Magyar Jogász, 1879 (4. évfolyam, 148-298. szám)
1879-09-16 / 211. szám
van a hagyatéki tárgyalás és leltározás, a törvénykezés érdekeinek mindenesetre megfelelőbb elintézésben részesülnének az ügyek. Ismételjük, hogy a közjegyzőknek ezen az irányban kellene agitálni s akkor ezért érhetnek. Követeléseik jogosultak s az ügyvédi kar bizonyára támogatni fogja őket teljes erejéből. Ha azonban oly igényekkel lépnek fel a közjegyzők, melyek teljesítése az ügyvédi érdekeket sérti, ha különösen ügyvédi teendőkre kívánják magukat feljogosíttatni, szemben fogják magukkal találni az egész ügyvédi kart és valószínűleg az egész jogász közönséget. Mert nemcsak az ügyvédi karnak, hanem magának a jogszolgáltatásnak is nagy hátrányára válnék, ha a közjegyzők jogosulatlan törekvései is figyelembe vétetnének. Vegyes közlemények. Adományozás. Haupt József cs. és kir. konzulnak Amsterdamban a főkonzuli czim. Kinevezés: Dr. Báron János a bpesti tudományegyetemen a sérvek kór és gyógytanából egyetemi magántanárrá, Weber Lajos antwerpeni kereskedő díjtalan konzullá ugyanoda, Alves de Sonza Fortunátot a beleni dinarai cs. és kir. tiszteletbeli alkonzulátus eddigi vezetője díjtalan alkonzullá ugyanoda. Ingók foglalása: Lővey Antal e. (kisváradi jbság), Geiszt János e. (m.-szigeti iszék), Horváth Géza e. (halmágyi jbság), Laskay István e. (nyiregy- házi jbság), Burok János e. (nagy-kaposi jbság), br. Staudach Aurelné e. (n.-váradi jbság), Veres Jó-zsef e. (b.-gyarmati jbság), br. Veselényi Ferencz e. (szilágy-csehi jbság), Makláry Erzsébet, e (n.-kaposi j jbság, Weisz Izsák e. (f.-gyarmati jbság), Tisza Imre e. (p.-ladányi jbság), Szabó Ferencz e. (pápai jbság), Mayer Mátyás e. (nezsideri jbság), Tóth Ferencz Jánosné e. (zirczi jbság), Lieszkovszky István e. (trencséni tszék), Gálik Pál e. (almási jbság), Morin Bernát e. (radnai jbság), Krumpholcz Antal e. (bpesti keresk. és váltótszék), Kohn Elkán e. (bpesti keresk. és váltótszék), Horváth János e. (tamási jbság), Bauer Jakab e. (szebeni tszék), Anaisz Herman e. (n.-kaposi jbság), Krumpschink Ede e. (bpesti tszék). Örökösök idézése. Zubesek Márton ö. (nyitrai tszék), Árvay János ö. (nyitrai tszék), Kakas Dömötör ö. (kalocsai tszék), Petrov Vasza ö. (n.-becskereki tszék), Ivanics György ö. (miskolczi tszék), Barna István ö (kecskeméti szék), Sóska Anna ö. (nyitrai tszék), Kádát István ö. (nyitrai tszék), Balázs György és Simonka (Hanzi) György ö (békésgyulai tszék), Kajtár István ö. (soproni tszék), Doroghi Rozália ö. (szegzárdi tszék), Vider Eszter ö. (m-szigeti tszék), Dankó Pál ö. (kecskeméti tszék), Nisnánszky János ö. (nyitrai tszék), Veverka István ö. (sz.-fehérvári tszék), Lang János ö. (bpesti tszék), Erditzky Mihály ö. (bpesti tszék). Idézés: Hirseh Sámuel (pestvidéki tszék), Tőzsér János (I.-árokszállási jbság) Csőd: Ludvig György ellen (dévai tszék). bejelentési határidő okt. 30. perügyelő Imets Ignácz, Einzig Herman ellen (Eperjesen), Nyistyár János ellen B.Gyulán beszüntettetett. Pályázat. Gyakornok-jelölti állomás a soproni pénzügyigazgatóságnál. Rajztanári állomás a n.-becskereki főgymnáziumnál. Postamesteri állomás Hidegkuton és Fekete Ardón. II. oszt. pénzügyi fogalmazói állomás a fiumei adófelügyelőségnél. Gyakornoki állomás a temesvári postaigazgatóságnál. Községi orvosi állomás Ó-Becsén. Igazgatói állomás a soproni pénzügyigazgatóságnál. IV. oszt. munkaügyelői állomás a m. k. pénzügyigazgatóságnál Bpesten. II. orvosi állomás a bártfai polgármesteri hivatalnál. Szolgai állomás a bpesti tszéknél. [A „Budapesti Közlöny“ 213 számából]. Személyi hírek. Gróf Andrássy Gyuláné Bécsből a fővárosba érkezett. Szende Béla honvédelmi miniszter visszatért a fővárosba. Tisza Lajos kir. biztos Szegedre utazott. Dr. Pauler Tivadar igazságügyminiszter f. hó 15. a fővárosba visszaérkezik, 16-án foglalja el hivatalát. A belügyminiszter a fővárosi költségvetés átvizsgálása alkalmával azon meggyőződésre jutott, hogy télen a fűtéssel és világítással nagy pazarlás követtetik el. Hír szerint, ez incidensből kiindulva, a belügyminiszter leiratot intézett a tanácshoz, a jelenlegi hivatalos órák megváltoztatása iránt. Kapácsy Miklós igazságügyminiszteri titkár e hó 13-án d. u. Egerben szülői házánál hoszszas betegség után meghalt. Béke hamvaira! A perrendtartási törvényjavaslat iránti felterjesztés tárgyában a budapesti ügyvédi kamara f. évi szeptember 22-én s esetleg a következő napokon d. u. 3 órakor a kamara helyiségeiben (IV. kér kalap-utcza 9. sz.) rendkívüli közgyűlést tart. Az „Ellenőr“ bauezió-perének tárgyalása, mely mára volt kitűzve, okt. hó 15-ére halasztatott el. A telekkönyvvezetők orsz. egyesületének alapszabályai a belügyminisztériumhoz már felterjesztettek jóváhagyás, illetőleg megerősítés végett. A belügyminiszter, mint halljuk, most áttette véleményezés végett az igazságügyminiszterhez, ki azonban ez idő szerint birtokán élvezi kétheti szabadságát s igy az alapszabály csak azután fog majd tárgyalás alá kerülni. Az egyetemen a választások nagy közönyösség közt folynak le. Az olvasó körben a Pogány-párt nagy többséggel győzött a Pásztélyi párt felett. A bölcsészeknél a Somogyi párt jelöltjei egyhangúlag lettek megválasztva. A jogászoknál ma délelőtt folyt a szavazás hallatlan közönyösség mellett. Körülbelől másfélezer jogász van s mégis az egyes éveken alig szavazott 7—10 ember. Csak a negyedéven volt élénkebb a választási küzdelem, hol a Borszky-párt győzött, de a választás előreláthatólag meg lesz semmisítve az elkövetett visszaélések miatt. A választási elnök a Borszky-párt hive lévén, nagyon sokat engedett meg némelyeknek s viszont olyanoktól is elvonta a szavazati jogot, kik a dékán sajátkezű írásával bizonyították, hogy beírt joghallgatók. Továbbá a taggyűjtő íveket sem adták be szabályszerűen tegnap délben, hanem még ma is állítottak ki szavazójegyüket pártfeleik számára A népszámlálási bizottságot következőleg ajánlja megalakítani a tanács. Elnök: Steiger Gyula, tagok: Hunfalvy János, Paulovics László, Végh János, Mórtfn Imre, Haris Sándor, Gárdos Károly, Mendl István, Szupa György, Kőrösy József és jegyző dr. Nagy Lajos Ezt az összeállítást a legsikerültebbnek tartjuk. Egyik kőnyomatú lapnak kifogása volna ugyan Steiger ellen, de ezt mivel sem indokolja s nem is indokolhatja, mert Steiger, amellett, hogy szakférfi, tetőtől-talpig értelmes és becsületes ember, tetten az ajtó megnyitására, mely mellett állott, azonban az ezáltal okozott zajra Jullemierné fölébredvén azt kérdezte: — Ki az ? Te vagy Henri ? Ezt hallván Charton, megijedt s elfutott. A többi vádlott utána, Abadie heves szemrehányásokkal illette őket és bánta, hogy nem maradt idő a tettre, vagy legalább felelhetett volna, Henri hangját utánozva. Ezután társait a Rasengeaud házastársakhoz akarta vezetni, ezek azonban vonakodván, föl kellett hagynia ebbeli szándékával, kinyilatkoztatván, hogy ezt a dolgot a maga és Gille számára tartja fen. Erre Vinciennesbe mentek, hol mielőtt elváltak, egyik korcsmában elköltötték a kapott pénz egy részét. Az eme két bűntényt megelőző héten Abadie Gillevel testvérével a kiharczolkodásban segített. Ez alkalommal több apróság között az aczél lemezzel fölfeszített fákból egy csomag levelet s egy húsz frankos aranyat loptak el. Ezek folytán stb. A vádirat s a vád alá helyezési határozat felolvasása után a tanuk visszavonulván, elnök kihallgatja vádlottakat. Abadie igen tisztán felel. Szavai könnyük és helyesek. Gille hangja igen lágy. Claude tanulmányozni látszik a kifejezéseket és keresett szavakkal válaszol. Kihallgatás: K. Abadie, keljen föl. Ön született 1859-ben, tizenkilencz éves, erőszakos, veszedelmes s ezenkívül értelmes férfi. Ön színművek előadásait is rendezte, nemde? — F. Igen. Madarász János rablógyilkos ügyében az országos egészségügyi tanács véleménye felterjesztetett a legfőbb ítélőszékre. Az orsz. egészs. tanács a törvényszéki orvosi véleményhez csatlakozott. Ez utóbbinak indokai röviden a következőkben foglalhatók össze. M. elitéltetése óta testben gyarapodott, jól alszik, étvágygyal eszik, érthetőleg, logikailag beszél s különösen szeret olvasni. Tettének lefolyását épen úgy beszéli el, mint a végtárgyalás alkalmával s beismeri, hogy a gyilkosságot már négy nappal előbb tervezte. Ami morális lelkiállapotát illeti, előbbi uraságai, pajtásai nyilatkozata szerint Madarász rendkívül könnyelmű természetű. Ez vonult végig iszonyú tettének elkövetésén is. A nála talált virágos nyelvű szerelmes levelekre nézve úgy nyilatkozik, hogy azokat nem kell komolyan venni, csak a „lányok elcsábítására“ irt oly pathetikus nyelven s a levelek legnagyobb részét egyik barátja által íratta. Alapos védelem. Gyurgyik Mária 32 éves napszámos asszony f. évi marczius hóban törvénytelen gyermeket szült s midőn betegsége után a Rókus kórházból hazatért, a gyermek már nem volt vele. Szállásadónéja, Furiczek Máriának feltűnt a dolog s jelentést tett a tszéknél, mely meg is indította a fenyítő eljárást. Vádlott azzal védekezik, hogy gyermekét ismeretlen asszonynak adta, ki azt tőle örökbe elvitte. A tszék vádlottat fölmentő. A hozzánk forduló felek megbízásaiban a felebbviteli, valamint elsőfolyamodású fővárosi bíróságok és hatóságoknál, mérsékelt előleges díjazás mellett, pontosan és gyorsan eljárnak. Egyszersmind kérjük a megkeresőket, hogy a könnyebb feltalálhatás indokából, az értesítendő ügy minőségét, felterjesztése idejét és a felek neveit világosan kitegyék, hogy a kapu kívülről is könnyen felnyitható, ettől az első tervtől elálltak s elhatározik, hogy be fogják várni, mig a házbeliek lefeküsznek. Abadie ekkor a Basengeaud kocsmához vezette társait, hol a kertbe behatolván, az ablakon benézett. Innen visszatérőben tudatta, hogy itt még ugyanazon az éjen második műveletet hajtanak végre, melynél gyilkosságra kerül a dolog. Vádlottak Parisba viszszatérvén, míg Claude lakására ment, hogy távolléte iránt tévedésbe ejtse a házbelieket, addig a többiek az Avron utczabeli café chautautban töltötték az éjt. Reggel egy óra felé valamennyien újból Montreuilben voltak. Miután többször körüljárták az épületet, bementek az udvarba, hol czipőiket levetették. A medencére s a Jullemier házastársak lakására nyíló ajtó zárva volt, Abadie Claude segélyével kiemelte a pincze ablakát elzáró deszkát s ezen keresztül behatoltak a ház belsejébe, azután az irodába Abadie itt két csomó soust találván, azt magához vette, majd a hálószoba felé indultak. Itt volt a szekrény, mely az ellopni szándékolt értékeket tartalmazta. Miután sokáig kerestek gyertyát a világításra, Abadie a mosóházban meggyújtotta a gázt s társaival az ajtókat állta el, melyek Jullemierné szobájába nyíltak. Farigoulle kivételével mindnyájan fel voltak fegyverezve. Abadie és Gillenek kése volt. Claudenak ugyanily fegyvere, ezenkívül mindhárman kalapácsokkal is fel voltak szerelve, melyeket a műhelyben találtak. Végül Chartonnál valami önmaga által készített tőr volt. Az Abadie által adott jelre Charton kísérlegem------dr. K. Ön 1876. május 30-án el volt ítélve, a miért kezét anyjára emelte? — F. Igen, ezt fájlalom leginkább. K. Ön már fegyverrel is megtámadta őt? — F. Késsel fenyegettem. K. Ezenkivül 1876. decz. 20-án, lopásért tizenöt napra volt ön elitélve s 1878. junius 22-én Gille-vel elkövetett lopásért négy hóra? — F. Az igaz. K. Dolgozott ön ? — F. Igen, de nem mindig. K. Ön a fogságot czellában tölte, hogy büntetését alábbszállítsák. Miért kérte ön a czellát? — F. Nem kértem, úgy adták. K. Kiszabadulván, Jullemier szolgálatába lépett. Itt szobája volt önnek, melyben aludt. Ön tudta, hogy Jullemiernek pénze van. — F. Kétkedtem benne. K. Ön ismerte a házi szokásokat, tudta, hogy az ajtók miképen nyílnak. Azt mondtam, hogy ön erőszakos. Május 18-án a vizsgálat alkalmával ön sértegette az őrt és meg is akarta verni ? — F. Nem uram, azt elismerem, hogy meg akartam verni, mert ő vert meg először. K. Az őr megtette jelentését. Nagy fáradságába került az ajtót bezárni, az ön ellenállása miatt. Meglehet, hogy dulakodás közben ön ütést kapott, fegyverét is használhatta volna, teljes jogában állt. A kocsiból kiszállva, ön az ügynököt is sértegette és rúgással fenyegette? — F. Ő bántott először, ismétlem. [Vége következik.] Döntvények. A magántársulati igazgatóságnak az alkalmazott tisztviselővel szemben érvényes szolgálati szabályai az alkalmazott tisztviselő s az igazgatóság között kötött szerződés erejével bírván, ha a tisztviselő nem fegyelmi uton bocsáttatik el a szolgálatból, az 1869. évi IV. tcz. 19. §. második kikezdésének rendelkezéséből kifolyólag, a bíróság van ítélethozatalra hivatva. (Semmitőszék 240401878). L. József felperes a b.ittaszék-dombóvár-zákányi vasút társaság s a m. államvasutak igazgatósága alperesek e 675 frt hátralékos fizetés és 175 frt lakbér iránti sommás perében a budapesti VI. — VII. ker.biróságnak 1878. jul. 15-én 25843 sz. a. hozott, a bírói illetőségét megállapító végzése ellen alperesek semmiségi panaszszal éltek. A semmitőszék 24040 878. sz. a. határozatával a neheztelt végzést minden következményével