Magyar Jövő évkönyv naptára, 1951
én Elindul útjára ismét a Magyar Jövő, az amerikai magyar munkásság, dolgozó nép Naptára. Elindul azon az úton, amelyen haladt itt az amerikai dolgozó nép már régen. Ez az út az elnyomott, mérhetetlenül sokat szenvedő és fölszabadulásra, boldogabb ember életre vágyó nép útja a történelemben. Ha az emberiség történetén végigtekintünk, láthatjuk, hogy az önzés és kapzsiság állandóan gátat emelt a haladás útjába és egyéni érdekeiért feláldozta a népek békés és szabad fejlődését, az emberiség boldogulását. A különféle érdekek és érdekcsoportok képviselői alacsonyabbrendű céljaik érdekében az igazság meghamisítása által az embermilliók gondolatvilágát befolyásolták, hogy azokat tévútra, zsákutcába vezessék. Az eget, földet rázó második véres világháborúban évszázadok számtalan katasztrófája után egy szörnyűbbet zúdítottak újból a népekre, az emberi elnyomás és pusztítás legvadabb sötét erői. — Oda lett béke, nyugalom, munka, kenyér és jog. Milliókat vetettek ki otthonaikból, megindult egy szörnyű népvándorlás a világ véres országútjain. Milliók hullottak el a harctereken és a harcterek mögött. Százezrek házai, városok és országok álltak lángokban, üszkös romokban. Védtelen gyermekek és asszonyok zokogása töltötte be a nagy világot. Ami szépséget, értéket, kultúrát, művelődést teremtett milliók dolgos keze és agya évszázadokon át, azt mind lerombolták, fölgujtották, vérbe és mocsokba gázoltak a sötétség képviselői és a mögöttük álló pénzéhes szörnyetegek. A legnagyobb világégés és emberöldöklés közepette a békét áhítozó népek nagy reménységét egy nagy államférfi jelentette. Ez az ember az Egyesült Államok 32-ik elnöke, Franklin Delano Roosevelt volt, aki szoros összeköttetésben akart élni a Szovjetunióval és minden demokratikus állammal és aki egyetlen ellenségben látta az emberiség haladását, a fasizmusban. Az ő korai halálával kedvenc eszméje, az Egyesült Nemzetek Szervezete, nem arra az útra haladt, amit ő elképzelt egy jobb világ érdekében. öt évvel a második világháború után a sötétség képviselői egy újabb harmadik világháborút akarnak az emberiség nyakába zúdítani. Mint ahogy Önző, aljas céljaikért tönkre tették a tartós békét biztosító “Népszövetség”-et annak idején, úgy akarják most lejtőre vinni az “Egyesült Nemzetek Szervezete”-t. Teljesen elfelejtették a szervezet megalkotójának, F. D. Rooseveltnek az eszméjét, hogy az Egyesült Államoknak Szovjetoroszországgal egyetértésben kell megoldani a nagyvilág ügyeit, hogy a világ minden népe tartós békében, barátságban és egyetértésben, a háború kísértő réme nélkül az emberiség haladásáért, gazdasági és kulturális fejlődésért dolgozzon, hogy megelégedettség és boldogság jusson osztályrészül ennek a sokat szenvedett világnak. Ennek a megváltó küzdelemnek a híve a Magyar Jövő. Ahogy szerény erőnkből telt a múltban, hozzájárulunk ennek a megváltó küzdelemnek a munkájához most is. Amerikai munkások írták, segítették széppé, nagggyá tenni ezt a jelenlegi szerény hozzájárulást is a küzdelemhez: a Magyar Jövő 1951. évi naptárát. Az amerikai magyar dolgozó nép hitvallásának egy része, fejezete. Vágyának erősítése egy boldogabb világra. Hitének újabb bizonyítéka a dolgozó népek fölszabadulásában és egy jobb, szebb, emberibb jövőben. Küzdelmének egy uj fejezete magáért, gyermekeiért, szabad népekért, szabad országokért és az emberiség új, tiszta kultúrájáért, egy jobb társadalomért. Köszönet az amerikai magyar munkásoknak azért a segítségért. Vigyék szét és terjesszék ezt az ő hitüket, zászlójukat szerte az országban, minden amerikai magyar családba, hogy azok hite is erősödjék, azok lelke is a mieinkkel nyíljon ^EGN HOBB. VILÁG ÉRDEKÉBEN. CfA £&'/' A A mac/tar JÖVő// / NAPTÁR ^BIZOTTSÁGA. A7 3