esetleg szembesítése nélkül megidézhetők nem voltak. Vagyis, ha a II. fokú bíróság nem állapítot­ta volna meg a büntető­ törvény 312. §-a alá eső bűnösséget, nem maradt volna más hátra, mint a 491. §. alá eső tényálladék teljes helyreállíthatása czéljából a kitűzött tárgyalást elnapolni, ez­ál­tal moraliter csakis a magánpanaszos vesztett volna. Ebből látható, hogy némelykor kis mulasztás is káros következményű lehet, erős felkelő osztagok ellen. A veszteség jelentékeny. E hó 7-én ismét megkezdetett az ütközet, mely­nek részleteiről közelebbi hírek nem érkeztek. Ezzel kapcsolatban fölemlítjük, hogy több ezer, most szerb földön tanyázó bosnyák menekült, sze­retne visszatérni hazájába, ha Ausztria-Magyaror­­szág biztosítaná őket a büntetlenség felől.­­ A határon, Vranja közelében, az albánok megint hoz­záláttak a portyázáshoz és fosztogatáshoz. Patentbureau szabadalmak szerzésének köz­vetítésére Z. Henrik, mint a Zeitschrift für Ver­waltung írja, concessiót kért egyik lajtántúli hely­­tartóságtól adásvételek közvetítését, és szabadal­mak szerzését czélzó „patentbureau“ felállítására. Az illető helytartótanács ennek következtében föl­­terjesztést tett a belügyminisztériumhoz, fölhatal­mazást kérvén arra, hogy ezen és hasonló kérelmek­nek helyt adhasson. A belügyminiszter azonban 3724/78. sz. leiratában értesítette a helytartótaná­csot, hogy a kereskedelmi és igazságügyminiszté­­riumokkal folytatott tárgyalások következtében nem adhatja meg a kért felhatalmazást, mert hasonló concessiók s különösen a Z. által kért jogosítvá­nyok igen érezhető befolyással lennének más auto­­rizált tényezők (ügyvédek és közjegyzők) helyzetére s ezenkívül közigazgatási útán nem is határozhatók meg a kellő garancziák arra, hogy a közönség károsodástól megóvassék. De nem lehetne megengedni azt sem, hogy a czélbavett vállalat „patentbureaunak“ neveztessék, mert ezen elneve­zés igen alkalmas a közönség félrevezetésére s a magánvállalatnak közhatóságokkal való összeté­­vesztésére. Csanádmegye közgyűlése Somogy megye is­mert feliratát szintén elfogadta. Hadsi Lója elfogatását Philippovich táv­iratilag jelentette a királynak. Ezzel együtt össze volt kötve ama kérdés, mily eljárást kövessenek az elfogott insurgens-vezérrel szemben. A katonai iroda hir szerint szintén táviratilag felelte, hogy a hadi igazságszolgáltatásnak szabad utat kell engedni. S igy Hadsi Lója osztozni fog barátjának Hadsi Ja­­markovicsnak sorsában s mozgalmas életét a bitón végzi be. Már haditörvényszék elé van állítva s Burján ezredes hadbíró által ki is hallgattatott. — Hadsi Lója Wassics főkonzul közzétett jelentései szerint „tisztességesebb kiadású rablódnak, más közlönyök szerint pedig már „elitélve volt rablógyil­kosnak“ jellemeztetett. Hadsi Lója vallásos fana­tikus, a­mi állásánál fogva érthető, de az ő érde­me az, hogy mint Wassics úr is bevallani kényte­len volt, a sokáig tartott anarchia alatt a bosnyák fővárosban az élet- és vagyon­biztosság ellen semmi kihágás nem történt, hogy az osztrák-magyar kon­zul baj nélkül Mostárba mehetett s hogy a Szeraje­­vóban tartózkodott osztrákoknak és magyaroknak semmi bajuk sem történt.­­ Ezen érdemet a né­met főkonzul is kiemelte. Úgy, a mint Lója csele­kedett, csak a fanatikusok cselekesznek. Egészen han­ bellalováci ütközetig Hadsi Lója lelke volt az okkupáció ellen való felkelésnek. Hadsi Lala körülbe­lül 60 éves, magas, szikár ember, arczkifejezése Was­sics úr jelentései szerint majdnem kedélyességről tanúskodik. A „Zasztava“ ellen új sajtópert kezdett az államügyészség. Az inkriminált czikk múlt héten jelent meg. Ebben a czikkben Szerbia és Monte­negró határozottan fölhivatnak, hogy a délszláv nemzet érdekében ne hagyják magukat Boszniának az osztrák-magyar occupátiója által elnyomatni. Borzasztó bűntettet követett el két fiatal ember, Parret sirásó fiai Párisban. A két legény mészárosnak öltözve vaspályán Auxerrebe ment, meggyilkolták nagyapjukat és nagyanyjukat, azután a házat kirabolva ismét visszatértek Párisba. Az idősebbet, ki 19 éves, már elfogták, midőn épen atyjánál segédkezett, a­ fiatalabb még nem került meg. Az elfogott azt állítja, hogy egy sort sem találtak az öregeknél. Strike a kocsigyártóknál. Több helybeli kocsigyár tegnap délután panaszt emelt a főkapitányságnál, hogy segédeik minden előleges felmondás nélkül tömegesen beszüntették a mun­kát. Az izgatók hír szerint erőszakosan jártak el a józanabb gondolkozású, munkás legények irányá­ban s őket karhatalommal tuszkolták ki a műhe­lyekből. Az iparosok jogorvoslásért az iparhatósá­gokhoz fordulnak. A strikkolókat valószínűleg az éhség fogja csak pár nap múlva eszükre téríteni. A zsidók imaházában történt szerencsétlen­ség alkalmával, mint hiteles forrásból értesülünk, csak egy­ jelentékenyebb sérülés esett. Thein úrnő ugyanis két oldalbordáját törte be. Csekélyebb mérvű sérülést többen szenvedtek, ezek azonban rövid időre remélhetőleg megszabadulnak a catast­­ropha kellemetlen emlékeitől. A szerencsétlenség színhelyén azonban sok ékszert találtak, ezek a tulajdonjog kellő beigazolása mellett az imaház felügyelőségétől bármikor átvehetők, mire a ká­rosodottak figyelmét ezennel fölhívjuk. Hamis és vétkes bukás. Trapp Károly és neje Müller Fanni hamis és vétkes bukással, illetve annak bünrészességével volt vádolva a mai végtár­gyaláson. Trapp Pommerániából vándorolt be hozzánk s mint egyszerű szolga Kőbányán annyira vitte, hogy házat épített és disznókereskedő lett. 1872-ben bejegyeztette, 1875-ben kitörültette czé­­gét; azután házának fele részét neje nevére íratta adás-vevési szerződés alapján. 1876 október 2-án csődbe jutott. Saját bevallása szerint 17100 frt. vagyona volt, de ez behajthatlan követelésből állott. A 13347 forint passiva semmi fedezetet sem nyert Trapp azzal védekezett, miszerint a tarto­zások jótállásából származtak, nejének pedig tarto­zott azon 23000 frt. felével, melyet a házra az osztr. földhitelintézet betáblázott és melyet vád­lott üzletébe fektetett; azonkívül kifizetett helyette 8500 frtot a hazai és a központi takarékpénztárnál. Dr. Füzesséry Trapp védelméért emelt szót, Trapp­­nét dr. Purczell Aurél védte s kérte teljes föl­mentését, mivel sem üzlettársa elsőrendű vádlott­nak, sem pedig bűnt nem képezhet az hogy köve­telését biztostani kívánta. A kir. törvényszék Trapp Károlyt hamis és vétkes bukás miatt 6 havi, Müller Fannit bűnrészesség miatt egy havi börtönre ítélte és az adás-vevési szerződést sem­misnek nyilvánította. A férj bosznia. Sacramentóban egy filozófus nem rég fölfogta nejének szerelmes levelét, a­melyben délutánra légyott volt kitűzve. A filozófus férj nem készült semmiféle vérengző cselekedetre, nem rohanta meg nejét, nem állott lesbe, hanem egyszerűen zsebre dugta feleségének hamis fogait, megcsókolta a gyermekeket, kedélyesen sétálni ment a városba s teljesen meg lehetett győződve a felől, hogy a légyottból semmi sem lesz. Flandria! szokásjog. Érdekes példáját olvas­suk a szokásjog keletkezésének a „Deutsche Juris­­tenzeitung“-ban. A flandriai ügyvédnek, ha megnő­sül, törvényszéki segédhivatali főnök és ennek hi­vatalnokai ősidőktől fogva szerencsét szoktak kí­vánni, a felköszöntött pedig megvendégeli őket bor­ral és kalácscsal. Codde mester vonakodott magát ezen szokásnak alávetni, azt tartván, hogy elég neki szépen megköszönni a jó kivánatokat. Bepe­­reltetvén, azt hozta fel a törvényszék előtt, mikép bor és kalács mindig csak bőkezűségből adatott, kötelezettség nem létezik s ennélfogva keresetnek helye nincs. Panaszló ellenben hivatkozott a szo­kás ódon­ságára s az újításokkal járó veszélyekre; kiemelte, hogy a kérdéses szokás antiquissima et laudabilis consvetudo­s mint ilyen, a jogtudósok egybehangzó véleménye szerint iustus titulust ké­pez. A biróság igazat adott felperesnek, elmarasz­talta az ügyvédet a perköltségeken kívül abban, hogy azon üdvkivonatokért, melyekben nősülése al­kalmával részesült, a panaszkodóknak tisztességes kalácsot s egy korsó­­jó bort adjon. Fennáll-e még ez a szokás vagy sem, nem vagyunk képe­sek megmondani, mert a közlött ítélet még 1658-ban hozatott. Olasz rablók. S i­c­z­­­­­i­a szigetéről érkező hí­­rek igen nyugtalanítók. A palermói börtönből meg­ugrott híres rablók Salpietra és Randazzo egyesültek a nicosiai börtönből kiszabadult ban­ditákkal és rémei a palermói, messinai és cataniai kerületeknek. Különösen a két utóbbi helyen nagy a rémület s a lakosok a kormánytól segélyt kérnek. X­V. Kövesdy Mór bankházában és valamennyi bel és külföldi állami­ sorsjegyek különlegességében IV. ker. koronaherczeg­ utcza 5. kaphatók: hitel­sorsjegy Ígérvények 41/2 frt. és bélyeg; bécsi köz­ségi sorsjegyigérvény 2­7 frt. és bélyegért. Mind­két sorsjegy húzása október 1-jén lesz. Főnyere­mény 400000 frt. Részletfizetésre: A hitelsors­jegy 20 részletben 10 írtjával; községi sorsjegy 24 részletben 5 forintjával. Mindkettő együtt 26 rész­letben 12 írtjával. A 233. sz. „Budapesti Közlöny“ kivonata. Kinevezés. Wendler Frigyes és Kalos Lajos miniszteri titkárokká. Vitái is Vendel ír­nokká a kubini­­birósághoz; Ko­lesz­ár József fogházfelügyelővé a gy.-fehérvári börtönhöz. Áthelyezés. Antal József b.-hunyadi jbiró­sági és Schön Vincze csik-szeredai tszéki telek­könyvvezetők kölcsönösen; Szentmiklósy Gyu­la kosoviei jbirósági írnok pedig a gy.-fehérvári tszékhez, saját kérelmükre.

Next