Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)

1880-01-13 / 9. szám

hogy politikai lapjaink még az őket legközelebbről érdeklő dolgokban is járatlanok s mind­e­mellett a legkíméletlenebb támadásoktól sem tartózkodnak. Vegyes közlemények. Névváltoztatás. Rieshauer Adolf pancsovai lakos, saját és József nevű kiskorú fia vezetéknevét „S­á n­d­o­r­f­i“-ra változtatta. Az ügyvédi kamarákból­ A budapesti ügy­védi kamara dr. Bródy Samu (V. ker. fönt 16) és Kiss Károly (II. ker. lánczhidtér 1051/* ) ügyvédeket lajstromába folytatólag fölvette ; G­a 1i­­­k Sándor váczi, Szabó Péter budapesti ügyvédeket önkénytes lemondá­suk, Wittenberger Emil bpesti ügyvédet más ka­mara területére történt átköltözése, Bezerédy Kristóf ügyvédi fegyelmi uton történt elmozdittatása, Heli­­b­á­n János budapesti ügyvédet pedig elhalálozása foly­tán lajstromából kitörülte. Kovács Sebestyén Lajos m. é. decz. 3-án kitörült bpesti ügyvéd irodája részére gondnokul Nedeczky Gyula bpesti ügyvédet rendelte ki; — a debreczeni ügyvédi kamara K­­­u­d­i­k Vincze t. püspöke és Tóth István debreczeni ügyvédeket saját kérelmük folytán lajstromából kitörülte; — a m. szi­geti ügyvédi kamara Dancs Lajos n.-szöllösi ügyvé­det saját kérelmére a lajstromból kitörülte;— a m.-vá­­s­á­r­h­e­l­y­i ügyvédi kamara A­b­o­s Antal cs.-szépvizi ügyvédet lajstromából saját kérelmére kitörülte; — a szegedi ügyvédi kamara L­e­it­z Sebestyén perjámosi ügyvédet lajstromába folytatólag fölvette. Ingók foglalása. Lipscher B ell. II. Kötésén ; S­o­m­m­e­r Kár. ell. Nyitrán ; L­ö­v­y Ant. ell Szegeden ; Dr. W­e­ker­le László ell. Bpesten (VII. rákos-árok­­utcza 22.) ; Ó­n­o­d­y Géza ell. T.­Eszlártt ; özv. M­i­h­á­­l­y­i Józsefné ell. Bpesten (II. ker. főutcza 57.) ; Pols­ter István ell. Soroksárit; Baity Velicskó, Zária, Gain, Jován és Nenád ell. Doronyán ; ifj. S­t­r­y­b­b­e­r­­gar Kár. és Teréz ell. Bpesten (III. ker. igazgató-utcza 133.); a „pozsonyi első magyar jégkárbiz­­tositó társaság“ ell. Pozsonyban; W­eszely Kár. ell. Kolozsvárit; Patay Andr. ell. Nyíregyházán; Popovics Andr. ell. Tornán ; Nagy Dáni­ób . ell. Kis-Kesziben ; N­­y­­­v­e­j Andr. ell. Nyíregyházán; No­­fi ez­er Kár. ell. Sz -Fehérvárit. Örökösök idézése­ Rózsa Istv. és n., S­á­g­v­á­r­y Mih. és n., Pénzes Istvánná, Bárdi Gyula, K­a­d­­­e­­csik Istv. és n. ör. (veszprémi tsz.); Besenyei Mih. és Lukács Sára, özv Farkas Fer., Csaszló Anna, Horváth Erzs , Jár­ó Mih. Bals Frigyes és Floáre,­­ Sólyom Istv. és n. ör. (n­ váradi tsz); Baity Jeka ör. (szabadkai tsz.) ; V­ever­k­a György ör. (sz-fehérvári tsz.) ; Pall ági Erzs. ör. (nyíregy­házi tsz ) ; B­o­z­s­i­k. Ján ör. (miskolczi tsz ) ; Schnei­der Kat. ör. (b -gyulai tsz.) ; ifj. Z­i­tt­e­r­b­a­r­th Ján. ör. (bpesti tsz.); Somogyi Istv. és n. ör. (szombat­­helyi tsz.) Popovics Szimáné ör. (szegedi tsz.) Idézés Méri Elek (komáromi jb.) ; K­o­n­d­r­á­t Kondrát (k.-vásárhelyi jb.) ; Szkintye Szaveta (a­­laki jb); Könyves Mária (kecskeméti jb.) ; Grün­­b­e­r­g­e­r Józs. (bpesti VI—VIII. ker. jb.) ; B­ö­h­m Abr. (st. Bomlyói jb.); H­in­ko Fer. (beszterczebányai tsz.) Csőd. R­i­c­h József bpesi lakos ell. (kir. tsz.) ; bej. febr. 11, 12, 13. perf­gyelő s id. tömeggondnok K­o­­v­á­c­s Pál. Pályázat S. szolgai All. (bpesti p. v. igazg ); hiva­taltiszti áll (selmeczi bányaigazg.) ; raktári tiszti áll (bpesti közp. bélyegraktár) ; postamesteri áll. M.-Gen­esen, (Vas m.) és Polomkán (Gömör m.) ; irnoki áll. (to­­kaji jb); tkkvi átalakító dirnoki áll. (sz.-gotthárdi jb.) ; végrehajtói áll. (homonnai jb.); II és III. oszt. erdövédi s erdősuhanczi áll. (ungvári m. kir. főerdöhiv.); fogal­mazó gyakornoki áll. (kassai adófelügyelő); posta al­tiszti áll. (kassai postaigazg.); közszülésznői áll. (Bars m. alispánság.) (A „Budapesti Közlöny“ 8. számából.) Az írói és szerzői jog tárgyában folytatják a tanácskozásokban a vitát. A munka, mely alapul szolgál, fordítás. Ezt felesleges mondanunk is. Az enquéte egyik jelesebb tagja arra az elmés ötletre jött, hogy jó lenne ezentúl a német törvények tár­gyalási­­könyveit is megszerezni, mert így sokkal könnyebben menne a munka. Igaza van. Kár, hogy szavazásra nem bocsátották ezúttal is a kérdést. Az új csődtörvényjavaslat irányelveiről tartatik felolvasás a terézvárosi VI. ker. klubban f. hó 13-án. A terézvárosi kereskedők jobban ér­tik gyakorlatilag a csődöt, semhogy dr. Schneirer Gyula miniszteri osztálytanácsos úr elméleti fejtegetéseire szorulna. A felolvasás után társas vacsora tartatik. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a vacsora tartatik-e a felolva­sásért, vagy ez utóbbi a vacsoráért. Felteszszük, hogy t­á­n e­z is lesz. Verhovay állapota már nem aggasztó. Az orvosok reményt táplálnak megmentésére. A bpesti ftő-tör­­vényszék alelnöke Kriszt János ur, C­zárán vizsgáló-birót küldötte ki e párbaj-ügyben a vizs­gálat megejtése végett s az illető urak mentelmi jog felfüggesztésének alapjául szolgáló adatok be­szerzésére. Br. Uchtricz ellen különben hasonló esetben fény­ező-ügy már folyamatban van a tszék­­nél s igy mentelmi jogának felfüggesztése végett a képviselő- s felsőházhoz benyújtandó kérvényben e két ügy Üchtritzre vonatkozólag valószínűleg egye­­sittetni fog. Majthényi Izidor segédei Uchtritz Zsigmond és Beniczky Gábor a mai na­pon, a nemzeti kaszinó előtt történt demonstráczió alkalmából, a következő nyilatkozatot teszik közzé: Alólírottak a fölmerült téves hírekkel szemben ki­jelentjük, hogy a dr. Majthényi Izidor és Verhovay Gyula úr között fönforgott ügyben kizárólag sze­mélyes megbízásból jártunk el — a nemzeti kaszi­nóra pedig, mint testületre, sohsem hivatkoztunk, sem mint annak bármi tekintetben megbízottjai fel nem léptünk. Járásbirák kelepczében. Bilkei Papp Mihály segesvári kirá­sbiró a székelykereszturi­­bi­­róság által 120 napi börtönre ; K­o­v­á­t­s Károly szintén segesvári aljárásbiró pedig az orsovai kir. jbiróság által két napi fogságra ítéltetett. Az előbbi az osztrák bűnt. t. 496. § a alapján, utóbbi pedig könnyű testi sértés miatt. Mindkettő fölebbezett. Végh Ignáczot végre elfogták. Ma reggel ugyanis Fischer rendőrségi tollnok bálból ha­zatérőben, betért a nádor-utczai Büchler-féle kávé­­házba. Itt egyik asztal mellett félreeső helyen búslakodott Végh. Fischernek feltűnt az alak, mely kissé ismerősnek tűnt fel előtte. Rövid gondolkozás után eszébe jutott, hogy e búsmagyar photográfiá­­j­­át látta a rendőrség albumában. Hirtelen ott ter­mett tehát Végh asztala mellett e szavakkal:­­ „Uram!­ön Végh Ignácz, kövessen engem.“ Végh szó nélkül engedelmeskedett, a tollnok kocsit ren­delt s 7 és fél órakor már a „Fortunádban volt a jó fogással. Végh rendkívül roszul néz ki, alakja összegörnyedt, szemei mélyen be vannak esve, szó­val, meglátszik rajta az átszenvedett halálfélelem, melyet az üldözés okozott neki. Matavovszky vizs­gáló­bíró ma 11 órakor hallgatta ki először Véghet, e kihallgatás azonban csak rövid tartamú volt s csak az átalános kérdésekre vonatkozott. Döntvények. Bukás miatt vizsgálat alatt álló tanú val­lomása a prdtás 191. és 192. §-a értelmé­ben nem kifogásolható sikerrel. (Legfőbb­­itélőszék: 91881879. sz.) Szilády Móricz ügyvéd által képviselt K. Imre felperesnek Schilling Ede ügyvéd által képviselt Pr Mór alperes ellen 300 frt és jár. iránt a halasi­­biróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1878. évi decz. 28-án 3532. sz. a. hozott, felperest eluta­sító ítélettel befejezett, felperes fölebbezése folytán a bpesti kir. Ítélőtáblának 1879. évi apr. 17-én 13495. sz. a. kelt ítéletével fölülvizsgált sommás perét, felperes által a másodbiróság ítélete ellen szóvel bejelentett fölebbezés folytán a m. kir. curia mint legfőbbitélőszék az 1879. évi decz. hó 12. napján tartott nyilvános ülésén vizsgálat alá vévén következő ítéletet hozott. Tekintve, hogy abban az esetben is, ha R. Sándor tanú­bukás miatt vizs­gálat alatt állana, a prdítás 191—192. §-a értel­mében vallomása alaposan nem kifogásolható:­­a másodbíróság ítélete az abban felhívott indokok alapján helybenhagyatik. 1) Az örökösök ugyan nem kényszeríthetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak, azonban, ha a hagyaték ingatlan természetben fel nem osztható, ennek eladatása csak az esetben rendelhető el, ha a felek erre nézve határozott kérelmet terjesztenek elő s az ela­dás módozatait is előterjesztik, mert e kérdé­sek a perben megvitatandók lévén, azok a végrehajtási eljárásra, melyet a perrend csak a hitelezőkre s az adósra vonatkozólag szabá­lyoz, fel nem hagyhatók. 2) Az öröklés tár­gyát képező vagyon eladatása csak abban az esetben rendelhető el, ha az értékének jelen­r­téktelen csökkenése nélkül fel nem osztható, az érték jelentéktelen csökkenése az eladásra még kellő indokot nem képez. 3) Ha vagyon­közösség esetén a felek az iránt megegyezni nem tudnak, hogy a kihasítandó részletek kö­zül melyik illesse az egyiket vagy a másikat, ez sorshúzás útján döntendő el. 4) Ha az al­sóbb bíróság a per tárgyát képező valamely vitás pont iránt határozott, a­mennyiben e pont a perre többi ■részével nem áll oly összefüggésben, hogy azok ennek eldöntése nélkül elintézhetők nem lennének, a felsőbb bíróság az elítélt pontok felülvizsgálatát esz­közölheti, azonban egyidejűleg az alsóbb bírót utasítani tartozik, hogy az elintézetlenül ma­radt vitás kérdés érdemében pótlólag hatá­rozzon. (Legfőbb Ítélőszék 8121/875) T. Pálné felperesnek S. Ist­ván alperes el­len örökösödés iránt indított perében az elsőbiróság alperest kötelezte, apja néhai Sz.­­Péter hagyatékához tartozó ingatlanokból járó­­osz­tályrésze fejében az alsó-némedi 397. sz. tjkönyvben foglalt A. I. r. népsorszámu háznak és udvarnak, úgy nemkülönben az ugyanazon tikönyben foglalt zsellérség helyett a tagosítás alkalmával kihasított és az 1878. évi jul. 4. eszközlött bírói szemle al­kalmával eljárt szakértők által felvett 1. sz. alatti vázrajzban kitüntetett 2. sz. a. uj betétnek, 3. sz. alatti erdőföldnek, 4 sz. alatti másik erdő földrész­nek, valamint az 5. sz. alatt kenderföldnek é­s rész­ben közös birtoklásába felperest 15 nap, különben végrehajtás terhe alatt bebocsátani, továbbá a hivat­kozott vázrajzon 6. sz. a. kitüntetett kenderföldből, az erdők során, valamint 7. sz. alatt kitüntetett le­gelő földből, úgy nem különben a soroksári 947. sz. tjkönyvben A. I. 6700. h. 1. sz. alatt foglalt váz­rajzon 3. sz. alatt foglalta, vázrajzon 8. sz. a. ki­tüntetett gyári és alsó-némedi 197. sz. telekikönyv­­ben A. I. 91629. helyr. sz. alatti kitüntetett örök­hegyi szőlőkben a vázrajzon minden egyes föld részletnél kijelölt 11.-ot felperes birtokába bocsátani. A budapesti kir. Ítélőtábla 1879. évi ápril 8. 3272. sz. alatt hozott ítéletével az első bí­róság ítéletét, mennyiben felperes örökségi jogát a hagyatéki javak is részére megállapította, helyben­hagyta, ellenben azon részében, melyben a hagya­téki ingatlanoknak részben közös birtoklását,­­rész­ben természetben leendő felosztását rendelte el, meg­változtatta, s az összes hagyatéki javak bírói árve­rés utján leendő eladatását s a befolyt vételárnak a terhek levonása után, az örökség arányában leendő felosztását rendelte el, utasítván egyúttal az eljáró törvényszéket, hogy az árverés foganatosítását ille­tőleg a p. törvk. rendt. Vili. czimének III fejezete értelmében intézkedjék, következő indokoknál fogva: Az öröklési rész aránya nem képezvén a felek kö­zött vita tárgyát, e részben az elsőbiróság ítélete helyben volt hagyandó. Tekintve azonban, hogy az örökösök a p. törvk. rendt. 577. §-a értelmében nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben marad­janak, sem hogy a csak értékcsökkenés mellett felosztható vagyon felosztásába beleegyezzenek, miu­tán a szakértők véleménye szerint a hagyatéki javak részben egyáltalán fel nem oszthatók, részben pedig azok felosztása csak a vagyon értékének csökkenése mellett eszközölhető, alperes ellenzése folytán sem a feloszthatatlan vagyonban a vagyonközösség, sem a csak értékcsökkenés mellett felosztható vagyon felosztása nem volt elrendelhető; másrészről azonban az egyik örökös arra sem lévén kényszeríthető, hogy tartozzék a hagyatéki vagyon becsértékének arányá­ban örökös társa által készpénzben leendő kielégít­­tetését elfogadni s ennélfogva alperesnek ez irányban tett ajánlata sem volt figyelembe vehető, az első bi­­róság ítéletének megváltoztatása mellett, a hagya­téki vagyon bírói árverés utján leendő eladását kel­lett elrendelni. (Vége következik.) cuRiAi értesítő. A semmitőszék legközelebbi tanácsbeosztása. I. tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Bírák: Soltész Albert, Babos Kálmán, Beke János, Elekes Pál, Csoóri Bálint. II. ta­nács. Elnök: Perczel Béla, alelnök. Bírák Láday Ágoston, Masirevic Samu, Nagy Sámuel, Lacza József, Erdély Sándor. III tanács. Elnök: Tóth Lő­­rincz. Bírák: Vértesy Sándor, Mer­­sics Miklós, Barta Béla, Németh­ Miklós, Galla József, Sánta Gábor. IV. tanács. Elnök: Szabó Imre. B­i­r­á­k: Mano­lo- Rich Emil, Szloboda Ferencz, Osvald Sán­dor, Lehoczky Kálmán, Oberschal Adolf. A semitőszéken Mobil elintéztette. 27393 ms. 27428 e. 27470 megs. 22375 e. 22376 e. 23199 ms. 24401 e. ms. 24717 ms. 25225 k. 26933 kié. 27364 k. 22624 v. 22718 ms. 22793 ms. 22794 megs. 26890 k. 27227 elv. 27667 ms. 27748 k. 27763 ms. 27785 e. (Babos) 21604 e. 22984 k. 24045 ms. 24384 e. 24480 k. 24931 e 24954 e. 25009 k. 25054 k. 25107 e. 25128 megs. 25129 elv. (Masirevic) 26062 v. 26713 elvit. 26157 megs. 24523 elv. 26538 e. 26539 ms. 26545 ms 26550 e. 26561 e. ms. 26624 k. 26626 elv. 26657 ms. e. v. 26677 e. 26721 megs. 26747 v. 26821 e. 27544 k. 26832 ms. 26835 v. 26886 ms. 26912 ms. 26957 e. 26979 elv. 26983 elv. 27057 elv. 27058 kiég. 27488 megs. (Barta B.) 23387 k. 26824 k. 24736 k. 24748 k.

Next