Magyar Jogász, 1879 (4. évfolyam, 148-298. szám)
1879-09-11 / 207. szám
t. e. Agostyánonban, Kállay Ákosné e. N.Kállón, Grossmann Jakab e. Bpesten (Király utcza 30), Pechaa Lajos e. Bpesten (országút 12). Örökösök idézése: Barna Jánosné, Orosz Gábor, Csuth Jánosné, Szabó István ör. (debreczeni tszk), Dajka András ör. (karczagi tszk), Gajta Jován ör. (fehértemplomi tszk), Maksó István ör. (egri tszk), Nagy Mihályné, Hegyi Emerenczia és Szél Bálint ör. (kunvásárhelyi jóság), Ribing Teréz, Kamarás Fülöpné ör. (szegzárdi tszk), Kovar Róza, Favor János, Kollár József és Vrbka Mihály ör. (nyitrai tszk), Fleischer Samu ör. (lőcsei trvszék), Junka Marikucza ör. (mszigeti tszk), Fichtr Zsófia ör. (bpesti tszk), Kocsis Istvánná és Weinhardt József őr. (pestvidéki tszk). Gondnokság. Schwachhoffer Ödön bpesti lakos, tékozlás miatt. Idézés: Gosset, Trivick Comp. (orsovai jbság), Briszuda József és Klucska Frarik Ádám (csáczai jbság). Csőd. Reder Károly pécsi lakos e., bejelentési határidő október 1. 2. 3., perügyelő s id. tömeggondnok Kengyel Mór. Klein Ferencz, segesvári keresk., Szombathy János és n. aradi lakosok, Wagner Antal szatmári kanonok hagyai, Panner Adolf pécsi keresk., Gross Geszt. Adolf nagyszebeni keresk., ö. Harácsek Béláné, nagybányai keresk., Schmitz Mátyás, nagybecskereki lakos, Herlinger Mór Csáktornyai keresk. csődje megszűnt. Pályázat: Irodatiszti áll. (pestvidéki tszk), [A „Budapesti Közlöny“ 208 számából]. Minden oly művelet ellen, mely az ügyvédi érdekeket sérti, síkra szállni kötelességünknek ismerjük. Fölemlítettük lapunk 196. számában, hogy a Budapesten, József téren levő iparbank igazgatója oda nyilatkozott, hogy az igazgató-választmány határozatilag kimondotta, mikép a lateinereknek — ideértve az írókat és hivatalnokokat is—nem adnak hitelt. Ha ily váltók volnának is a bank tárczájában, meggátolja, hogy prolongáczió útján törleszthetők legyenek. Utána jártunk a dolognak, már csak azért is, mert az igazgató-választmány ügyvédekkel is van szaturálva s arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a bank igazgatója valótlanságot állított s csak saját ellenszenvét igyekszik mindenkor érvényre emelni, midőn oly összeköttetésről van szó, mely mellett ő nincs érdekelve. Ilyenkor történnek a különféle nem létező határozatokra hivatkozások. Különben igazgató úr rendszerint bukott protegeivel szemben szokott fennhangon dicsekedni, ha egykor-máskor sikerül neki nagyobb kártól megóvni az intézetet, mint a minőbe juttathatta volna. Nem tudjuk, hogy igazgató úr eme kétes értékű szolgálatai fölérnek-e azzal a veszteséggel, mely az intézetet éri, ha ép azt az elemet zárják ki az összeköttetésből, mely rendszerint nem lévén alávetve a kereskedelmi velleitásoknak, sokkal több biztonságot nyújt, mint akármelyik firma vagy a tökéletlen bankigazgató. Az a német jogi lap, mely Dr. Rosenberg Lajos budapesti ügyvéd által szerkesztve, már a jövő hóban megindul, megtalálta párját. Mint értesülünk, egy másik budapesti ügyvéd héber nyelven szándékozik magyar jogi szaklapot kiadni, olyanok számára, kik se németül, se magyarul nem tudnak. Valin rosz ember, erőszakoskodó. A kést,mielőtt Samain úrhoz ment, megköszörülvén, ez a körülmény megállapítja az elkövetett bűntény előremeggondolását, sőt maga sem tagadja emberölési szándékát. A tárgyalás rövid folyamán nem merült föl semmi nevezetes esemény. A derék Samain úr befejezvén vallomását, Valin javára enyhítő körülmények alkalmazását kéri. Vádlott erre így kiáltott föl: — Bocsánatot kérek istentől s az emberektől, a bűnért, melyet elkövettem. Megöltem egy szegény leányt, ami nem lehetett szándékom, minthogy őt sohasem láttam. Mascarte Gergely, ki Valin lefegyverezésével Samain urat megmentette és Davor tisztviselő vallomása igen meginditá a hallgatóságot. A vád és védelem közt aztán élénk szónoki küzdelem fejlődött ki. A főügyész úr nézete szerint az emberölés szándéka nem vitatható és gyilkosság által súlyosíthatván, Valin kettős bűnténye, fájdalom, kizár minden enyhítő körülményt. Hattu védő ügyvéd ellenkezőleg egyrészt vádlott büntelen előéletére, másrészt apai felindulására támaszkodva, ékesszólással hívja föl a bíróság szánalmát és kegyességét. A világos és pártatlan összegezés után az esküdtek verdiktje Luthan Nathalie irányában a gyilkosságot megállapítva, az enyhítő körülményeknek helyt ad. Ennek folytán a bíróság Valint húsz évi kényszermunkára ítéli. A főv. közigazgatási bizottság ma d. e. 11 órakor Kammermayer Károly polgármester elnöklete alatt folytatta ülésezését, mely azonban hamarosan véget ért. A mai ülésen 57 db. adóügyi felfolyamodványt vizsgált át a bizottság, melyek nagyobb része Ludvigh adófelügyelő javaslata alapján elutasíttatott. Feltűnést keltő házasságtörési pör. Londonban legközelebb oly házasságtörési pör kezdődik meg, mely kétségkívül óriási feltűnést fog kelteni. A nő, kit férje házasságtöréssel gyanúsít, London legszebb hölgyeinek egyike, kinek arczképe mindenféle változatban minden könykereskedés kirakatában látható. Azok pedig, kik a nővel közelebbi viszonyban állottak és a kiknek levelei a válópörben szerepet játszani hivatvák, igen igen magas állású egyének. Ezek egyike a királyi családhoz tartozik, másik kettő lord Ligh és lord Lee az angol főrangú világ legtekintélyesebb tagjai. Közvetlenül részesség a lövés által elkövetett gyilkosságban. Habár ritkán, de mégis fordulhat elő eset, mikor valaki közvetlenül részt vesz oly gyilkosság végrehajtásában, melyet egy harmadik, lőfegyver elsütése által követ el. Ezt kimondta a florenczi esküdtszék s előforduló esetben egyik vádlottat, Chiorini Ferenczet, aki pedig nem sütötte el a halált okozó puskát, a törvényalkalmazó bíróság bűnösnek mondta ki abban, hogy szándékosan és ölési szándékkal közvetlenül részt vett a Conquin Józsefre irányzott lőfegyver elsütésében, mely két oly súlyos sebet idézett elő, hogy a sértett másnap, e sebek következtében, meghalt. A gyilkosságot pedig azért követték el a tettesek, hogy Conquin halála után az ez által őrzött nyájat hatalmukba keríthessék, amitől azonban, a lövés megtörténte után elálltak. Chiorini Ferencz, mint közvetlen részes, mert befolyt a puskának irányzására, életfogytiglan tartó kényszermunkára ítéltetett. Vádlott semmiségi panaszt adott be s a többi közt azt állította, hogy megsértetett az 1872. évi június 8-ai törvény, mely a bűnt. törv.könyv 494. 495. czikkeit módosítja, mert neki lehetetlen volt közvetlenül saját tettével résztvennie a fegyver elsütésének végrehajtásában, mikor azt egy harmadik személy sütötte el. A semmitőszék az ítéletet csak a büntetés kimérése tekintetében semmisítette meg, míg a bűnösség és minősítés kérdésében helybenhagyta. szüntetett, miért beigazolt, hogy az A. kiállításakor kereskedő volt s igy a kereseti ügylet kereskedelminek tekintendő (kér. 260. 261. §§). De kereskedelminek tekintendő azért is, mert a C. által a főadós keresk. minősége is igazoltatik s a főadósság szintén keresk. ügyletnek veendő s ekkép az abból származó készfizető kezesség is. Alperes semmiségi panaszszal élt, a semmitőszék azt elvetette, mert a végrehajthatóság záradékával ellátott, s azért jogérvényesnek tekintendő párisi bióságnak B. a. határozata szerint teljesen kétségtelen, hogy alperes párisi kereskedő s hogy a kérdésben forgó jogügylet épen az ő részéről kereskedelmi ügyletnek, valamint az abból keletkezett kereset a keresk. bíróság illetékességéhez tartozónak nyilváníttatott. Hogy pedig panaszttevő ügyvéde ily értelembeni nyilatkozatot a franczia törvények szerint, ellentétben a magyar perr. 258. §. szabályaival, kötelezőleg nem tehetett volna, az bebizonyitatlanul maradt s azért figyelembe nem vétethetett. Ezen a neheztelt végzésben foglalt egyéb okokból stb. stb. Döntvények. A végrehajthatóság záradékával ellátott franczia bírósági határozat jogérvényesnek lévén tekintendő s abban az illető fél, képviselője előadása folytán, mint kereskedő lévén feltüntetve, a reá nézve kereskedelminek tekintendő jogügylet, a kereskedelmi illetékesség tárgyát képezi. (Semmitőszék 136081879.*) R. József budapesti lakos, mint B . fia ezég engedményese. S. Imre párisi kereskedő ellen 3000 frt fizetésére f. év márcziusban a budapesti keresketszék előtt pert indított, miután S. előbb temesvári lakos az ott létezett S. Imre s tsa czégnek B irányábani 3000 frt tartozása kiegyenlítését még 1874-ben A. szerint mint készfizető kezes magára vállalta s a kifizetést kötelezte, mihelyt a csődmegszüntetési végzés létre jön, mi 1867-ben meg is történt, de S. kötelezettségének eleget nem tett, időközben pedig Párisba költözött s keresk. üzletét ott folytatta. R. engedménye alapján őt a párisiszék előtt beperelte, de mivel mind B., mind S- idegenek, a franczia bírósági illetékesség meg nem állapíttatott, az előleges biztosítás azonban javára 1879. ápril 1-én fenntartatott, meddig a permegindítást igazolnia kellett. Alperes kifogásolja az illetékességet, mert ő az A. kötelező kiállításakor nem volt kereskedő, de nem is lehetett, minthogy a keresetlevél szerint is akkor csőd allatt állott, de maga B. sem kereskedő. Az A. alatti ügylet reá nézve keresk. ügyletet egyátalán nem képez, mivel elhalt atyja váltóadósságainak általa, alperes és édesanyja által magukra vállalt kiegyenlítésére vonatkozik. Felperes ezek ellenében hivatkozik, különösen a párisi bíróság B. alatti ítéletére (illetékességi kérdésben), melyben igazoltatik, hogy ő magát kereskedőnek mondja s abban mint ilyen jeleztetik. A keresk. tszék. f. év május 16. 35730. sz. a. illetőségét megállapította, mert alperes elismerte, hogy a S. Imre s társezég beltagja volt, mely ezég kereskedői ezég minőségével bir (C. hiv. bizony.), melyet a csődnyitás egymaga meg nem * * *) Miután egyik budapesti bíróság ellenkezőleg határozott a tegnapi napon, közöljük ezt a döntvényt ismételten, az igazságszolgáltatás egyöntetűsége érdekében. Szerk. Az ügyvédi képviselet felmondása kereskedelmi ügyekben is a peres eljárás félbeszakítását, illetve hivatalból uj tárgyalási határnap kitűzését s a félnek hosszabb határidő mellett ujabbi idézését maga után nem vonhatja. (Semmitőszék 113491879). Viktoria bizt. társulat csődtömege Sz. Károly szegzárdi lakos ellen 344 frt iránt a kolozsvári tszék, mint keresk. biróság előtt pert indított, melyben f. év márcz. 18. 2646. sz. a hozott marasztaló ítélet ellen alperes semra. panaszszal élt azon okból, mert ügyvéd-képviseleti felmondás lővén közbe, halasztás lett volna adandó, minek mellőzésével a makacsságból hozott ítélet törvényes alappal nem bírhat. A semmitőszék azt elvetette, mert az ügyvéd a perbeli képviseletet ügyfelének az ügyv. rendt. 41. § a szerint bármikor felmondhatja ugyan, de a képviselt fél értesítése napjától számítandó 30 nap alatt a képviseletet továbbra híven vinni, a fél pedig ugyanezen idő alatt más ügyvéd általi képviseltetéséről intézkedni köteles, következőleg ezen képviselet felmondás, a peres eljárás félbeszakítását, illetve hivatalból új tárgyalási határnap kitűzését és a félnek hoszabb határidő mellett ujabbi idézését, mint ez a semmi panaszban állíttatik, maga után nem vonhatván, a halasztás folytán kitűzött újabb határnap előtti napon beadott felmondás egyszerű tudomásul vétele s a félnek errőli értesítése pedig, minthogy a biróság a felmondási kérvény elintézésénél annak eldöntésébe, váljon való-e, miszerint a felmondó ügyvéd ügyfelét, mint a kérvényben állittatik, előre értesítette, nem bocsátkozhatott, szabályszerűen rendeltetvén el, a semm. panasz alaptalan. Az 1878. 26 tezikk nem foglal magában oly szabályt, mely szerint azon csődesetben, midőn a magyar-osztrák bank előzetes felszámolást vesz igénybe, az elsőbiróság határozata ellen semmi panasznak lenne helye. (Legfőbbitélőszék 86561879.) Az osztrák-magyar bank F. Károly s neje csődtömege ellen 30100 frt 94 kr kölcsön felszámolása s előleges kielégítése iránt a debreczeni tszékhez mint csődbírósághoz keresetet adott be, mely felett akönyvi tárgyalás megtartatván (f. év febr. 14.) a tszék folyó év márczius 19. 2448. sz. a. végzést hozott, mely ellen az osztrák-magyar bank felebbezéssel összekötött semmi panaszszal élt. A semmitőszék azt visszautasította, mert az 1878. 25. tezikkben nem foglaltatik oly intézkedés, mely csődügyekben a fennálló törvényeken alapuló s a perv. 45. §-ában is fentartott eljárást a jogorvoslatok elintézése s a felső bíróságok illetőségére nézve megváltoztatta s azon esetben, midőn az osztrák-magyar bank törvénybe igtatott szabályainál fogva előzetes felszámolást, illetőleg követelése valósága felett külön csődbirósági határozatot vesz igénybe, az elsőbiróság határozata ellen semm. panasznak adna helyt a semmitőszékhez. Nem lévén e szerint a fenforgó ügyben a perr. 297. §-a alkalmazható, a semm. panasz alaptalan. A hitelegyleti tagok, a veszteségi pótlék megfizetésére köteleztetvén, ezen tartozásukba biztosítéki összegük beszámítható, tekintet nélkül arra, váljon kötelesek lettek volna-e az elenyészett óvadékot kiegészíteni, midőn a kereset