Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 145-280. szám)
1881-09-11 / 204. szám
hiányait és hibáit. Mindezt a legtöbb esetben oly behatólag és meggyőzőleg cselekszi, hogy olvasva magyarázatát, egészen szerző szellemi világában élünk. Az elfogultság nem bántja lelkét. Revancheról nem gondolkozik. A csődtörvény helyes és a jogéletnek megfelelő szabványait minden habozás nélkül kimutatja, megmagyarázza és feldicséri. A jogtudománynak némely elvekre vonatkozó eltérő nézeteit új szerző feltünteti, ahol szerző a legtöbbekben saját helyes nézetével az ügyet eclatánsan kideríti. Ezt cselekszi szerző a kényszeregyesség magyarázatánál is. Mutatványul idézzük művének 282. lapján előforduló szakszerű érveléseit „A kényszeregyezséggel a hitelezők többsége arra kényszeríti a kisebbséget, hogy követeléséből esetleg tetemes összeget örökre engedjen el, későbbi fizetési határidőkbe nyugodjék meg. Az intézmény keletkezése óta a leghevesebb panaszokat szülte; észszerűsége és jogossága mainap is minden pontjában vitás. A köztörvény sorkelvül tartja, hogy a jogosított jogának feltétlen ura, érdekeinek ellenőrizhetlen bírája. Kényszeregyezségnél a többség megfosztja a kisebbséget ezen jogától, törvényt szab a kisebbségnek. Ha a többség az elengedést saját érdekében fekvőnek tartja, a kisebbség köteles lemondani saját érdekeinek megvédéséről, beérni azzal, amit a többség határoz stb.“ Szebbnél-szebb jogi deductiók jellemzik e művet. Sok oly jeles törvény magyarázót, mint Králik Lajos kívánunk elcsenevészesedett jogirodalmunknak. Valóban örülünk, hogy nálunk is terem olyas valami, amit tiszta szívből dicsérhetünk. Buchwald Lázár, szabadkai ügyvéd. Lapszemle A Jo g t. Közl.“ mai számában Ihering Rudolf „perdituro eredete“-ről értekezése, magyarra fordítva, közöltetik. A fiatal kor büntetőjogi jelentőségéről folytatja czikksorozatát dr. Jeliinek Arthur. Annyi mindenfélét összeír, fajkép az ember nem tudja, hogy voltaképen, mit akar czikkező kisütni. Aztán az a kérdés vettetik fel, hogy van-e a kibocsátónak, mint ilyennek, váltójogi keresete az elfogadó ellen? Czikkező összezavar mindent, pedig a kérdés nagyon egyszerű. Kellőképen kiállított s elfogadott váltó alapján a kibocsátónak az elfogadó ellenében föltétlenül van váltójogi keresete, de viszont a váltóelfogadó fel van jogosítva mindazon kifogásokra, amelyek egyenesen a váltó kibocsátásából erednek s melyek őt közvetlenül a kibocsátó ellen megilletik. Ha valaki például áru fejében váltót intézvényez és az intézvényezett a váltót elfogadta, anélkül, hogy esetleg a váltóban rejlő ügylet valósággal perfectté vált volna s a váltó tovább forgattatott, az elfogadónak a későbbi váltótulajdonos irányában való váltókötelezettségét illetőleg, kifogással nem élhet sikerrel , de élhet a váltókibocsátóval szemben. Végül dr. Csorba Károly kir. alügyész közli a bpesti kir. Ítélőtáblának 4986/881. b. számú határozatát, melyben nézetével egyezőleg kimondatott, hogy, ha a bíróság a vádló által felhozott vádak közül csak egyet vagy néhányat állapít meg, a többieket pedig megállapíthatóknak nem tartja, a többi vád mellőzését indokolni köteles. Vegyes közlemények. Adományozás. Simics Ignácz pénzügyi tanácsosnak a pénzügyi főtanácsosi czim és jelleg. Kinevezés. Dr. Zafféry Károly a fiumei magyar állami főgymnasium rendes igazgatójává, Maresch Alfréd m. kir. dohánygyári gyakornok m. kir. dohánygyártási tisztté. Névváltoztatás: Krippel József györszemerei lakos „Jászaidra, Reisch Bernát pécsi lakos „Perényidre, Hecht Károly komáromi lakos „Havasira, Klein Jenő aradi lakos „Falvi“-ra, Schönberger Jakab zsolnai lakos „Szerényi“-re, Tenk János győri Döntvények. A megbízás nélkül való ügyvivő a dolog tulajdonosától követelheti befektetésének azon értékét, melylyel a tárgy a befektetés által értékében növekedett. (Legf. 46601881. sz.) A beregszászi kir. tszék Varga Sándor ügyvéd által képviselt K. István és N. Julianna felperesnek, Széles Károly ügyvéd által védett A. vagy T. János alperes ellen, a n.-bégányi 173. számú tikvi 318. h r. sz. szőllő birtokba adása, felvont haszon megtérítése és jár. iránt indított perében következő ítéletet hozott: Ha főesküt tesznek felperesek arra nézve, hogy nem bírtak tudo- I mással arról, hogy jogelődjük K. Imre a per tárggyát képező szőllőt eladta volna alperesnek, az I esetben köteles alperes a keresett szőllőt a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt felperesnek birtokába és használatába bocsátani. Alperes viszonkövetelésével, felperesek pedig a kereseti szőlő elvont haszna megtérítésére irányuló keresetével elutasíttatnak. Mert felperesek a keresetlevélhez A. alatt csatolt hitelesített telekkönyvi kivonattal kellőleg beigazolták ugyan, hogy a . . . sz. a. szőllő előbb az elsőrendű felperes, később pedig a másodrendű felperes telekkönyvi tulajdona lett; tekintve azonban, hogy alperes a kérdéses szőllőt az eredetileg tulajdonosnak bejegyzett K. Imrétől még az 1860. év folyamán megvettnek állítja, okmánynyal valószinüsiti is; tekintve továbbá, hogy a telekkönyvi bekebtezéseknél kitüntetett vételár csekélységéből azon felperesileg tagadott alperesi állítás, hogy a per tárgyát szépező szőllő csak színlelt, eladás s felperesek kijátszása czéljából lett első- illetőleg másodrendű felperes tulajdonául bekeblezve, szintén valószínűséggel bir; ugyanazért az alperes által felpereseknek kinált eziránt esküt, felpereseknek a pridzs 230 §-a alapján oda ítélni, letétel esetén alperest, a per tárgyát tevő szőlsőnek felperesek részére leendő átadására kötelezni, le nem tétele esetén pedig felpereseket keresetükkel elutasítani keleti, már csak azon okból is, mert az eskü letételének elmulasztásából részhiszeműségük, illetőleg az alperes kijátszására irányuló tények alaposan következtethető lenne. Az elvont haszon megtérítése iránt való keresetükkel azon okból voltak felperesek elutasítandók, mert azt, hogy a per tárgyát képező székének évi haszna, az e czimen követelt 60 írtra rúgna, alperes tagadása ellenében nem igazolták be. Viszkövetelésével pedig azért lett alperes elutasítva, mert azon állítását, hogy ő a kérdéses szellőt K. Imrétől csakugyan megvásárolta volna, sem az adásvételi szerződéssel, sem pedig az adásvételi szerződés megkötésekor netalán jelen volt tanuk vallomásaival, a per során be nem győzte, s K. Imrét, mint a kérdéses szőllő állítólagos eladóját, e perben szavazási minőségbe be nem vonta. A javítások czimén felsorolt 193 frt 5 kr, továbbá 45 frt szőllőváltság, 27 frt 80 kr fizetett adótartozás iránti vészkövetelés sem volt megállapítható, illetőleg ezek megtérítésére felperesek nem voltak kötelezhetők, mert ez iránti követelését alperesek nem felperesek, hanem ezek jogelőde K. Imre ellen érvényesíthetnék, s a perrendtartásnak a viszkeresetekről intézkedő 76-ik §-a jelen perbeli felperesekre, minthogy ezek a viszkereset ellen a per során kifogást tettek, nem alkalmazható. A perköltség a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetendő. A kir. tábla alperesnek felebbezése folytán következő ítéletet hozott: Az elsőbíróság ítélete arra nézve, hogy felperesek keresetüknek az elvont hasznokra vonatkozó részével elutasittattak, mint nem felebbezett, érintetlenül hagyatván, arra nézve, hogy alperes a beruházások iránt emelt viszonkeresetével, kereseti jog hiányából s alaki indokból elutasittatott, megváltoztatok és alperesnek jelzett viszonkereseti joga megállapíthatok s ezen viszonkereset érdemleg elbirálandónak kimondatok, egyebekben végre az elsőbirósági ítélet feloldatik és utasittatik a kir. tszék, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után a kereset tárgyára nézve hozzon alperes viszonkövetelésének érdemére is kiterjesztendő uj határozatot. Indokok: Alperes viszonkeresetének a tett beruházásokra vonatkozó részét arra alapítja, hogy ezen ingatlant felpereseknek elődjétől, mint telekkönyvi tulajdonostól megvette, azt 18 évig jóhiszemüleg bírta s abban tetemes oly beruházásokat tett, melyek álta az ingatlan értéke emeltetett. Minthogy pedig a megbízás nélküli ügyvivő, a dolog tulajdonosától, befektetésének azon értékét követelheti, melylyel a tárgy a befektetés által értékében növekedett és így alperes az állítólagos befektetések értékére nézve felperesek ellen kereseti joggal mindenesetre bír, azon kérdés, pedig hogy tényleg eszközölte befektetéseket s mennyire követelheti azoknak megtérítését, a per körülményeinél fogva egészben vagy részben, a per érdeméhez tartozik, ennélfogva a neheztelt ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával alperesnek viszonkereseti joga megállapítandó volt s ugyanezért az elsőbirósági ítéletet felebbezett további részében együttes határozathozatala czéljából feloldani kellett. A legfőbbitélőszék alperesek felebbezése folytán 1881. jul. 28-án 4660 sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. Olyan szerződés , mely szerint valaki azon feltétel alatt fogadja a gazdasszonyt fel 50 jrt évi bér mellett, hogy ez fiának 18 éves korán túl neje leend, ellen esetben 600 frtot fog fizetni; vagyis, mely szerződés szerint azon esetre, ha fia részére más házastársat fogna választani, a gazdasszonynak, mint előzetesen már a házba fogadott személynek 600 frtot köteles fizetni , nem tekinthető közerkölcsiségbe ütközőnek, hanem a 600 frt követelésre törvényes jogczimül szolgálhat, amennyiben bebizonyíttatik, hogy a szerződőt ezen szerződés nem teljesítése körül mulasztás terheli. (Legfőbbit: 39431881. sz.) A temesvári kir. tszék részéről László József ájaradi ügyvéd által képviselt M. Flóra, férj. Zs. felperesnek, Botosi Pál temesvári ügyvéd által képviselt D Attika, férj. D Györgyné, D. Alexa mint kk D. György gyámja és D. Mojsza mint kk. I. Iszaillának gyámja ellen 600 frt tőke s jár. iránt indított perében következőleg ítélt. Alperesek, mint néhai D. Pável örökösei öröségük erejéig kötelesek felperesnek 600 fit tökét s annak a kereset napjától számítandó 6°/0 kamatait megfizetni. Indokok : Néhai D. Pável, kinek alperesek, beismerésök szerint, örökösei, felperesnői az A. alatti szerződés szerint 1874. évi szept. 1. oly feltétel alatt vette házához gazdasszonynak 50 frt évi bér mellett, hogy D. György nevű fiának 18 éves korán túl neje leend, ellenesetben 600 frtot fog fizetni, még azon esetben is, ha házától eltávolitaná. Felperesnő a háztól elűzetvén, követelésbe vette a 600 frtot, mely kikötve volt, a szerződésben örököseit is kötelezvén ezen összeg fizetésére. Alperesek az A. alatti szerződésnek létre jöttét tagadván, felperesnő annak valódiságát a szerződési tanukkal beigazolta. Ezen hittel erősített tanúvallomások alapján alperesek köteleztettek a kereseti 600 forintot és annak a kereset beadásától számítandó 6 százalékos kamatait néhai D. Pável utáni örökségük erejéig megfizetni. A kr. Ítélőtábla alperesek felebbezése folytán következő ítéletet hozott: Az első bíróság ítéletnek megváltoztatása mellett felperes keresetével elutasíttatik. Indokok: Felperes alpereseknek határozott tagadása ellenében nem bizonyította sem azt, hogy néhai D. Pávelnek egyenes leszármazó örökösei alperesek volnának, sem azt, hogy nevezett örökhagyó után a kereseti összeg erejéig örökösödtek volna. Ezenfelül nem bizonyította felperes azt sem, hogy néhai D. Pál őtet házától elűzte, és különösen, hogy D. Pávelnek fia atyjának akaratával és beleegyezésével házasodott volna meg. De mindezen körülményektől elvontan felperes keresetével elutasítandó volt főkép azért, mert kere- lakos „Zádor“-ra, Feuer Ozili szentesi illetőségű kiskorú árva „Gunst“-ra, Seszárik Sándor karczagi lakos „Szalai“-ra. Ingók foglalása: Kadic Gusztáv ell. Budapesten, Dapsy Dániel ell. Alsó-Szuhánon, Hauser Manó ell. Bpesten (Desewffy utcza 7. sz.), Miskey Ferencz és társa ell. Mátra Szuhán, Schlesinger Emanuel ellen Bpesten (arena-uteza 88. sz.), Tóth István ell. Bolmányban, Schill István ell. Bpesten (váczi út 62. sz.), Róth Ede ell. Pécskán, Lengfelder Mária ell. Trercsénben, Brtimentál Miksa ell. Berczelén, Katcz Ábrahám ell. Bökönyben, Rosenfeld Simon ell. Gyiresen, id. gróf Csáky Rezső ell. Kassán, Ugrin András ell. Tesmagon, Sebők János ell. Veprováczon. Gondnokság. Szegény Mihály szendrőládi lakos ellen tékozlás miatt (miskolczi tszék. Örökösök idézése. Gombkötő Istvánná örök. (b-gyulai tszék), Kovács János őr. (miskolczi tszék), Mirjanovics János. ör. (soproni tszék). Idézés: Pap Ferencz ism. ör. ell. som. ker. (sz.csehi tb ) Csőd. Fisch Jakab aradi lakos ellen elrendelt csődeljárás, vagyon hiányából megszüntettetett. (Aradi törvényszék) Pályázat. Postafőtiszti áll. temesvári kerületben (közm. s közt. miniszt.), segédszolgai áll. (Csíkszeredái stb.), (A „Budapesti Közlöny“ 205. számából).