Magyar Katonai Közlöny, 1924 (12. évfolyam)

A francia katonai büntetőjavaslat. I. Írta: Gerő Gyula

A FRANCIA KATONAI BÜNTETŐJA­VASLAT 89 Jelenleg a francia katonai bíróságok a nekik alávetett katonai egyének összes bűncselekményei fölött ítélkezhetnek, tehát nem csu­pán az úgynevezett katonai bűncselekmények (függelemsértés, szö­kés stb.) fölött, hanem a közönségesek (lopás, csalás stb.) fölött is. Ez így van nálunk is és ennek több más oka mellett a legfőbb oka az, hogy háború idején mindenesetre olyan bírósággal kell a hadra­kelt sereget ellátni, amely valamennyi bűncselekmény esetében el­járhat, mert ott nem lehet a katonai vádlottakat polgári bíróság­nak átadni és mert ha a katonai bíróságok hatáskörét békében csak a katonai bűncselekményekre szorítjuk, úgy ez olyan egyoldalúvá tenné azokat, illetőleg hadbíráinkat, hogy háborúban a közönséges bűncselekmények miatti bíráskodáshoz alig volna a kellő gyakor­latuk és szakismeretük. Ezzel szemben a francia javaslat, úgy látszik, az általa han­goztatott demokratikus követelményeknek megfelelően, béke idején a katonai bíróságok hatáskörében csak a katonai bűncselekménye­ket hagyja meg, míg a katonáknak a közönséges jog szerint bün­tetendő cselekményeit a polgári bíróságok hatáskörébe utalja. Ha pedig egy katona részint a polgári, részint a katonai bíróság elé tartozó több bűncselekményt követett el, akkor a javaslat szerint előbb az a bíróság jár el, amely elé a súlyosabb bűncselekmény tartozik ; kettős elítélés esetén csakis a súlyosabb büntetés haj­tazik végre. (Art. 4.) Háború idején azonban a katonai bíróságok hatásköre elvileg valamennyi bűncselekményre kiterjed. A bűncselekményből eredő magánjogi (kártérítési) igények elbírálására a katonai bíróságok — úgy, mint nálunk — egyáltalá­ban nincsenek hivatva. (Art. 8.) Az ártatlanul elítéltek számára azonban a francia katonai bíróságok kártérítést ítélhetnek meg. (Art. 116.) Ami a katonai bíróságok szervezetét és eljárását illeti, e tekin­tetben a javaslat — úgy, mint a mi katonai bűnvádi perrendtartá­sunk — külön rendelkezik a béke és külön a háború esetére. Előbb a békeeljárásról fogunk szól­ni. A francia szárazföldi hadseregben béke idején a katonai bün­tetőbíráskodást elsősorban az újonnan szervezendő katonai törvény-­ ­ Ha békében csak a katonai bűncselekményekre terjedne ki a katonai bírás­kodás, úgy ez nehézségeket okozna olyan esetekben, amikor a katona katonai bűn­cselekmény mellett közönséges bűncselekményt is elkövetett, továbbá nem nyer­nének hadbíráink kellő foglalkoztatást és háborúban nem lenne honnan fedezni a hadbírákban hirtelen felmerülő nagy szükségletet stb.

Next