Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 1-144. szám)

1881-01-01 / 1. szám

mény, hogy két különböző követelésre egy kér­vényben szorgalmazta a végrehajtás elrendelését, a kérvény visszautasítását nem indokolhatja, a vég­rehajtás foganatosítása iránti kérelem helytelenül lett megtagadva. A haszonbéri szerződés megszüntetése iránt a választott bíróság előtt folyamatba tett per, rendszerint sommás bíróság hatáskörébe tar­tozván, azzal összefüggésben a zárlat elrende­lése is szorgalmaztathatik a járásbíróság előtt. (Semmitőszék 222411880.) Made­r­spach Lajos, H­o­r­v­á­t Lajos ellen bizonyos bányaüzletre vonatkozó haszonbéri szer­ződés megszüntetése iránt választott biróság előtt pert folytatván, a bánya vagyon zár alá vétele vé­gett a szászkai jbirósághoz kérvényt adott be, melyet a jbiróság 1880. okt. 2, tekintettel az 1871. 31. t­­cz 21. 21. §-ban foglalt intézkedésekre, illeték­­telenség alapján hivatalból visszautasított. Ez a felperes semmi panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette, mert téves ugyan a­­bíróság azon felfogása, hogy a zárlati kérelem elin­ézésére nem lett volna illetékes, mi­után a per a felek közt létrejött haszonbéri szer­ződés megszüntetése iránt létetett a választott bí­róság előtt folyamatba, ezen kérdés elbírálása pe­dig rendszerint a sommás biróság hatásköréhez tartozván a zárlat elrendelése, mely ez esetben a zárlat tárgyának állagát különben sem érint­hette, a perr. 32 § ához képest a­­bíróság előtt is szorgalmaztathatott. E­miatt azonban a neheztelt vég­zés megsemisítésének esete nem forog fenn, mert a perben nem állott alperesnek a vár­­bíróság íté­lete ellen közbevetett sem. panasza a semmitőszék egyidejű határozatával elvettetett­ felperes eszerint már a végrehajtás szorgalmazásához is jogosítva lévén, a zárlati kérelem tárgynélkülivé vált. A büntető törvény hatálybalépte előtt megindított oly keresetre, mely most polgári biró előtt folytatható nem volna, rendelkezés nem foglaltatván, abban a polgári biró, ily minőségben eljárni köteles. (Semmitöszék 23134980.) A nyitrai kir.­­biróság Felsner Jónás felperesnek Engel Ignácz alperes elleni levéltitok megsértése miatti 100 frt birságos perét ami pol­­gári eljárásra nem tartozott, elutasitotta. Felperes ez ellen semmiségi panaszt adott be. A semmitöszék 1880. decz. 7-én 23134 sz. a. a panasznak helyt adott s a neheztelt vég­zést az r. t. 297. § 5. pontja alapján megsem­misítette s a bíróságot polgári birói minőségben a keresetre nézve illetékesnek kijelölvén, további el­járásra utasította; mert a levéltitok megsértése, mint pénzbírságra irányzott kereset, a büntető-tör­vény hatályba lépte előtt nyujtatván be a ható­sághoz s az ezen törvényt életbeléptető 1880. 37. t.-czikkben az iránt, hogy a büntető-törvény ha­tályba lépte előtt megindított ily kereset polgári uton folytatható nem lenne, rendelkezés nem fog­laltatván, abban a bíróság polgári bírói minőségé­ben eljárni tartozott volna. Valamely színház alapítása végett, még az alapító társaság alapszabályainak megerősí­tése előtt aláírási ívek bocsátatván ki, az alapszabályok helybenhagyása után megala-­­­kult társaság az aláírók ellen, már az alá­írás tényéből kifolyólag jogot nyert az aláírt összegnek beszedésére, esetleg törvény útján behajtására (Legfőbb ítélörték 10796/880) Mocsonyi Sándor, mint a román színház alapító társulat elnöke, R­a­­­­­u János e. a színház alapítási ivén általa aláirt 200 frt alap­itási tőke megfizetése iránt. A bpesti IV. ker.­­biróság előtt pert indított, a járásbíróság 1879. nov. 7. — 23333 sz. a. alperest a kereset értelmében elmarasztalta; mert a 3. sz. (aláírási) okmány tartalma valódisá­gának tagadása, miután aláírásának valódiságát két­ségbe nem vonta, figyelembe vehető nem volt; va­lamint azon kifogása sem, hogy miután alperes ma­gát még 1870. évben, tehát az alapszabályok élet­belépte előtt, jegyezte fel az alapítók közé, ezen az alapszabályok előtt tett aláírása őt nem kötelez­heti, mert az akkor egyoldalú ajándék, s igy a 3 sz. okmányra nevének feljegyzése által, mint ala­pító tag, a létesitendő román szinház alapja iránt kötelezettséget vállalt, melyben tehát őt marasztalni kellett. Kamatokban csak a kereset beadásától ma­­rasztaltatik, mert a fizetési határidő lejárta meg­határozva nem volt. A kir. tábla 1880. 14230. sz. a. felperest elutasitotta; mert azon körülmény, hogy alperes a 3. sz. gyülőlvet aláírta, alperes fizetési kötele­zettségét annál kevésbé állapítja meg; mivel azon időben, midőn az önkéntes aláírás történt, a fel­peresi társulat még nem létezett és ennélfogva az aláírás tényéből jogokat nem szerezhetett; to­vábbá mert felperes a kereseti kötelezettségnek alperes által történt elválalására nézve egyéb bizonyí­tékot fel nem hozván, keresete, szemben alperes ta­gadásával, igazolatlan maradt. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéle­tét megváltoztatván, az első bíróságit hagyta hely­ben indokain kívül még azért is, mert a 3­0/• alattira az aláírások azért gyűjtettek, hogy az abban kitett czél elérhetése végett a társaság ala­kulása lehetővé tétessék, amidőn tehát az aláírá­sok következtében a társaság alakult és annak alap­szabályai megerősítést is nyertek, az ekként ala­kult társaság alperes ellenében már az aláírás té­nyéből az aláírt összeg tekintetében jogot szerzett, ennek megtagadása után tehát ezt törvény útján érvényesíteni joga lévén, a kereseti összegben s járulékaiban alperes helyesen lett elmarasztalva. A testi sértésről látlelet fel nem vétetvén, ennek hiányát a vizsgáló bírónak a sérelmet körülményesen megjelölő­­könyve pótolhatja. (Legfőbbitélőszék 93011880. b. sz.) A tekei kir.­­biróság 1880. ápril 29-én 692/880. sz. a. kelt ítéletével Morár Juán, Bog- 1 i­m Tanaszo csőszön elkövetett testi sértési ki­hágásban vétkesnek mondotta ki s 7 napi fogságra b­ert fájdalomdijra sat ítélte; mert vádlott taga­dásával szemben a testi sértés tényálladéka egy tanu esküvel erősített vallomása s a panaszos hom­lokán még a vizsgálat során is látható sérelem ál­tal igazoltatik A bpesti kir. it­élő­tábla 1880. julius 26-án 18585/880. sz a. az első biróság ítéletét megerősítette. A legfőbbitélőszék 1880. decz 16-kán, 9301. sz. a. ekként ítélt. Panaszlott tagadásával szemben bizonyítékot szolgáltat a panaszos csősz s tanúja Rucs Pável vallomása az ejtett sérelemre nézve, mert ámbár látlelet fel nem vétetett, de az eljáró kir.­­biróság által 1880. ápril 17-kén felvett­­könyvben a panaszba vett testi sérelmezés körülményesen igazoltatik s habár ezen cselekmény a btk. V. fejezete 165 és 166. §§-ai 3) pontja szerint hatósági közeg elleni erőszak bűntettét ké­pezné is, mindazonáltal panasztott Morár Jván tette, a btk. 2. §-ának alkalmazásával, hivatkozva az 1879. évi XL. t. ez 12., 15. §§-aira, kihágásnak minősíttetik s ezért hét napi elzárásra ítéltetik. Tizenkét évet kort betöltött, de tizenöt évet meg nem haladott gyermek által gondatlan­ságból elkövetett emberölés — ha mindjárt cselekményének horderejét felismerhette — tekintettel a btk. 2 §-ára, rendőri utón tor­­landó meg (Legfőbbitélőszék 74501880. b. sz ) A kecskeméti kir. tszék, mint fző­­biróság vétkes vigyázatlanságból elkövetett ember­ölés bűntettével vádolt Ivicz Mihály elleni bűn­ügyben 1879. decz 6-án 3761. sz. a. vádlottat, 13 éves kecskeméti szül­ő lakos, 2 gymnasiumi osztályt végzett tanuló, büntetve nem volt, részint önbeis­merése, részint a vizsgálati bizonyítások alapján 1879 aug. 10. napján Danics Jánoson elkövetett s gondatlanságból származott emberölés vétségében bűnösnek mondatott ki s ezért az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 hónapi fogságra ítél­tetik s a meghalt családja részére kártérítés nem forogván fenn; az állampénztár részére a netaláni eljárási költségekben s raktartás dijakban sat marasztaltatott. Indokok: Vádlott beismerte, hogy a rendszerinti időben tanyájukon Dalits Jánossal együtt bün lévén, az ottani kamarában elhelyezett töltött lőfegyvert azon czélból határozták el maguk­hoz venni, mikép az ottani szőllőben kutyát lőjenek Vádlott tehát tudta, hogy a fegyver töltött s hogy veszélyes, hasonlóul azt is elismeri vádlót , hogy a kamarából kihozott s Danics Jánosnál volt fegyvert ennek kezéből kivette s azzal az előtte menő Danits után menvén, a felhúzott fegyver ravasza kezében ruhájába ütközött, elsült s a lövés a két lépésre ment Danicsba fúródott, ki azonnal össze­rogyott s meghalt sat. A bpesti kir. itélő­tábla 1880. febr. 24-én 779. sz. a. kelt itéletével a cselekményt életbiztonság elleni vétségnek minősítvén, vádlottat ebben mondotta ki bűnösnek s enyhítő körülmények alkalmazása mellett vádlott fogságbüntetését egy hóra szállította le. A legfőbb itélőszék 1880. decz. 14-én 7450. sz. a ekként határozott. Mindkét alsóbb biróság ítélete részben megváltoztatik, Ivicz Mihály vádlott a Dancs Jánoson gondatlanság által okozott emberölés kihágásában mondatik ki vétkesnek s ezért egy hónapi elzárásra ítéltetik, egyebekben a bpesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az als­óbb bíróságok ítéleti indokaiban felsorolt tény­állás s bizonyítékok alapján vádlott ellen fennforgó cselekmény az elkövetése idejében fennállott törvé­nyes gyakorlat szerint az életbiztonság elleni vét­séget, az 1878. V. t. sz. 292. §-a szerint pedig a gondatlanság által okozott emberölés­ vétségét képezné ugyan; tekintettel azonban arra, hogy habár vádlott a cselekmény elkövetése idejében élet­korának 12. évét már túlhaladta, de a 15. évet még be nem töltötte, jóllehet cselekményének hord­erejét felismerhette; mégis az idézett törvény 2. 84. §§-ai a 85 § 4. pontja figyelembe vétele mel­lett, vádlott az általa elkövetett vé­ségért rendőri büntetéssel s igy az 1879. XL. t. sz. 12. 15. 16. 32. §§-ai rendelkezéséhez képest elzárással volt büntetendő, ezen büntetés neme pedig csakis kihágásoknál lévén alkalmazandó, vádlott cselek­ménye is kihágásnak minősült. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. cuRiAi értesítő. A semmiteszélten múlt héten elintézteM: Mersich: 25922 elint. 25951 el­int Lehoczky: 25703 e. Oberschall: 21237 e. 21265 e. 21290 k. 21301 k. 21321 elv. 21366 k. 21415 v. 21483 ms. 21555 e. 21594 v. e. 21643 ms 21665 ms. 21695 e. 21469 e. 21735 k. 21799 k. 21861 megs. 21921 elv. 55541 ms. 25588 e. 25792 v. 25798 e. 25818 ms. 25853 e 25861 e. 25994 ms. Szloboda: 25875 elv. 25952 elv. 26210 e. Lacza: 23907 v. 22203 elv. 23877 e. 24358 ms. 24830 v. Babos: 25925 e. 25317 e. 25700 e. 25701 e. 21441 e. 25878 ms. 21106 ms. 21126 e. 21714 e. 21235 ms. 21240 megs. 21256 ms. 21308 v. 21309 v. 21283 e. 21527 e. 23269 e. ms. 24441 ms. 25232 e. 25456 ms. 25457 ms. 25458 ms. 25459 ms. 25640 ms. 25766 ms. 26189 ms. 26190 cs. 26191 cs. 26192 cs. 26206 ms. 23962 ms. Manoilovich: 22121 elv. 22365 elv. 22366 elvettet. 22514 elv. 22515 elv. 22516 elvettet. 24982 elv. 20397 kiég. 21625 ms. e. Szabó: 23416 k. 23486 v. 24646 v. Soltész: 23422 e. 23423 e. 23426 e. 23428 e. 23418 e. 23431 e. 23555 e. 23560 k. 23643 e. 23778 ms. 23793 e. 23803 v. 24557 k. Nagy. 21460 ms. 21489 ms. 21522 ms. 21530 k. 21537 e. 21573 e. 21591 v. 21622 e. 21717 e. 21718 ms. 21753 k. 21768 e. 21786 k. 21801 ms. 21830 elvet. 11850 e. 21893 e 21900 ms. 21935 ms. 21988 e. 22010 e. 22044 megs. 22050 e. 22080 k. Rauchhofer : 25322 ms. Blaskovich: 26208 ms. 26209 megsemmis Barta: 24144 kiegészítés Németh: 19151 elvettet. 23648 el­vettet. 24231 el­vettet. Gáli: 21803 v. e. ms. 24128 k. 26051 e. Fértessy 25926 e. *) Legföttii­téleszéb bejelentései a Jövő Hétre, I. polgári tanács. Előadó: Haris György 9165 Davidovics M. — Ambrus J. 9506 Grossmann S. — Czompó I. 8633 Szeged vs. — Oltványi F. 4118 *) Az elintézések többi része revisió alatt lévén, pótlólag közöltetik. S­z­e­r­k.

Next