Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)

1881-07-01 / 145. szám

­S. felügyelő s ideiglenes tömeggond Lovrich Gusztáv ügyvéd. Pályázat: Aljegyzői állam, (kassai tszék), számgya­kornok jelölti áll. (budapesti p. v. ig.), IV. oszt. munka­­ügyelői állam (budapesti dohánybeváltó hiv.), aljegyzői áll (a körösi tb)(A „Budapesti Közlöny“ 146. számából.) Ez is telekkönyvi hatóság. Ugy látszik — írják nekünk Erdélyből — hogy az igazságügyés­ mindenáron rajta van, hogy minél több járásbíróság ruháztassák fel telekkönyvi hatósággal. Ezt ta­pasztaljuk naponkint. Azonban, mig a viszonyok­nak számot nem adó ezen tökéletlen mivelet lé­tetik addig legcsekélyebb törekvést sem látunk, igazs­ágü­gyérünkben, hogy kellő helyiség és erőről is gondoskodnék Az államköltségvetésnél előtérbe szokás tolni az igazságügyi megtakarításokat, de az eredmény mégis: se pénz, se posztó, mert el­nyel mindent Bosznia és Herczegovina. Vagy mit is szóljunk ahhoz, hogy például a s­z­é­k­e­l­y­ke­res­z­t­ú­r­i járásbíróság, telekkönyvi osztálya két oly szűk szobába van bepréselve, hogy alig fér el benne pár ember. Az egyik lyukat okmánytár a másikat pedig iktató, kiadó­s irattárnak csúfol­ják. — Ha telekkönyvi ügyek tárgyaltatnak, a bei­dézett publikum a folyosón lesi ügyét,­­és a fél, ha rákerül a sor, az ablakon keresztül védi ér­dekeit. -- Kezelő személyzetről ne is szóljunk. Ügyvédek, felek, maguk végzik a tisztázást, nemkülönben a dijnokok is, kik talán mégis egyébre hivatvák. Személyzetről lévén szó nagyobb nyomorúságot alig képzelhetünk, mint épen ennél a járásbíróságnál, különösen a telek­könyvi ügyeket illetőleg. A sok apró átíratás, a a vételárfelosztási tárgyalások annyira igénybe ve­szik az egyetlen szál első aljegyzőt és a segéd­­telekkönyvezetet, mikép az ügyiratokat mivel a szű­k helyiségben nem képesek dolgozni, lakásukra ültetik, nehogy hanyag ággal vádoltassanak Nem tudjuk, hogy kinek szemével fedezte fel az igaz­ságügy­­ ezt a ronda helyiséget. Annyi tény, hogy scandalosus az a helyiség, melyben ez a telekköny­vi hatóság létezik; s ha az igazságügyéi­ hű ké­pét óhajtja bírni ennek a bagolyféléknek, akkor ne a tszéki elnököt, ki a mostani állapot terem­tője, bízza meg a jelentéstétellel, hanem küldjön ki más pártatlan biztost s betűről-betűre meg fog győződni arról, hogy nagyon is kíméletesen ecse­teltük a dolgokat. Zugirászat nagyban. A következő sorokat vettük: A Bpesten székelő orthodox­ zsidók orszá­gos egyesületének elnöksége zugirászattal foglalkozik már évek óta. Különösen virágzik eb­beli üzlete a felső fórumokon. Informatióra négy közönséges zsebrák tartatik, kiknek egyike folyto­nosan s nyilván kérkedik felsőbíróságok tagjainak benső barátságával. Egyelőre ennyit írok t. szerkesztő urnak és alkalmilag többet, adatokkal, ha közli soraimat. A. L. ügyvéd. A korteskedést tiltó miniszteri rende­letnek semmi foganatja nincs. Marosvásárhelyit bizonyos Sándor Kálmán kir. táblai fogalmazó falragaszok utján agitált a később még­is megvá­lasztott Lázár Ádám ügyvéd ellen, hogy en­nek megválasztása esetében a marosvásár­helyi kir. i­t­é­l­ő­t­á­b­l­á­t megszün­­ t­­ő n­t­v­e­n­y­e­k. Foglaltató a foglalást szenvedettnek jogutó­dául lévén tekintendő, minthogy foglalást szenvedett iparos, a lefoglalt fizetés, kiszolgál­tatását tárgyazó kereset elsősorban az ipar­hatóság előtt érvényesítendő. (Semmitőszék 67081881. sz. a.) A kisbirtokosok földhitelintézete Budapesten keresetet indított a D­utsch-féle művészeti inté­zet czég ellen. A keresetlev­dbel azt követeltetik, hogy marasztalas­ék el alperes czég, mivel a szolgálatában álló Németh Salamon ellenében fel­­­per­e javára lefogolt. 2 frt. napi dij s ekként már lejárt 640 frt fizetét kiadni vonakodik A b­p­e­s­t­i V. ker kir. járásbíróság az illetékességet 7101/381. szám alatt kelt hatá­rozatával leszállító ta­g felperest költségekben marasztalta, mert a zrt. 93. §-nak k) pontja sze­rint, melyre felperes a sommás bíróság illetéke­s­ségét alapítja, a munkabérek s díjak iránti kere­seteket az összegre való tekintet nélkül sem. eljárás alá tartozóknak jelenti ugyan ki, tekintve azonban, hogy felperesre nézve a keresetbe vett összeg munkáért vagy díjat, nem képez, tekintve továbbá, hogy a zrt. 93. §-nak k) pontja munkaadó­i szolgálatban levő egyének bér s­díj viszonyára vonatkozik, felperesre a t­ r­t hivatkozott rendelkezése alkalmazást nem nyerhet; minek folytán a 300 irtot meghaladó követelés miatt indított kereset sommás bíróság illetőségéhez nem tartozván, az ez irányban tett alperesi kifogásnak helyt kellett adni. A semmitőszék 1881. jun. 13-kán 6708 sz. a. panaszttevő felperes sem. panaszát elvetette, sőt követelésével az iparható­sághoz utasította. Mert épen azért, mivel pa­naszttevő, mint Németh­ Salamon jogutóda lép fel, köteles az ipartörvény 98. §. szerint keresetét első­sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni, minthogy annak tárgyát Némethi Salamonnak ke­­reskedősegédi fizetése képe , melylyel ennek fő­nöke Deutsch M. nyomdatulajdonos czég állítólag még tartozik. Az anyagyilkosság mellett felsorolt gyanú­­okok érvényükben részint meggy­engittetvén, részint teljesen elenyésztetvén; a bíróságon kívüli önbeismerés pedig ily mérvű bűntett tényálladékát törvényszerűen meg nem álla­píthatván, a vád ténybeni bűnösség meg nem állapítható. (Legi 329 881. sz.) (Folytatás és vége.) Ezen gyam­okokkal szemben Gy. F.az ilyféle felszó­lítást tagadja, a tagadó vádlott pedig ezen gyanúsítga­­tást azzal utasítja vissza, hogy Fazekassal ellenséges­­­­kedésben van bizonyos kukoriczaföld miatt, tanú Fazekas pedig különben is a becsatolt erkölcsi bi­zonyítvány szerint lopásért már büntetve volt. Ily gyanúok az ügybeni bűntett kiderítésére semmi anyagot nem szolgáltathat. D. Azon gyanúok, hogy a vizsgálat folyamán kihallgatott 5 tanú azt val­lotta, miszerint az elhalt nőt a végzetes nap dél­utánján nem látták, a tényállás megállapításához semmi befolyással sem bír. E. Azon körülményből levont gyam­ok, hogy vádlott a tett utáni napon kapa nélkül ment sógorához a szőllő kapálás­­bani segédkezés végett, teljesen irreveláns adat, mert a tett utáni reggelen való jelentke­zése sógoránál, a Koroknai család által igazolva lévén: arra, hogy az előző napon történt ölés, a vádlottnak beszámítható-e? a következő napon más házban jelentkezett vádlott irányában az, váljon ott kapával, vagy kapa nélkül jelent-e meg, sem­mi jelentőséggel nem bír. F. Kaszap László rend­őr valomása abban, hogy vádlott elfogatása alkal­mával megijedt, s elfogatását anyja miatt mondotta anélkül, hogy eziránt eleve tudósíttatott volna: vádlott határozott tagadása ellenében mint elma­­gányzott (talán magános) tanúzás figyelembe nem jöhet.­­ Deák L. tanú mart. 29 azt vallotta, hogy a tett utáni hajnalban a hulla mellett egy embert látott, kiben vádlottat felismerni vélte, de ezt határozottan nem foghatná reá, végtárgyalás­kor ezen tanú még azt adván hozzá, hogy nem látta, merről jött azon ember a hullához, ily ta­núvallomás tehát a tagadó vádlott ellenében gya­­m­okot­ sem képezhet. H­a már nyomatékosabb azon gyamuok, hogy vádlott házából a végzetes napon veszélyjajgatás hallatszott, a vizsgálati ira­tok szerint ekként mutatkozik. Koroknai S. apr. 4. azt vallotta, h­ogy a végzetes nap estéjén Sipo­éktól vákonyhangú jajszóval hallott jajgatást és sikoltást. Zombori Imre pedig ápril 6. azt vallotta, ho­gy Sipos házától 120­-130 lépésnyire hallotta az ölési jajga­ást. Vádlott a házából eredhető jajgatást tagadván, Koroknai abbeli vallomása ellenében, hogy vékonyhangú jajgatást halott, Horvát János, kivel az elhalt nő hosszú évek során élt, végtár­gyaláskor annak hangját igen erősnek jelzi. Zam­biai J. tanú különben is azt adván elő eredeti vallomásában, hogy nem vehette észre, honnan jöt­tek a vészhangok, végtárgyaláskor azon vallomá­sát még azzal gyengíti meg, hogy ugy tetszett neki, mintha a hangok ne­m Sipis házából, hanem­ 2 házzal meszszebbről, vagy azzal szemközti ház­ból hallatszottak. Ily körülmények közt ezen gyam­ok bírói figyelembe szinte nem jöhet. Ezzel kimerít­­tetvén az alsó bíróságok által felsorolt gyam­okok, hát­a van még mindkét alsó biróság által tételes bizonyítékul megállapított beismerése vádlottnak s visszavonásának elutasítása. Erre vonatkozólag tekintve, mikép Pécsi rendőrbiztos álta­i némi erőltetés használatának gyanúja egésze­n elenyé­­szettnek nem vehető, vádlott a beismerést rendőr­biztos, tehát közig, közeg, előtt tette, s azt rögtön a vizsgálóbíró előtti első izbeni vallomásában visz­­szavonta, s ezen visszavonást a vizsgálóbíró előtt még négy izbeni vallomásai során, úgy végtárgyaláskor is állhatatosan fentartván. Tekintve, hogy a bíró­ságon kívüli beismerés ily mérvű bűntett álla­pé­kát törvényszerűen meg nem állapíthatja, a fel­sorolt gyam­okok pedig mindvégig érvényükben részint meggyengítettek, részint elenyésztesek­ kel­ett vádlottat fölmenteni. C C j* Ak­. Ji JHk jL É R1 r E S I Ol A legf.-itélőszéken jun. 30-án elintéztettei: I I. polg. tan. Gál: 4434 h. 4435 m. 4445 h. 4452 h. 4453 in. 4460 v. 4685 h. 4688 v. 4703 h. 4730 megv. 4759 v. 4769 h. 4761 h. Nagv : 3600f. 3789 b. 3805 h. 3881 v. 5529 helyh. 5745 h. 5889 h. 5947 h. Csörghe: 3376 h. 3586 h. 3739 h. 3878 helyh. 3986 h. 3990 h II. polg. tan. Beö­thy: 3945 f. 3948 rm. 3939 m. 3978 h. 3979 v. 3980 h. Halmosy: 4029 h. 4156 h Czorda: 4879 h. Szentml­­hályl : 3493 h. 3804 fo 3880 h. 5939 h. Pósfay: 3837 h. III. polg. tan. Ocsvay : 3166 h. 3207 ni. 3266 h. 3294 rm1 rh. Dapsy : 4657 m. 4658 rh. rm. Topler: 3137 rh. rm. 3138 rh. rm. 3149 m. 3157 h. Faur: 2752 f. 2812 h. 2494 rm. Horváth: 1780 b. 2313 h. 2653 h. IV- polg. tan. Wettstein : 390 m. 1135 f. Breuer: 415/v. h. 439/v. h. Polgár: 447/v. h. 455/v. h 476/v. m. Regner : 379/v. h. f. hűn tan. Dózsa: 3233 n. 3224 h. 3225 rb. rm. 3226 rh. rm. 3266 h. 3228 h. 3229 b. 3230 h. 3231 h. 3276 vk- 3237 h. 3252 rh. rm. Haló : 1365 rm 2287 im. Barián : 9799 h. 9970 v. 10291 m. 10294 f. 10463 rh. rm. 10467 m. 10468 h. 20469 rmegv. 10470 h 10499 h. 10529 megváltozó Gyarmathy: 2796 m. 2799 m. 2567 m Wlád: 1546 h. 1676 h 1677 h. 1642 k. 1800 m. 1906 m. II. bűnt. tan. Végh: 2177 h Bovánkovich : 1803 h. 1804 r. 1827 h. 1829 helyh. Dr. Suhay: 2895 h. Palss : 1137 h 1083 m. 1140 rm. 1217 h. 1271 h. 1292 rm. 1299 rm. 1304 rm. 1378 r. 1445 r. III bűnt. tan. Ast: 685 v. 686 rm. 687 v 896 v. 897 v. 2843 Horváth: 2521 m. 3168 m. 3169 h. 3170 h. 3171 rm 3172 h. 3173 h 3192 h. 3193 h. 3239 h. Dobos: 2374 h. 2389 h. 2390 h. 2392 helyh 2393 h. 2430 h. 3334 rm. 3377“h. 3488 h. A tíz. táblán jun. 30 án elintéztettet: III. polg. tan. Kozm­a: 21837 v. 22071 v. 22215 v. 22306 helyben. 25177 tud. rét. 22483 rm. rh. 25833 rh. rm. Németh: 17538 h. 17706 fp. 18044 h. 27186 r. 17640 v. 17807 s. sz. 19921 h. 21929 h. Rosits: 26426 h. 26473 h. 26733 m. 27328 helyb. 27022 h. 25596 fp. 25705 h 26069 m 26680 rm. Szabó: 26419 h 26471 s sz. 26651 h. 26723 h. 26872 fo. 27253 r. 26502 h. 26526 fo. 26794 h. 26843 r 26934 h 26941 r. 27102 h 27169 h. Ádám: 25967 rm. 25975 s. sz. 26283 h. 26548 rm 26722 helyb. sz. 26283 h. 26548 rm. 26722 helyb. 26866 rm. I. bűnt. tan. Losonczy: 7085 rm. 7480 h. 7494 rm. 8296 rm. 8298 h. 8317 rm. 8439 rm. 9463 rm. 20353 rm. 22763 rmegv. Uhlyárik: 12383 h. 12493 rm. 12517 ms. 12540 h. 12549 rm. 13569 ms. 12648 h. 12650 rp. 12660 megváltoztat. 12661 rm. 12683 rmegv. II. bü­nt. tan. Valkay: 16687 h. 16702 fo. 16805 h. 16817 fo. 16888 rm. 16914 megj. 16917 ms. 17011 h. 17279 h. 17302 rm. 17307 fo. 17309 h. 17406 megv. 17434 ms. 17554 rm. 17667 h. 17708 rm. 17853 h. 17896 h. 17945 elint. 111. bünt. tan. Bolváry: 15961 felt. 24114 felt. Urb. és vegy. ta­nács. Ostlfy: 26413 rh. rm Keöm­­ley: 13964 r. 13965 rb. rm. 16920 h. 18788 fo 20576 h. 8970 fo. 9203 rh. rm. 10813 h. 11152 m. 11343 helyb. 11594 rh. rm. 1 1840 rh. rm. 12333 m. 12334 fo. 12372 ms. 12573 megs. 12815 rh. rm. 13044 rh. rm. 13044 rh rm. 13322 ms 13388 rh. rmegv. Rosemberszky: 14777 h. 15064 rm. 15126 h. Mar cégi ta: 17562 m. 1 7657 rh. rm 17690 rh. rm. 17697 rh. rm. 17886 rh. rm. 17903 rh rm 17974 rh. rm. 18082 h. 18086 r. 18133 h. 17933 fo. 18139 rh. rmegv. Csathó: 16123 r. 16323 h. 16331 rh. r.negv. tett a kormány. Ha nincs tudomása az igazságügyérnek erről a dologról, akkor vegye azt ezúttal tudomásul. Van a választási törvényben bizonyos intézkedés (96. §.), de jelent meg igazság­­ügyéri rendelet is: szeretnénk tudni, mire becsüli ezeket maga miniszter, hogy aztán ebből megítél­­hetnek az alárende­t közegek ily eljárásának jogo­sultságát.

Next