Magyar Jogász, 1879 (4. évfolyam, 148-298. szám)
1879-10-09 / 231. szám
Jer Lajos helyettes föerdész a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába föerdészszé, Pokomándy Ede nagy-becskereki IV. oszt. adótiszt a pancsovai adóhivatalhoz III. oszt. adóhivatali ellenőrré, Weiszhauper József ügyészségi börtönör hivatalszolga-segéddé neveztetett ki. névváltoztatás. Klein Sámuel, Klein Károly, Klein Dániel és Klein Mór a kanizsai lakosok vezetéknevét „Káldori“-ra, Slezinger Jedeszkel Dávid idrányi lakos vezetéknevét „Morvai“-ra változtatta át. Ingók foglalása: Gangl János e. Komáromban, Szabó Ferencz e. Bpesten (váczi utcza 1.), Tóth János és társa e. Tótkesziben, Németh Imre e. Szentesen, Herskovics Netti e. Ubrezsen, Bozner Bertát e. Dettván, Óvardits Mihály e. R. Czanakon, Dovateg András e. Kálán, Sáfrán János és et. e. Moholon, Szegény Mihály e. Losonczon, Szigethy Gyula e. Bpesten (Kerepesi út 24.), Pránger János e.Gy.Fehérvárott, Deutsch Lipót és t. e. Szirkován, Kürthy Endre e. Simán, b. Jósika Miklós és neje e. Szegeden, Lamm Károly e. Miskén, Tallósi Imre és t. e. Boroszlón, Jäger Lajos e. Beodrán, Huszár Imre e. Bpesten (sugárút 60.), Bereczky Gyula e. Kr. Mihályfalván, Mezőssy Antal hagyat e. Pozsonyban, Burány Anna és i. e. Esztergomban, özv. SiverIván Tyelekan Anna e. Kr. Simándon, Szennenfeld Katalin e. Szereden, Streihammer Anna e. Kassán, Ágoston János e. Csatáron, Jack Márton és neje e. Ujpesten, Markus Jónás és neje e. Bpesten (soroksári ut 828). Kramer Alajos e. Dentán, Decsi István e. Aszalón, Trohan János és i. e. Kassán, Nedeczky István e. N. Várad-Olasziban, ifj. Kormuth József e. F Dióson, Benedek Lajos e. Kolozsvárit, Dusinszky Jakab e. Galántán Örökösök idézése. Tornai István, Horkay Mihály és Mangler Lajos ö. (miskolczi tszék), Rosztóczky Dániel ö. (beszterczei tszék), Ladits Ilon ö. (nyitrai tszék), Szikora Mária és Engel Jakab ö. (nyíregyházi tszék), Dopovics Vásza ö. ffehértemplomi tszék), Preizner Antalné és Bedő Pál ö. (székesfehérvári tszék), M. Tóth Sándor ö. (debreczeni tszék), Nagy Mihály ö (jászberényi tszék) Idézés: Brandstock Alajos ö. (váczi jbság), Rácz József (pestvidéki tszék), Borgyoski Péter (zsablyai jbság), Shanzer Henrik (bpesti tszék). Csőd Guidi Alajos pécsi kereskedő ellen bej. nov. 13. 15. 15., perügyelő Kis József, id. tömeggondnok Baksch Emil. Pályázat: Aljegyzői állomás (n.váradi tszék és soproni jbság), jbirói állomás (sztropkói jbság) s. telekk. vezetői állomás (pestvidéki tszék). [A „Budapesti Közlöny“ 232 számából ] Öngyilkos járásbiró. Lieszkovszky István trencséni járásbíró okt. 4-én reggel főbe lőtte magát. Az eset rendkívüli feltűnést kelt. Már régóta nem volt titok, hogy a trencséni járásbíróságnál tarthatatlan viszonyok forognak fenn; az ügykezelés minden ágában oly nagy volt a rendetlenség, hogy a törvényszék elnöke elrendelte a vizsgálatot. Csakhamar olyan dolgok derültek ki, hogy Lieszkovszkyt állásától fel kellett függeszteni. A pénzkezelés körüli visszaélések az államügyész beavatkozását is szükségessé tették. Ezek folytán Lieszkovszky okt. 4-én reggel 8 órakor, midőn a vizsgáló biró előtt kellett volna megjelennie, pisztolyával szivén lőtte magát s rögtön meghalt. Sensaczioseset. Prevost párisi rendőrhivatalnok, ki tudvalevőleg egy órást lakására csalván, fejszeütésekkel meggyilkolta s aztán holttestét darabokra vagdalta szét, nem ez isszonyu tettel követte el az első gyilkosságot. Három év előtt bizonyos Blondin nevű, meglehetősen vagyonos nő, kivel viszonya volt, nyomtalanul eltűnt s több ékszerét Prevost birtokában, vagy általa zálogba téve találták meg. Hogy önkéntes vallomásra bírják őt, mindezen tárgyakat arra az asztalra tették, melyen az óvást, darabokra vagdalta s aztán a börtönből oda vezették. Első pillanatra megrendült, aztán tagadni igyekezett mindent, végre azonban a következő vallomás tette: 1876. húshagyó keddjének éjjelén barátnőmmel lakásomra tértem vissza. Tudtam, hogy értékpapírjait magánál hordja s elhatározom megölését, hogy azokat kézre kerítsem Reggeli 4 órakor, midőn mélyen aludt, kalapácscsal két ütést mértem koponyájára. Szó nélkül kiadta lelkét. A hullát a padlásra vonszoltam, kis darabokra vágtam szét s a következő éjjel a La Chapelle külváros különböző csatornáiba vetettem, a fejét pedig a La Chapelle kapu melletti sánczban ástam el. Ruháit elégettem s a nála talált 6000 franknyi járadékkal kis birtokot vettem születési helységemben, Mormansban.“ A kihallgatás után Prevost-ot elvezették a kérdéses sánczhoz s az ál döntvények. A perrel megtámadott egyén által ásott, s időközben behúzott árok által, másnak földjén viz által okozott kár megtérítése iránti kereset, a törvény rendes útjára s bíróságok körébe tartozik. (Semmitöszék 144291879) Dukai Györgyné, Kovács István ellen 119 frt erejéig kártérítési pert indított a kecskemétibiróság előtt azon alapon, mert alperes a vizet felperes földjeire folyatta le Alperes elmarasztalott és semmi panaszszal élt, különösen az illetőség tekintetéből. A semmitőszék azt elvetette, tekintve hogy jelen esetben nem a belvizek levezetése körüli eljárásról, jelesül pedig nem arról van szó, hogy valamely önhatalmúlag előállított mű vagy árok eltávolíttassék, hanem az alperes által ásott, időközben azonban behúzott árok által felperes földjén viz által okozottnak előadott kár megtérítéséről, mely igényeknek érvényesítése az 1874. XI. tcz. 2. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, a törvény rendes útjára tartozik; tekintve továbbá, hogy ennélfogva a bírói hatáskör s illetőség kérdésében, valamint egyébként sem forog fenn hivatalból figyelembe vehető alaki törvénysértés, alperes pedig semmi panaszát mivel sem indokolta. Az igazolási kérelem alapjául szolgáló betegségi állapot, nem csupán szakértő orvos bizonyítványa, hanem a perendben megengedett s e czélra alkalmas bizonyítási módok s ekként tanuk által is kimutatható. (Semmitőszék 122961879) Mik János, mint Mik Etelka gyámja, Boér Dénes c. apaság elismerése iránt a tordaiszék előtt pert indított, melyben alperesnek főeskü lett odaítélve; de meg nem jelenvén, igazolással élt az alapon, mert rohamos gyomorgörcs által gátoltatok a megjelenésben, s azt községbirói bizonyitványnyal igazolta, miért tanultul a község közegeit kihallgattatni kérte. A tszék 1. év május 1. 1999. sz végzésével annak helyt nem adott, mert a felhozott betegségi állapot orvosi és nem előjárói bizonyitványnyal lett volna igazolandó. Alperes semm. panaszára a semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. 1. p) s a tanuk kihallgatását elrendelte, mert annak megjegyzésével, hogy az igazolási kérelem alapjául szolgáló betegségi állapot nem csupán szakértő orvos által bizonyítható, hanem ennek kimutatására a perrendben megengedett, a czélra alkalmas bizonyítási módok s ekként tanúbizonyítás is alkalmazható, tekintve, hogy a felhívott tanúk kihallgatása előtt az ügy érdemleges bírálat alá nem vétethetett, ennélfogva A megidéztetni kért kiskorúnak édesanyja még életben lévén, az mindaddig, mig az 1877. 20. t.-czikk értelmében az árvaszék által el nem mozdittatik, egyedül van jogosítva kiskorú gyermekei képviseletére, miért a kirendelt ügyvéd csak az anya megidéztetése s a pártfogás esetleges igénybevételével járhat el. (Semmitőszék 162761879.) Csepregi István, kiskorú Paczolay Albert, Erzse, Imres István, mint Paczolay Albert örökösei ellen 106 frt. iránt a dunaföldváribiróság előtt pert indított. Kiskorúak képviseletére ügygondnokul gyámhatóságilag az árvaszék által Zaáry József ügyvéd neveztetett ki. Megjegyeztetik, mikép kiskorúak édes anyja még életben van s terv. gyámságától nem lett elmozdítva aszék által. Abíróság f. évi julius 8. 2779. sz. ítélettel alpereseket a kereset értelmében elmarasztalta. Ez ellen Zaáry József, mint árvaszéki megbízott semmi panaszt adott be. A semmitőszék a neheztelt ítéletet az előző tárgyalással együtt megsemmisítette (297. §. 1. 15. p) s felperest keresetének netaláni érvényesítése végett a kiskorúak édesanyja ellen utasította, tekintve, hogy a tárgyalás folyamán kitűnt, miszerint az alperesként megidéztetni kért kiskorúak, édesanya életben van, — az pedig mindaddig mig az illetékes árvaszék által az 1877:20. tcz’ 58. §-hoz képest el nem mozditatik, mint termés törvényes gyám, egyedül van jogosítva kiskorú gyermekei képviseletére és a kirendelt ügyvéd csak az anya megidéztetése és a pártfogásnak esetleges igénybevételével járhat el. Az ősiségi nyiltparancs abbeli intézkedése, melynélfogva a zálogos évek lejárta után egy év alatt nem érvényesített visszaváltási jogai elenyészik, kényszerítő szabály lévén, annak ellenére szerződni s a zálogos éveket meghosszabbítani, illetve a jog elenyésztőnek szorosan megállapított határidejét kiterjeszteni a feleknek sem áll jogában s az ősiségi nyiltparancs s rendelkezései hivatalból is alkalmazandók. (Legfőbbitélőszék 40721879.) K. Ignácz és társai felpereseknek Sz. Bertalan s társai ellen zálogváltás iránt indított perében az első bíróság felpereseket keresetükkel elutasította, következő indokokánál fogva: Felperesek keresetüket az A. és B. alatt beügyelt szerződésekre alapítják, melyek közül az A. alatti szerint L. István, L. Antal, N. Mih. és K. Ignácz állítólag a D. és E. alatt kitüntetett fölpesi 11. és 12. számú régibb telekikönyvi belsőséget és 1200 □ ölével számított 20 hold és 800 □ öl külsőséget Sz. Boldizsár és Ferencznek, mint idősb Sz. Ferencz törvényes gyermekeinek újabb 20 évre, a régibb zálogösszeg 730 írton felül fizetett 300 forintért 1855. márczius 4-én zálogba adtak, mely zálogbirtoknak maradványa lenne a még alperesek birtokában levő 1200 ölével számított 5 hold és 100 öl külső föld s mely birtok a fölpesi 61. sz. telekjkönyvben 126. és 128. helyr. sz. külső földekben foglaltatik. B. alattiban pedig Sz Károly az A.-ban érintett birtokrészét, jelesül az F. alatti fölperesi 51. sz. telekjkönyvben 124. helyr. szám alatti földet és a fölpösi 75. számú telekjegyzőkönyvben átvitt 46. sz. ház- és belső telket G. Jakabnak ismét zálogba adta volna 1856. évi február 8., azonban ezen, különösen A. alatti egyoldalú s a másik feleket különben sem kötelező szerződések az 1852. évi november 29. kelt ősiségi patens 19. §-a szerint érvénytelenek lévén, e törvény értelmében 1853. évi május 1. után zálogszerződéseket érvényesen kötni többé nem lehetett, igy a hivatatt szerződések zálogváltási kereset törvényes alapjául nem szolgálhatnak, a kereseti birtok azok alapján s zálog címén egyátalán meg nem ítéltethetik, ugyanazért ily körülmények között a kért bizonyítási eljárás alperesek által kifogásolt felperesi "leszármazásra nézve s örökség utján felperesekre állítólagosan hasonló kiváltási jogra s egyebekre nézve feleslegessé vált, minthogy e tanuk vallomása a jogalapot az A. és B. alattival szemben meg nem változtathatják. Felperesnek felebbezése folytán a budapesti kir. itélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, következő indokoknál fogva: Tekintve, hogy felperesek előadása, de a keresethez A. alatt csatolt szerződés szerint is, perben álló felek elődei között kötött zálogszerződés 1855. évben lejárt, felperesek tartoztak volna annak kiváltása iránti keresetüket a zálogszerződési idő lejártát követő egy év alatt megindítani. (Vége következik.) Zóla megjelölt helyen, negyedórás ásás után, meg is találták a szerencsétlen Blondin asszony koponyáját. CURIAI ÉRTESÍTŐ. kfiEletéleszta ott. 8-án elintézteM. NI. polgári tan. 7167 h. 7179 h. 7309 h. 7319 f. v. u. 7359 helybh. 7360 r. 7373 h. 7533 h. 7542 f. v. u. (Czorda.) 7842 f. o. 9620 m. 10051 r. 10150 r. 10197 m. 10320 csatolt. • 10717 r. 8565 tud. vét. 9905 tud. vét. 10642 tud. vét. 10904 tud. vét. 11352 tud. vét. 11556 tud. vét. 11557 tud. vét. 11558 tud. vét. 11825 tud. vét. 12075 tud. vét. 11808 r. 12028 r. 11951 h. 11968 h. (Szentgyörgyi.) III. polgári tanács. 6865 h. 7131 h. 7342 h. 7338 h. 7356 h. 7563 v. a. 11234 h. (Raisz.) 7226 m. 7322 m 7382 vk. (Gál.) 10451 h. 10488 h. 10136 h. 10158 h. 10216 v. k. 10336 m. 10382 f. o. 11404 f. o. 10448 h. (Blaskovich.) 8303 h. 8304 f. o. 8398 h. 8389 m. (Haris) 7685 ssz. 11627 h. (Nagy.) IV. polgári tanács. 6079 h. 7194 f. o. 7426 h. 8116 h. 4722 h. 6677 tudom. 7557 tudom. (Lasset) 7111 rm. rh. 7735 f. o. 7747 h. 7819 h. 7820 rm. rh. (Polgár.) 5454 h. 5459 m. 5664 h. 5666 h. 5667 h. 5668 h. (Wettsein) V. polg. tan. 10413 helybh.