Magyar Katonai Közlöny, 1924 (12. évfolyam)
A francia katonai büntetőjavaslat. I. Írta: Gerő Gyula
A FRANCIA KATONAI BÜNTETŐJAVASLAT 89 Jelenleg a francia katonai bíróságok a nekik alávetett katonai egyének összes bűncselekményei fölött ítélkezhetnek, tehát nem csupán az úgynevezett katonai bűncselekmények (függelemsértés, szökés stb.) fölött, hanem a közönségesek (lopás, csalás stb.) fölött is. Ez így van nálunk is és ennek több más oka mellett a legfőbb oka az, hogy háború idején mindenesetre olyan bírósággal kell a hadrakelt sereget ellátni, amely valamennyi bűncselekmény esetében eljárhat, mert ott nem lehet a katonai vádlottakat polgári bíróságnak átadni és mert ha a katonai bíróságok hatáskörét békében csak a katonai bűncselekményekre szorítjuk, úgy ez olyan egyoldalúvá tenné azokat, illetőleg hadbíráinkat, hogy háborúban a közönséges bűncselekmények miatti bíráskodáshoz alig volna a kellő gyakorlatuk és szakismeretük. Ezzel szemben a francia javaslat, úgy látszik, az általa hangoztatott demokratikus követelményeknek megfelelően, béke idején a katonai bíróságok hatáskörében csak a katonai bűncselekményeket hagyja meg, míg a katonáknak a közönséges jog szerint büntetendő cselekményeit a polgári bíróságok hatáskörébe utalja. Ha pedig egy katona részint a polgári, részint a katonai bíróság elé tartozó több bűncselekményt követett el, akkor a javaslat szerint előbb az a bíróság jár el, amely elé a súlyosabb bűncselekmény tartozik ; kettős elítélés esetén csakis a súlyosabb büntetés hajtazik végre. (Art. 4.) Háború idején azonban a katonai bíróságok hatásköre elvileg valamennyi bűncselekményre kiterjed. A bűncselekményből eredő magánjogi (kártérítési) igények elbírálására a katonai bíróságok — úgy, mint nálunk — egyáltalában nincsenek hivatva. (Art. 8.) Az ártatlanul elítéltek számára azonban a francia katonai bíróságok kártérítést ítélhetnek meg. (Art. 116.) Ami a katonai bíróságok szervezetét és eljárását illeti, e tekintetben a javaslat — úgy, mint a mi katonai bűnvádi perrendtartásunk — külön rendelkezik a béke és külön a háború esetére. Előbb a békeeljárásról fogunk szólni. A francia szárazföldi hadseregben béke idején a katonai büntetőbíráskodást elsősorban az újonnan szervezendő katonai törvény- Ha békében csak a katonai bűncselekményekre terjedne ki a katonai bíráskodás, úgy ez nehézségeket okozna olyan esetekben, amikor a katona katonai bűncselekmény mellett közönséges bűncselekményt is elkövetett, továbbá nem nyernének hadbíráink kellő foglalkoztatást és háborúban nem lenne honnan fedezni a hadbírákban hirtelen felmerülő nagy szükségletet stb.