Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)

1880-07-01 / 148. szám

vetkezőkben találtatik helyre állitottnak, hogy vád­lott, ki önmaga is beismeri, hogy a bűntény létre jötte előtt Rozsás Ernesztia ablakán éji időben többször leselkedett — azon idő­pontot midőn most nevezettnek hálótársnője, Nagy Margit reggelenkint eltávozott, mindenkor s különösen a bűntény elkö­vetésekor is tudhatta, s e szerint a még korán reg­gel ágyban nyugvó Rózsás Ernesztint alattomban minden feltűnő zaj nélkül meglephette s a bűn­tényt elkövethette, ez részint az iratok mellett fekvő térrajzból, mely szerint a szomszédban szolgá­ló vádlott Rózsás Ernesztin lakásának ajtaját s így az ott ki és bejárt egyéneket szemmel tart­­hata, részint Nagy Margit azon tanú vallomásából­­hogy midőn a nyári időben Rózsás Ernesztint kora reggel elhagyta s haza távozott, az a lakásába nyiló konyhaajtót bezárni soha sem szokta, kétségtelenné válik, de hogy vádlott az ilykér előtte nyitva álló­­ alkalmat tényleg fel is használta s a bűntényt való­ban elkövette, erre nézve részint azon bizonyított ténykörülmény. A­­hogy midőn a bűntény el­k­ö­ve­t­é­s­e k­o­r­i kora reggelen Rozsás Ernesztin jaj­kiáltásaira figyelmessé lett Fülöp Zsuzsánna által a szomszédok és pedig név szerint Szilágyi Lajos és Szentesi Dániel a tett helyszínére hivattak s ezek Rózsás Ernesztin laká­sát záró konyhaajtót belülről bezárva találták s ezt bejuttatás végett erőszakkal felfeszitették s az idő­­közileg ott összejöttek társaságában a lakásba be­hatoltak, vádlott, kit az ott összegyűlt számos lako­sok egyike sem látott sem oda jönni sem a néptö­meg közt utóbb tartózkodni. — Dure­rné és Gerda Mihályné által a lakosztályhoz tartozó s a konyha által Rózsás Ernesztin lakszobájától elválasztott üres szobának kályha szegletében meghúzódva s a lép elől rejtőzködve találtatott meg ; hogy pedig adlottnak ezen helyzete s az őt feltalálók előtt ransitott magaviselete a gyilkossági bűntett elkö­ltésének lesújtó tudatában találja egyedüli magya­­nját, ezt a tett helyszínéről felvett térrajz­z­al kapcsolatos tanúvallomások annálfogva teszik kétségtelenné, mert a szobák vas­rostélyzattal vol­tak ellátva, vádlott a fentebb érintett üres szobá­ban csakis a konyhajtónak a szomszédok által való betörése előtt juthatván a népnek a konyhába s a hulla fekvésének helyéül szolgált szobába való be­­tolulása után többé el nem menekülhetett s mert vádlott az üres szobából noha Rózsás Ernesztinnek a szoba padlózatáról az ágybani elhelyezése s fel­élesztés­ kísérlete hosszabb időt vett igénybe, a házban létező nép közé kilőni nem merészelt; mi­­dőn pedig az életjelt adó Rózsás Ernesztin felélesz­tése végett az üres szobába vizkeresés végett leg­előbb belépő Duró Mihályné s Gerda Mihályné vád­lottat fentebb leirt helyzetben meglepték s ottani tartózkodási indoka iránt kérdőre vették, sem fele­letet adni, sem rejtekhelyét elhagyni mindaddig képes nem volt, mig a szintúgy belépő Dura Mi­hály őt onnan ki nem kergette, utóbb nevezettnek kérdésére akkor már Gerda Mihályné tanúsága szerint halk hangon azt adván feleletül, hogy ő gyilkosság gyanújának kikerülése végett vonult az üres szobába, a vizsgálat folyamában pedig ott lé­tét azzal kívánta igazolni, hogy ő a konyhaajtónak a szomszédok által történt felfeszitésekor a nép­tömeggel együtt lépett a meggyilkoltnak lakszo­bájába s az üres hátulsó szobába csak is akkor ment be midőn Rózsás Ernesztin felélesztésével foglalkozók vízért kiáltottak, holott, mint már fentebb megjegyeztetett, a számos jelen voltak kö­zül őt a házhoz lőni, avagy a konyhában s halot­tas szobában tartózkodni mindaddig senki sem látta, míg Duró Mihály a rejtekéül szolgált üres szobá­ ,­ból kimenni nem kényszeritette, midőn tehát vád­lott súlyos gyanút keltő tartózkodási helyzetét fen­tebbiek szerint az őt meglepő tanuk előtt legelőbb épen mivel sem volt képes igazolni, a bűnvizsgálat folyamában ez irányban nyilván valótlan állítással igyekszik magát védelmezni, de vádlottat felette súlyosan terheli b) a bűntett elkövetése után ha­tod napra, azaz 1878. évi junius hó 14. napján a rajta, különösen orrán, ajkán s nyakán észlelt sé­relmek felett kiállított orvosi látlelet, mely szerint ezen sérelmek akkori minősége után indulva a szak­értő orvos ezeket a kérdéses gyilkosság idejéből származóknak s körömmel ejtetteknek bizonyítja. Ezen ténykörülmény vádlottat, mint tettest annál inkább terheli, mert a gyilkosság elkövetése regge­lén Rozsás Ernesztin hoszabb ideig tartott kiálto­zásait nemcsak Fülöp Zsuzsánna, hanem az ennek felhívására a tett a helyszínen előbb megjelent Szi­lágyi Lajos is hallván, kétségtelen, hogy a megtá­madott nő eközben a tettest, ha egyébként nem, körmöléssel megjegyezhette : most vádlott a sérel­mek mikénti keletkezése iránt sem a vizsgáló bíró­ság sem a bűntett elkövetése után őt ez iránt csakhamar megkérdezett tanuk Csokási Zsuzsánna s Bujdosó Sára előtt egyátalán felvilágosítást adni képes nem volt, terheli őt e tekintetben, különö­sen még Aranyi Gábor tanúvallomása is, ki vád­lottat Duró Mihály általi kiutasítása után a gyil­kosság reggelén Rozsás Ernesztin lakásán felhevült s vérző arczczal látta , hogy vádlott azonnal ennyi gyanút keltő adatok mellett is már akkor bünte­tésként el nem fogatott, a tett helyszínén jelen vol­tak állításaként egyedül ezek azon elővéleményében találja indokát, hogy akkor mindenki azt hitte, miszerint Rozsás Ernesztin öngyilkossággal vetett véget életének Végül a folytonos tagadásban ma­radt vádlott ellen a bizonyítékot kiegészíti c) Csibi Benjámin tanúnak kifogástalan ama tanúval­lomása, mely szerint vádlott ezen tanú, mint jó ba­rátja előtt már a gyilkosság elkövetését három hét­tel előzőleg Rozsás Ernesztin megrablására való szándékára nézve nyilatkozott, a gyilkosságot pedig ugyanezen tanú előtt a bűntett elkövetése utáni délelőtt be is ismerte, mindezekhez képest vádlott a fentebb kifejtett, egymást támogató s egymással szoros kapcsolatban álló gyanú­ okokon nyugvó tel­jes, törvényes bizonyiték alapján s azon tényállás­nak megfelelően, mely szerint vádlott, mint szom­széd a magánosan lakó védtelen Rozsás Ernesztint az alkalomnak kellő kilesése mellett tervszerűen s nem pillanatnyi felhevülés közben fosztotta meg éle­tétől, nem a szándékos emberölés, hanem a gyil­kosság bűntettében bűnösnek kimondandó s a bűn­tény súlyos volta s a halálbüntetés alkalmazását kizáró közvetlen bizonyítékhoz mért börtönbüntetés­sel volt a kir. tervszék ítéletének megváltoztatása mellett fenyítendő, az eljárás s­zaktartási költsé­gekben­ marasztalás a bűnösségnek törvényes kö­vetkezménye. Ezen ítélet ellen vádlott felebbezés­­sel élt. A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt. Tagadhatatlan, hogy a tanuk azon állítása, mely­szerint vádlottat, a haláleset, felfedezésének, a tett elkövetését csak röviddel követő idején, a házba bejönni senki sem látta és ő még­is a hulla fel­elevenítésével foglalkozott Duró Mihályné és Gerda Mihályné által, midőn ezek a másik szobába vízért mentek volna, a kuczkón legugorodva találtatott, vádlott ellen, azon gyanút állapíthatja meg, hogy ő a kiáltásra megjelenő személyek előtt és igy az előtt volt legyen a kérdéses házban, mielőtt annak külső fituzi ajtaja, a segítségre megjelenők által felnyittatott volna, mely körülmény vádlottnak a bűntett végbevitele idején, a bűntett színhelyén való jelenlétére szoros következtetést és így a bűn­tettnek általa való elkövetésére is gyanúokot álla­pít meg; mindazonáltal tekintve azt, hogy a ta­núk azon állítása, mely szerint ők vádlottat a házba belőni nem látták, figyelembe véve ezeknek inge­rült és igy minden egyes mozzanat tüzetes meg­figyelésére alig alkalmas állapotát, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy vádlott még­is a tanukkal egy idő­ben, vagy ezek után, habár általuk észre nem véve jö­hetett a kérdéses helységbe és így maga e körül­mény sem lévén kételyen kívül álló bizonyosságra emelne, ebből azon végzetes horderejű következte­tés, hogy a gyilkosságot vádlott követte el, egy­átalán nem származtatható; tagadhatóan továbbá az is, hogy azon körülmény, mely szerint vádlott ar­­czán több karczolás észleltetett, melyek az orvosi vélemény szerint azon időben okozottaknak mutat­koznak, midőn a kérdéses gyilkosság történt, egy­­bevetőleg azon körülménynyel, hogy vádlott nem képes kimutatni, mi által idéztettek legyen elő es­tén a karczolás­ok és egybevetőleg az orvosi véle­mény azon tartalmával, hogy a kérdéses karczolá­­sok, ember­köröm által okozottaknak mutatkoznak, szintén gyam­okot állapít meg arra nézve, hogy a karczolások, a megölt nővel tartott viaskodás alatt ez által okozottak ; mindazonáltal, tekintve, hogy azon körülmény, miszerint a szerencsétlen megölt nő, gyilkosával viaskodott, a körülmények folytán és határozott jelenségek alapján megállapítható nem volt és tekintve, hogy a bűntett elkövetése után majd két héttel eszközölt orvosi vizsgálat, még a karc­olás keletkeztének idejére sem fogadható el, minden kételyt kizáró bizonyítéknak: ez okból, e körülmény sem volt oly biztos és szoros gyam­oknak tekinthető, melylyel a cselekmény és vádlott kö­zötti kapcsolat, a tévedés veszélye nélkül, megál­lapítottnak kimondani lehetne; ide járul, hogy Csibi Béninek ama vallomása, hogy vádlott neki a gyilkosság elkövetését bevallotta volna, szintén nem fogadtathatott el, az említett gyam­okokat teljes bizonyítékká kiegészítő alapnak, mert a nevezett tanú ellen vádlott ama kifogást emelvén, hogy ez szólította őt fel a kisasszony megölésére, a fenn­forgó körülmények folytán ezen tanú hitelét meg­­gyöngíti Figyelmet érdemel még azon körülmény, hogy Duró Mihályné és Gerda Mi­hályné azon, már előbb megemlített álltása, hogy vádlott, a­kinek a házba jövetelét senki sem látta a másik szobába a suton legugo­rodva és semmit téve mintegy elrejtőzve találta­tott, de minthogy a nevezett tanuk jun. 10-ikén kivett vallomásokban e fontos körülményről, mely ha reájuk gyanút ébresztő benyomást tett volna, ez kihallgatásuk alkalmával a legélénkebben lett volna emlékükben, nem nyilatkoztak és ezt csakis jun. 13-án kivett második vallomásukban hozták elő: ez okból az utóbbi vallomás nyomatékát és sú­lyát elveszti Végre az 1878. évi julius 2. fel­vett helyszinelési jegyzőkönyv a lábnyomokra nézve, a julius 10-én történt esettől letelt 22. nap után, bizonyítékul átalában, de jelen esetben azért sem vétethetik, mert az érintett jegyzőkönyv, a láb­nyomok tekintetében konkrét, vádlottra nem is vonatkozik. Mindezek folytán, vádlott határozott tagadásával szemben, ellenében a szükségelt tör­vényszerű bizonyíték teljesen helyre nem állitatthat­­ván, az alsó bírósági ítéletek megváltoztatásával, vádlott Csókási Balázs az ellene emelt vád alól, bizonyítékok elégtelensége miatt felmentettik. cuRiAi értesítő­­ k legj.-itélészében június 30-án elintéizteM­ I. polg. tan. 4450 h. (Dimits) 5196 h. (Ast) II. polg. tan. 4389 h. 4487 h. 4502 h. 4546 m. 4614 f. o. 4658 h. 4735 rm. (Kossalkó) 5080 h. 5081 m. 5116 m. 5363 f. 0. 5398 h. (Mattyasovszky) III. polg. tan. 6182 rh. rm. 6185 h. 6197 m. 6199 h. 6218 h. 6228 h. (Gál) 4697 (nem 4677) f. 0.4880 h. rm. 4891 h. 4991 h. 6066 h. 6015 lesz. h. (Nagy) 3529 f. o. (Bovánkovics­) IV. polg. tan. 376 h. (nem rm.) 406/v. h. (Lassel) 14450 h. (Weitstein) 334/v. m. 544/v. h. 464/v. h. (Breuer) 424/v. h. 426/v. rm. (Polgár) V. polgári ta­n­ács 5945 m. 6239 h. (Dapsy) 5325 Di (Faur) 5536 helybenh. (Horváth) I. büntető tanács. 4431 helybenhagy. 4448 rb. rm. 4459 megsemmis. 4468 m. 4471 ms. 4504 h. 4507 h. (Dr. Suhay) 4339 b. 4356 h. 4359 m. 4360 h. 4429 ms. 5015 csat. (Baló) 4150 h. 4311 ms (Budán) 4525 h. 4527 h. 4529 h. 4530 b. 4531 h. 4561 helyb. 4562 m 4594 h 4609 h. 4617 rh. rm. (Conrád) II büntető tanács. 4686 h. 4687 h. 4688 h. 4689 h. 4690 h. 4855 h. (dr Suhayda) 4640 h. 4649 rh. rm. 4656 h. 4660 h 4666 h. 4670 m 4680 rm. rh 4716 m. 4729 h 4730 h. 4731 m. 4738 h. 4757 belyq 4783 h. 4784 h. 4794 h. 4795 rm. rh, 4817 h. 4822 h. 4650 h. (Végh) 4226 v. 4227 h (Topler) 5308 h. 5186 h. 5188 m. 5189 h. 5190 rh. rf. v. u. 5217 h. 5252 h. 5253 h. 5254 h. 5259 h. (Faur) 5172 rm. rh. 5203 m. 5204 h. 5205 h. 5229 h. 5213 rm. rh. £251 h. (Gellén) 4900 h. 4930 rm. rh. 4932 helybenh. 4970 rm. rb. (Horváth L.) III. bűnt. tan. 5268 h. 5269 rm. 5292 h. 5299 h. 5305 r. (Ocsvay F.) 4813 h. 4888 rm. (Dimits) 4380 rm. 5014 csat. 4565 rm. 4674 h. 4746 h. 4750 h. 4751 h. 4809 rm. (Ast N.) 5132 h 5507 v. u. 5508 h. 5511 rm. 5512 m (Gyarmatby.) Hír­­táblán június 30-án elintézteM. I. polgári tan. 19646 r. 19928 rh. rm. 19930 m. 20351 rh.rm. 20388 s. sz. 21032 rh. rm. 21259 s. sz. 21442 h. 21537 h. 24916 h. (Horváth.) 28959 h. 28968 h. 28975 h. 28977 h. 28979­­ h. 28984 h. 28989 h. 28996 m, 2900g h. 29001 h. 29004 h. 29006 h. 2900 h. 29013 rh. rm. 30163 h. 30090 Ír 30044 h. 30050 h. 30052 h. 30056 m. (Jankovich) 22530 m. 22595 h. 22938 rm. rh. 23148 r. 23225 f. o. 23229 h. 23236 h. 23239 m. 23240 h. 23244 h. 23866 h. 24597 f. o. 29919 helvbh. (Dáni) 23952 h. 23953 h. 23954’ h. 23955 h 23960 h. 23962 h. 23964 h. (Kovács) 22863 s. sz. 23193 h. 23849 h. 22941 b. 24041 h. 24250 h. 29633 ré. rf. 29949 h. 30159 f. o. 30166 f. o. 30179 m. 30261 h 30262 f. old. (Németh) 24323 h. 24728 ré. rmegv. 24835 h. 24988 f. o. 25206 f. 25462 r. 25638 ré. rm. 26794 h. (Mirth A.) 25530 r. 25753 f. o. 25899 f. o. 25900 f. o. 25953 r. 26092 h. 26096 helyb.

Next