Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)
1920-08-01 / 62. szám
, * • XL évfolyam Budapest, 1920. augusztus• 62. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállitás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas u. 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON. Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR I« vasaman «Mieleae Magyar Kereskedők Latiéra és a csinostönangjdenoMagyar Pénzügyre együtt: egész évre 200 K, félévre 105 K, negyedévre 55 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapját és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy-és HIRDETÉSI ÁRAK. A papírhiány és papírdrágaság folytán a 4 oldalra redukált terjedelem mellett ezentúl úgy a Magyar Kereskedők Lapja vasárnapi, mint annak Magyar Pénzügy cím alatt megjelenő csütörtöki számába csak kétféle hirdetést veszünk el: a címlapra (miliméter soronként 30 K-ért), a szövegoldalra (miliméter soronként 18 K-ért). Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS UTCA 10. 132 BMroMettroMelyembik STERNBERG hangszergyárban Rákóczi-út Budapesten. un BŐR-SZANDÁL ffi. 2 30—34 K 270.— prima kivitelben azonnal szállítható. 2 35—39 K 300.— Fehér cipők leszállított *árban. tó—44 K 330.— * SCHÖNFELD CIPŐI?AKTÁI? Budapest, VI. ker., Vilmos császár-út 43. szám. KÜLFÖLDI GYUFA vábbá KLÓRMÉSZ ládákban, KARBID, KEMÉNYÍTŐ, BORAX és különféle vegyészeti cikkek. Heulmannt és Waldmann, VII., Dohány utca W. 3500 ......................mmmmmmmmm ...... . A fényűzés! forgalmiadó — fényűzési cikkek eladásának bejelentése — A pénzügyminiszter 60.300/1920. számúKörrendeletével*a fényűzési forgalmi adó fizeté- sére kötelezett kereskedőket és cégeket arra kötelezi, hogy 1920 augusztus 14-ig az illetékes pénzügy igazgatósághoz, Budapesten a székesfővárosi adófelügyelő-helyetteshez jelentsék be, hogy a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. törvénycikk értelmében a kiskereskedelemben fényüzési tárgyak eladásával foglalkoznak." Azon fényüzési tárgyaknakjegyzékét, amelyek után fényüzési forgalmi adó fizetendő, a fényüzési forgalmi adóról szóló törvény 5. §-a sorolja fel, amelyet a Magyar Kereskedők Lapja július 18-i számában szó szerint közöltünk. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. A vállalat vagy üzlet cégszerű megnevezését. Azok, akik is kereskedelmi cégjegyzékekbe nincsenek bejegyezve, azt az elnevezést, vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják. 2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet telepe (ikodája, raktára stb.), ahol az eladás történik, a városnak (községnek) mely közigazgatási kerületében, mely utca, házszám alatt fekszik. Külön ié is határozottan meg kell jelölni, ha a) az adófizetésre kötelezett állandó üzlettelep mellett vagy anélkül vándorkereskedést (házalást) állandó üzlettelep mellett vagy anélkül, vagy a vándorkereskedéssel (házalással) kapcsolatban az eladást országos vagy heti Vásárokon, nyílt piacokon, utcán vagy bármely más módon is gyakorolja. 3. Annak megemlítését, hogy a bejeentés fovacy fióküzletre vonatkozik-e. Ha a bejelentés föűrtetre vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság (székesfővárosi m. kir. adófelügyelőheyettes) illetékességi területel tóival fekvő összes többi fióküzletekhel sorolandók. Fióküzletnél viszont meg kell jelölni a főüzletet. _ _ ... . 4 A vállalat vagy üzlet tulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulajdonosoknak nevét és város (község), közigazgatási kerület, utb és hP 7czám szerint megjelölt lakását. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami ts községi közüzemek pedig felelős vezetőiknek neveit és lakkötelesek bejelenteni. Ha a vállalat vagy ozi fel tulajdonlása díván külföldi keresetűző, aki nem i lak£ vagy tartózkodik állandóan belföldön, úgy a bejelentésben a belföldi üzletvezető vagy megbizott nevét és lakáséit be kell jelenteni. 5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagyi üzlet forgalma az 1921. évi XVI-c.5. §-ának 1—33. pontjaiban csoportosított fényezési tárgyak mely csoportjaidra terjed ki. , 6. Megjelölését annak, hogy a fényezési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, azaz a közvetlen fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban (továbbeladók számára) is kereskedik1. 7. Egy hónap leforgása alatt megközelítőleg hány tételben, bonyolítja le a kérdéses üzlet vagy vállalat a fényűzési tárgyaknak kiskereskedelmi forgalmát ■ . A bejelentési kötelezettség a bejelentési kötelezettség teljesítésére kitűzött Határidő lejár-* tával létesülendő vállalatokra és üzletekre is ki-* terjed, mégpedig mindenkor a vállalkozás megkezdése előtti időpontban. Ugyancsak fennforog a bejelentési kötelezettség akkor is, ha a vállalat kiskereskedelmi forgalma a bejelentésre kitűzött határidő lejárta után utólag olyan fényűzési tárgyak eladására is kiterjesztetik, amelyekkel előbb nem foglalkozott és amelyekre vonatkozólag a bejelentési kötelezettséget még nem teljesítette. A mailnek kiőrlési aránya A kormány július 27-én kelt s július 29-én hatályba lépett 6111/1920. számú rendeletével az 1920/21. termésévben közfogyasztás céljaira igénybevett búza, rozs, kétszeres és árpa kiőrlési arányát következőképpen állapította meg: A 2%-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, miként 76 kg. súlyminőségű bucát a korpa és huladék elvonása után 80%-ra kell kiórülni, mégpedig a búzamennyiség 15%-a dara és finom Lésztaliszt lehet, amiből a dara azonban nem lehet 2%-nál. több, 25% főzőliszt és 40% egyfajta kenyérliszt lehet. Búzából, rozsból és kétszeresből takarmánylisztet előállítani nekte szabad. Ha a búza súlyaként 76 kgnál nagyobb, a súlykülönbözet minden kgja után A régmal több finom tésztaliszt állítandó elő, a dara, főző- és kenyérliszt mennyisége változatlan marad, a korpa pedig ugyanannyival kisebb lesz, mint amennyivel a finom tésztaliszt mennyisége növekszik. Ha pedig a búza hírének súlya 76 kgnál kisebb, köteles a malomüzem a 80%-ra való kiőrlésre és a darára vonatkozólag megállapított arány változatlan fenntartása mellett a súlykülönbözetnek minden megkezdett kgja után 05 kgmal kevesebb finom tésztalisztet és ugyanannyival több kenyérlisztet előállítani. Ha a búza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után a kenyérlisztre 1—1%-ban meghatározott mennyiséget 1—1 % -szal csökkenteni és ezzel szemben a korpa- és hulladékmennyiséget megfelelően növelni. Rozsból és kétszeresből, melynek kőkénti súlya, (minőségi súlya) 71 kg., a korpa és a hulladék elvonása után a feldolgozás alá vett mennyiség 82%-ának megfelelő egységes minőségű lisztet kell előállítani. Ha a rozs vagy a kétszeres híjének súlya 71 kgnál nagyobb, a malomüzem a súlykülönbözetnek minden teljes kgja után 3 %-kal több lisztet és ennek megfelelően kevesebb korpát köteles előállítani. Ha pedig a rozs vagy kétszeres híjének súlya 71 kgnál kisebb, köteles a malomüzem a különbözetnek minden megkezdett kgja után 0,%-kal kevesebb lisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. . A 62 kg. hl. súlyú árpából 64% egységes minőségű lisztet kell kiőrölni. Ha az árpa hírének súlya 62 kgnál nagyobb, köteles a malomüzem a 68 kg súlyminőségig a súlykülönbözetnek minden kgja után 2%-kal több lisztet és ennek megfelelően kevesebb korpát előállítani. Ha pedig az árpa híjének súlya (minőségi súly) 62 kgnál kisebb, köteles a malomüzem 60 kgig a súlykülönbözetnek minden megkezdett kgja után 2%-kal kevesebb lisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. Ha a rozs, kétszeres vagy árpa 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után 1—1%-kal kevesebb lisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. ________■ & megengedett pórlás (őrlési hiány) maximuma búzánál 2%, rozsnál és kétezeresnél 3%, árpánál pedig 3% %, porlásmegtakaritás címén azonban a malomüzem a fenti) gabona neműeket a megállapított százaléknál magasabban kinemi őrölheti, hanem a megtakaritást korpában és hulladékban kötél,es elszéínolni * . Fent: rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a malombzernek a vonatkozó korábbi rendeletekben előírt feljegyzéseket, könyveket és kimutatásokat a jelen rendelet életbeléptének napjával lezárni és az e napot követő időre a jelen rendeletben foglalt intézkedéseknek megfelelően ismét elkészíteni, illetve vezetni kötelesek. L, feljegyzéseknek mindenkor (nedvesítéssel végzett őrlés esetén is) a tényleges őrlési eredményt kell feltüntetniük, tehát a malterivek alapján kell készülniük. Azt, hogy az 1920/21. termésévben közfogyasztás céljaira rendelkezésre álló tengeri, köleses tatárka miként dolgoztassék fel, úgyszintén az árpa hántolására vonatkozó feltételeket is a közélelmezési miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésig állapítja meg. A jelen rendelet rendelkezéseit a közélelmezési miniszter a szükséghez képest módosíthatja. A rendelet intézkedésének megszegése kihágás, amelyre a szokásos büntetéseket állapítja meg. A nemi malmok birtokában levő, tehát a kereskedők raktáraiban levő a korábbi rendeleteknek megfelelő tiszt továbbra isárusítható, amíg ki nem fogy. A kiőrlést szabályozó korábbi rendeletek hatályukat vesztik. Áruözleti hírek A burgonya-forgalom szabaddá tétele. A 6142— 1920. számú kormányrendelet szerint az 1920. évi őszi burgonyatermés az ország belterületén szabadforgalom tárgyát képezi, kivéve Szabolcs vármegye egész területét, továbbá Bereg vármegye tiszaháti, Szalmár vármegye csenged, fehérgyarmati és mátészalkai, végül Ung vármegye nagykaposi járásait. A zárt területen levő őszi burgonyatermés feleslegének átvételét és forgalombahozatalát a közélelmezési m. Mr. miniszter külön rendelettel szabályozza. Ugyancsak a közélelmezési m. kir. miniszter állapítja meg azt az összeget, amelyért a zár alá vett terület burgonyatermelői termésük burgonyafeleslegét közfogyasztási célokra átadni kötelesek. E rendelet hatálya csak az 1920. évi szeptember 1. után kiszedett burgonyára vonatkozik. Fűszeráruk forgalma a hét elején néhány napig úgy látszott, mintha megélénkülni készülne. Különösen a vidékről jelentkeztek nagyobb számban vevők, de üzlet azért kevés jött létre, mert mindenki csak a halaszthatatlan, legsürgősebb szükségletet akarja fedezni és azt is csak nyomott árakon. Az importőrök és nagykereskedők pedig arra való hivatkozással, hogy a mostani árakra is már ráfizetnek és hogy a budapesti árak alacsonyabbak az importparitásnál, nem igen hajlandók árjegyzéseikből engedni. Csupán az eladásra rászorult gyöngébb kezek adnak a kialakult áraknál olcsóbban is, de minthogy ilyen gyöngébb kezekben most már alig van áru, az árak nagyjából tartják magukat. Singapore bors, fekete, nagy tételekben 74—75 K, elvétve azonban 72 K-s ajánlatok is akadnak. Szegfűborsban sem kereslet, sem kínálat nincs. Névleges ára 64—65 K. Kemény irányzata továbbra is lanyha. Egész zsákokban már 38 K-val is árusítják. Fahéj iránt is csekély az érdeklődés. Nagybani ára 95—98 K. Ugyancsak kevés az ütét gyömbérben 125—130 K között ingadozó árakon. Szerecsendióból csak egészen apró tételek kerülnek fölszinre 120 K körüli árakon. A többi fűszeráruk abszolúte hiányoznak és igy még névleges áruk sem állapítható meg. Paprika kereslete élénk, áru azonban egyáltalában nem kapható. A forgalmat újra szabályozó kormányrendelet még mindig nem jelent meg és így abszolút a bizonytalanság arra nézve, hogy miképpen fog az üzlet kialakulni. Szakkörökben azt remélik, hogy a kormány a paprika belföldi forgalmát egészen szabaddá fogja ternni és csupán a kivitel tekintetében állapít meg bizonyos megszorításokat Kevés a kilátás arra, hogy a külföldön a paprikáért az idén jó árakat lehessen elérni, mert eltekintve a várható nagy spanyol versenytől, a magasabb árakat a bors hanyatló irányzata is lehetetlenné fogja tenni. Amikor a német piacokon Singapore, Tellichery, Lampoon?, stb. fontonkint 7—8 márkáért kapható, nem igen remélhetjük AMjiiwJbMriniUkJWWS