Magyar Jövő, 1943. augusztus (42. évfolyam, 5518-5538. szám)
1943-08-13 / 5526. szám
4 mn "in*4m Kérjük női olvasóinkat, hogy írjanak leveleket, cikkeket a női rovatba. Tegyük a Magyar Jövő “Nők Rovatát” az amerikai magyar asszonyok rovatává. Hasznos tanácsok otthoni befőttkészítéshez Mostanában sok háztartás legfőbb tervei között szerepel a jövő télre szóló befőzés. Az élelem az Egyesült Nemzetek egyik leghatalmasabb fegyvere. Éppen e tény fontosságára való tekintettel az a leghelyesebb, ha az ember a befőzés minden csínját-binját ismeri. Ha tulajdon “victory garden”-éből vagy más szomszédos fámról való gyümölcsöt vagy főzelékfélét szándékozik valaki eltenni, semmivel se kockáztassa a befőzés sikerét, hanem szerezze meg a kormány által kiadott könyvecskét, mely a háborús idők legalkalmasabb befőzési eljárásait ismerteti.A tudományok által helyesnek tartott módszerek ismerete mindenkinek javára válik a befőzés sikere tekintetében. Ezeknek értékes összefoglalása található ebben a könyvecskében, mely mindenkinek rendelkezésére áll, csak írni kell érte erre a címre: “Home Canning Department of Agriculture, Washington, D. C.” Kérje a “Wartime Canning of Fruits and Vegetables” című díjtalan könyvecskét. Szeretik a lányok PASADENA, Calif. 5,000 bakfiskorban levő lány ostromolta meg a vasútállomást, midőn Frank Sinatra jazzénekes ideérkezett, hogy néhány filmet készítsen Hollywoodban. Több lány elájult a tolongásban és egy újságírót megharaptak a túlbuzgó fiatalok. Serdülő lánykák szeretni fogják ezt a csinos, két darabból álló ruhát. Mintaszám 8450 és 8, 10, 12, 14 és ht-es nagyságokban jön. Küldjön 15 centet készpénzben az,1 ön nevével, Cilsével, mintaszámmal ide: Federated Press Pattern Service, 108 Seventh Ave., New York, N. Y. Csatoljon 1 cent postabélyeget. Tudnivalók a ration pontokról Vörös bélyegek: T, U, V bélyeg jó egészen augusztus 31-ig. Kék bélyegek: R, S, T jó egészen szeptember 20-ig. Cukor: A 13-as számú bélyeg az első számú könyvben jó 5 font cukorra aug. 15-ig, a 15. és 16. számú bélyegek jók 5—5 font cukorra kannázáshoz egészen október 1-ig. Cipő: Az 1-fő számú könyvből 18. számú jegy a cipőjegy. Jó október 31-ig. Gazolin: 6A jó három gallon gazolinra november 21-ig, A, B és C ívek vagy könyvek magukon hordják a lejáratot. Mindegyik szelvény két és fél gallon gazolinra érvényes és a TT szelvényekkel fogják helyettesíteni, amelyekre szintén rá van nyomatva a lejárati dátum. Fütő olaj: Period 5 szelvény jó 10 gallon fütő olajra szeptember 30-ig. Period 1 szelvény szintén jó 10 gallon fütő olajra egészen 1944 január 4-ig. MIKSZÁTH KÁLMÁN: A Szelistyei asszonyok (27) Lehet, hogy elfelejtette — lehet: a dolgai miatt nem jött. (Hiszen akadt dolga elég.) No, semmi az, majd eljön máskor! Megnézi a paradicsomkertjét. Mert hamar hire ment a szép asszonyok falujának egész Erdélyben s elnevezték Szelistyét “a király paradicsomkertjének”. De a király esztendőre se jött le. Dóczy külön is meghitta egy alkalommal: “Majd, majd.” Mindig csak majd. Folyton vártak, egyre vártak, ha valami szép nő kivetődött valahol s hírét vette Dóczy, most már a virtus okáért is megszerezte, oda csalogatta az állományhoz, hogy még szebb legyen a király paradicsomkertje azzal az egy violával is. Maga Rostó uram öreg napjaira oda költözött Szelistyére, mint “Custos pulchritudinis”, a szépség őrizője, aki felügyelt az uraság nevében az asszonyok öltözködésére, a női arcbőr fehérségének és üdeségének megőrzésére, mindenféle koktumokat és varázsszereket készítvén konyháján, füvekből és gumókból, felügyelt, hogy a csehek ne végeztessenek nehéz, elnyomorító munkát a feleségeikkel, megkorholta az asszonyokat, ha a napon el hagyják sütni a képüket : — Azt gondolod, te szamár, hogy a tied az a pofa? Bokros teendőkkel és meglehetős hatáskörrel járó hivatal volt ez, amellett, hogy igazi raritás, mert se előtte, se utána nem viselte a világon senki. Ezzel az eggyel legalább mégis megfogytak azóta a magyar hivatalok. . Vigyázott, hogy az asszonyok szigorú téli napon ne járjanak ki, mert elfagyhatna az orruk, hogy ne viseljenek tág csizmát, mert szétnő benne a lábuk. Ha pedig leánygyerek született, annak ő volt a keresztapja s már a bölcsőben gondozni kezdte a szépség emelésének szempontjából. De mit ér mindez, mikor a király meg se jött. Egyszer a törökökkel volt elfoglalva, máskor a furfangos Fridrikkel hadakozott. Majd meg is házasodott — hanem isten emiatt eljöhetne. Majd megint Podjebráddal tűzött össze — s csak nem jött, végképp nem jött. Futott az idő, évek után évek, a király ifjúból komoly férfi lett, talán el is feledkezett már az ő paradicsomkertjéről, pedig az most magától is fejlődött. Szebbnél-szebb rózsaszálak, bimbók nyíltak benne. A kis csecsemőkből, akiket Rostó uram tartott egykor keresztvízre, csodálatos szépségű hajadonok, délceg ifjak nevelkedtek . . . Ezek azután összeházasodtak, menyecskék letttek. Uj tavaszból uj bimbók fakadtak, szépekből újra szépek . . . és szállt, szállt a hir a Marosig, a Tiszáig, amarról az oldalról az Oltig és az Oltón túl is, hogy van egy falu, Szelistye, ahol olyan aszszonyok, leányok járnak a földön, aratnak a mezőkön, gerelyéznek a réteken, hogy csak a királyok mernek olyanokról álmodni. Pásztorok epedő furulyája szólt erről, nagyurak hamis gondolata kóválygott héja módra e körül . . . Szemesé a világ. Aki csak legény volt, mind az a vágy tüzelte, hogy Szelistyéről hozzon magának feleséget. Ha pedig ország bárója volt, az is onnan akart szeretőt. Szelistye in floribus. Megfordult ott boldog-boldogtalan, mert valakin okvetlenül megakadt a szeme. Eljöttek ide házasodni messziről, nagy Magyarországból, Moldvából, Oláhországból. Tele volt Szelistye kérőkkel örökké. Némelyik csak azért is eljött, ha öreg volt, ha házas, hogy mielőtt meghalna, lásson még valamit. Eleinte attól félt a szebeni gróf, hogy szétviszik a szépségeket és vége lesz, szigorú törvényeket akart hozni a “kivitel” ellen, de a gyakorlat az ellenkezőt mutatta — mundus se expediet. Magától alakult ki ez a dolog a gyakorlatias Erdélyben. Ha valakinek szép lánya nőtt, ha feltűnő, hódító szépség volt, hallhatta a suttogást a háta mögött: — Ez még Szelistyén is számot tenne! Máskor meg talán ilyesmit mondottak: — De kár, hogy itt senki se látja. Bel nagy szerencsétcsinálhatna ez Szelistyén. Szelistyén! Ah persze, Szelistyén, a kirakatban. A szépség kincstárában, ahol mindenki megfordult, mégpedig azzal a gondolattal, hogy “válasszon”. Innen sarjadzott ki aztán az a szokás, hogy a szép özvegyasszonyok, ha tehették, Szelistyére költöztek lakni a gyászév letelte után, a harmatos arcú, csodaszép bakfiseket pedig maguk a szüleik adták oda Szelistyére tartásba vagy kosztra, vagy rokonhoz. Hej, dehogy is fogynak! Világ végéiglen soha el nem fogynak Szelistyén a szép asszonyok! De hát a király még se jött. Nem is tudta már, hogy Szelistye van a világon, öregedett, más dolgokon járt az esze, sok gondja volt, külellenséggel is, de meg is verte, több baja volt azonban az oligarcha urakkal és azokat meg se verte. Pedig ugyancsak garázdálkodtak. No, no, nem Szelistyét akarom előhozni (ámbár ott is garázdálkodtak), Szelistye kicsiség, azt még meg lehetne bocsátani, de az egész világ az “oligrechia békájában nyögött”. III. Henrik francia királyról most fújta a hírt, hogy a Boilant grófoknak azt a privilégiumot adta, miszerint téli vadászatokon, csikorgó hidegben három-négy jobbágyhajtót szabad legyen megölniük, hogy annak a vérében egy kicsit megmelegítsék fázó tagjaikat. Meg is tették a nemes grófok akárhányszor — és óh, istenem, Robessperre, Marat, Danton még milyen messze vannak a jövendők homályában. Nálunk is packázott a királlyal, jogokat csikart ki tőle, nyomta, kínozta, sanyargatta a népet az oligarchia, de egy kopjás kapujú székely kúria udvarán már akkor ott szaladgált, ott játszadozott egy szöszke hajú, tömzsi gyerek, aki egy napon lármázó kaszákkal fölfegyverzett, vérszomjas parasztsereg élén fog megérkezni a kastélyok és várak alá . . . De most még csak a király piszmogott velük. Ha béke volt az országban, ők voltak az ellenségei, de mert alig volt béke uralkodása alatt, nem bírta nélkülözni őket, mint támaszait. Békében-háborúban mindig ellenségek közt, elfelejtette a király Szelistyét; talán soha nem is gondolt rá. Csak egyetlen egyszer villant föl a nagy világeseményekből ez a név. Mikor már Bécsben székelt ő felsége, a palatínus egy praeliminárét terjesztett eléje, mely a török szultán békeföltételeit részletezi. A sok pontozat közt egy ilyet talált Mátyás. A szultán ő felsége átengedi a kezén levő összes várakat uradalmaikkal s ezért cserébe csak egyetlen, erdélyi falu birtokát, Szelistye helységet kívánja. — Hát ez mi? — kérdé a király megütközve. — Elment az esze? Mit akar azzal a faluval? A palatínus mosolygott. — De isten, fölséges uram, tudja a kecske, hol a só. Kiszimatolták az ügynökei. Szelistyén élnek a világ legszebb leányai és asszonyai, ahonnan a háremét felfrissíthetné. A király tréfás appredenzóival csóválta meg a fejét. — És ezt kegyelmed eddig gonoszul eltitkolta előttem. — Elég, ha most mondom — vágta ki magát a nádor. A király, amint ott ült nagy oroszlánfejes karszékében, szófecsérlés helyett egyszerűen a lábaira mutatott, melyek egész térdig kendőbe voltak csavarva. — Ez beszél — mondá. Az, akinek beszélni kellett — a köszvény volt. VÉGE. MAGYAR JÖVŐ Ezek a nők, a National Maritime Union (CIO) Ladies Auxiliary tagjai életmentő csónakevezési gyakorlatot végeznek, számítva arra az időre, amidőn megszűnik a tilalom nőknek háború alatti tengerészeti szolgálatára vonatkozólag. Frederic March és a demokrácia Mikor Fredrick March elvállalta a Black Sea Fighters című film meséjének az elmondását, amelyet most vetít a Stanley mozi, akkor nemcsak mint művész vállalta magára a szerepet, hanem mint olyan ember, akinek már volt valamelyes tapasztalata a Tengelyhatalmakkal. Még mielőtt a lemezek, a Slap the Japs Goodbye Mamma, I’m off to Yokohama éneket játszottak volna. Fredrick March már sokkal előbb állást foglalt a Tengely ellen és már 1939-ben megértve Kína hősiességét, elvállalta a “400 Millió” című film meséjének az elmondását, amely nem más, mint négy heti utazásnak a története szabad Kínán keresztül. De még azelőtt, a spanyol polgárháború idején is ,March a demokráciák mellé állott és egy rövid filmet készített a spanyol segélyalap javára. “Lights Out In Europe”, Lengyelországnak az összeomlását vetíti vászonra és March megint csak hozzájárult ahhoz, hogy kellemes orgánumával a demokráciák mellett és a Tengely ellen ébressze fel a nép öntudatát. Mikor több hollywoodi színészt, közöttük Fredrick March-ot is, azzal vádolták, hogy a radikálisok felé húznak, mivel hamarabb észrevették a fasizmus fenyegető veszedelmét, mint mások, akkor a híres színész a Liberty folyóiratban írta meg drámai erejű védekezését, amely többek között így hangzott: Ma beteg és szomorú a világ. — Szerencsére van egy liberális gondolkozású ember, aki vállalkozik arra, hogy a nyakát szegje azért, amiről be fog bizonyosodni, hogy az a helyes, az az igazi oldal, amelyen a jó akaratú emberek vannak... Javaslat a családfők sorozása ellen WASHINGTON." Szeptember 14-én, a kongresszusi ülés megnyitása napján,Andrew A. May képviselő, a Ház katonai bizottságának az elnöke, indítványozni fogja a családfők besorozásának a letiltását, jelentik ma Washingtonból. A hadkiegészítő elrendelte ugyan, hogy október 1-je után be fogják sorozni azokat a családfőket, akiknek gyermeke 1942 szeptember 15 előtt született, de már a múlt héten értesítették az állami haóságokat, hogy csakis a legvégső esetben fogják életbe léptetni a rendeletet, amikor a nőtlen és nős, de család nélküli emberanyag kifogy. New York állam és a jövedelmi adó WASHINGTON, D. C. — New York állam lakói fizetik az ország összes jövedelmi adóinak 21 százalékát, állapítja meg a Treasury Department legújabb jelentése. Connecticut, New Jersey, Pennsylvania, Illinois, Massachusetts, Ohio és Michigan a többi nagy adófizető állam. PETŐFI ÉLETE ÉS HALÁLA A megbokrosodott villamos Brooklynban a Putnam Halsey vonal egyik villamosa megbokrosodott vagy micsoda. Elég annyi, hogy nagy riadalmat okozott, amidőn egyszerre csak fékevesztetten kezdett robogni a vágányokon. Egy utas kiugrott a kocsiból és könnyebb sérülést szenvedtet. Végül is egy hidegvérű kereskedősegéd — Ralph Morrise — “csillapította” le a szilaj villamost azáltal, hogy ráugrott a végére s lehúzta a villanyvezetéket. Rákóczi első dicsőítője Mi az önzetlen küzdelem díja? A következő versek erre válaszolnak. A kutyák és a farkasok egymásnak felelgető öt-öt szakaszában egyetlen szón: a szabadságon kívül nincs más válasz. A küzdelem nem díjért, a belső parancs, a temperamentum vagy az erkölcs kielégítésére folyik. A következő vers, A XIX. század költőinek is ez a magva: Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vizen át! Átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy hangosan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földje van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében étlen-szomjan, kétségbeesve tengenek. Az eredetiben a szakasz végén nincs felkiáltójel, de másolás közben az embernek kedve volna odavágni, anynyira elkapja a sorok közt lüktető hév és az érvek változatlan korszerűsége. Ha majd a bőség szarujából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk — A költő mintha előre hallaná a vádat, amely minden javítási törekvést az elnyomottak érdekében, majd honunk szellemétől idegennek, jött-mentnek s hazaárulónak bélyegeis eszméit kitéphetetlenül beleágyazza a magyarság szellemi talajába. A romantikus mult-dicsőitést az igazi szabadság-küzdelmek irányába fordítja. A magyar írók közt elsőül lelkesedik Rákócziért, sikerül is az egész nemzetet magával ragadni. Mindig a függetlenség népe voltunk, diadalunk mindig a jog diadala volt s az emberiségé . . . Faji sajátságainkról rajzolt kitűnő képén a lázadó daca s a humanista átszellemült tekintete a legjellegzetesebb vonás. Az ősi dicsőség, Árpád s Hunyadi vitézi tettei a népköztársaság kivivására izgatnak. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra föl-fölröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom vig a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok, s arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott másutt már a nap úgy ragyog . . . (Folytatjuk) August 13, 1943 ÜNNEPSÉG DEMÓBAN AZ UJ TISZTIKAR RÉSZÉRE Augusztus 14-én a Petőfi Körben rendezik az összejövetelt A Petőfi Kör legutóbbi rendkívüli gyűlésén, ahol a tisztviselőség sorait megerősítették, azt is elhatározták, hogy a KIBŐVÍTETT UJ TISZTIKAR TISZTELETÉRE CSIRKEVACSORÁVAL EGYBEKÖTÖTT BEIKTATÁSI ÜNNEPÉLYT RENDEZNEK. Erre az alkalomra természetesen a Petőfi Kör minden tagját és barátját is meghívják. Az ünnepség a Petőfi Kör nagytermében, 835 West End Ave. alatt lesz most szombaton, augusztus 14-én este. A vacsora árát igen jutányosan szabták meg. A Petőfi Kör az őszi szezonra a háborús aktivitások mellett nagyarányú kulturmunkát is tervbe vett s a szombat esti összejövetel ünnepélyes keretek között azokat a tagtársakat is meg akarja tisztelni, akik ebben a munkában részt fognak venni. A Petőfi Kör minden barátját, jóakaróját ezúton is meghívja. A VEZETŐSÉG. N———P— SANDOR’S Hungária Restaurant Aranyosi Sándor és magyar cigányzenekara játszik. Károlyi Márta magyar csalogány énekel. EBÉD, TÁNC, VACSORA. Budapest — New York szívében. Disztingvált atmoszféra 242 EAST 79th STREET (Second Ave.-hoz közel) * NEW YORK CITY FUCHS SÁNDOR, Manager Helyrezekálásért hívj. Sándort: REgent 4-8883 (] rr-*-----------1j MAGYAR AMERIKAI KÖZPONT CAFETERIA ÉS ÉTTERME 350 East 81st Street, New York Cit« (Volt Munkás Otthon épülete) Yorkville legnagyobb és legrégibb magyar étterme Nagy választék magyar és amerikai ételekben LUNCH ÉS VACSORA SERVICE BOR ÉS SÖR — SELF SERVICE Gyors és pontos kiszolgálás. ------ Tel. REgent 4-9555 1