Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)

1920-09-16 / 75. szám

ggyes_»zawi arat >—1 kowwb XL. évfolyam Budapest, 1920. szeptember 18. 75. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas­ u. 13 FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON: Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR Kvashrnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész évre 300 K, félévre 155 K, negyedévre 80 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A hirdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között millimétersoronként 15 koro­nába, a szövegoldalakon vagy a Nyilttér­ben 20 koronába, az első (cím­) oldalon 28 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milli­méter magas a hirdetés, annyiszor 15, 20, illetve 28 korona az ára. I/W\^^^VSA/VVVVVVWVVWWV»\A^VW A FŰSZERKERESKEDŐ sok B­BN­9T tfcnec ha levelezőlapon kéri rCnál nCrlGS, ArjegyzékCneet. . HOLUmBUS TARSHLAG ._________ÚJPEST. TEZ.EFOM : 185-91.______________ BIMill.acélstlyea Hall STERNBERG hangszer­gyárban Rákóczi-út 60, Budapesten. «7 ■ .WWWWWWWWWWWWWWWWWWW A költségvetés. 'j. Hat esztendő óta Magyarországot költség­vetés nélkül kormányozták. Nagy eredmény te­hát, hogy a pénzügyminiszter most elkészítette és beterjesztette az 1920—21. költségvetési évről szóló költségvetést. A közismert súlyos pénz­ügyi és gazdasági viszonyok közepette az első költségvetés csaknem 10 milliárdnyi deficitje nem okoz meglepetést. A húsz milliárdos szük­séglet alatta marad a pénzünk leromlásában je­lentkező óriási drágulásnak és nagyon meg lehe­tünk elégedve, ha a jövő a pénzügyminiszter ez előirányzatát igazolni fogja. Hogy a csaknem 10 milliárdos deficit fedezete miből fog kike­rülni, arra nézve az expozé nem árul el sem­mit ; a rendes bevételek­, „­­ elő­irányzatában már benne foglaltatnák­ a felemelt adók és egyéb közterhek jövedelmei, úgy, hogy­­ bevételi forrásokból csakis további nagy­mérvű adóemeléssel lehetne újabb jövedelmet kicsiholni. A tervbe vett nagy vagyonadó, ^ ^­­ a folyó költség fedezésére nem szolgálhat, hanem kizárólag az adósságok refundálására marad fentartva. Épen ezért nem igen érthető a pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy il jövendő nagy adók terhére felveendő előlegek is szerepelhetnek a költségvetési hiány részbeni fedezete gyanánt. Az expozé őszinte leplezetlenséggel tárja fel súlyos pénzügyi helyzetünket és nem titkolja, hogy a­­ káoszból való kibontakozás útját és eszközeit ma még nem lehet megjelölni. Csak annyi bizonyos, hogy gyógyulást egyedül valu­tánk javulása hozhat, amely véget vett a drága­ságnak és az állami kiadások fokozatos mér­séklését tenné lehet­ővé. Ám ezen a ponton szinte megoldhatatlan circulis vitiosusban vagyunk, mert a valuta javulásának előfeltétele az állami p pénzügyek rendezése, transzpolitikai gyógyu­­ás viszont csakis a valuta javulása után vár­ható. És így nem csoda, ha a pénzügyminiszter még most sem képes egy nagyszabású pénzügyi programmot előterjeszteni. Viszont teljes jog­gal u­tal Korányi báró arra, hogy a jó pénzügyi politikának­­múlhatatlan előfeltétele a jó bel­politika és a hozzáértő olyan gazdaságpolitika, amely az ország gazdasági boldogulását biz­tosítja. Hogy e részben mennyire igaza­ van, azt bizonyítja a zürichi koronajegyzés, amely, 75 centimes különbséget mutat a magyar és az osztrák pénz között, annak ellenére, hogy Ausztria gazdaságilag kétségtelenül s­okk­a­l rosszabb helyzetben van, mint Magyarország. Azonban természetes gazdasági fölényünket Ausztria fölött a külföldi tőkepiacok szemében lerontják bel- és külpolitikai speciális viszo­nyaink és ma már kétségtelen, hogy a magyar korona leromlását nem gazdasági, hanem a politikai viszonyok okozzák. Hasztalan ültetnék tehát a pénzügyminisz­ter székébe a világ legnagyobb finanszpolitikai zsenijét, ha nem támogatja őt az egész kor­mányzat jó politikával. Az pedig, hogy pénz­ügyi szempontból mi a jó politika, nagyon egy­szerűen megállapítható. A gazdasági életet fel kell szabadítani a megkötöttségtől, a mezőgaz­dasági, mint az ipari termelésnek, valamint a belső és külső kereskedelemnek vissza kell adnia a szabad vállalkozási lehetőséget, mert csak ez fogja megindítani és fokozni a termelést. Ezen kívül sürgősen meg kell tenni­ mindent arra nézve, hogy a szomszédos államokkal és a tá­volabbi külfölddel való gazdasági érintkezés végre meginduljon, mert a gazdasági kapcsola­tok enyhíteni fogják a politikai ellentéteket is. Gyakorlati politikát kell csinálni, amely többé nem hátrafelé szegzi tekintetét, hanem előre, a jövőbe néz. Számos jel arra mutat, hogy a kor­mány felismerte ezt a­ helyes utat és hajlandó erre reálépni. Mindaddig, amíg a jó általános politika nem fogja támogatni a pénzügyminisz­tert az államofinansziák rendezését célzó sziszi­fuszi munkájában, minden költségvetés csak játék az üres számokkal. A nemzetgyűlés és a kormány ezzel tisztában vannak és remélhető­leg most már vállvetve iparkodnak a politikai egzigenciákhoz alkalmazkodni. A költségvetés előterjesztése mindenesetre nevezetes lépés az állami rend és gazdasági konszolidálás útján, xi.fi. .... 3É \ A­z 1920*-51'. éVi költs­­gvetés a következő mérl­eget mutatja: H? * «. «r • Kiadások • Re­ndes kiadás: 8.434.580.516 ÍL Át­meneti rendkívüli kiadás 10.434,048.099 K, beruhá­zási kiadás 1.003,112.000 korona. Az összes kiadás tehát 20.210,748.615 korona. Bevételek: Rendes bevétel 8.809,104.943 K. Rendkívüli bevétel 1.711,450.861 IL Az összbevétel tehát 10.520,555.804 korona. A deficit tehát 9.690,192.811 korona. A rendes bevételt és a rendes kiadást tekintve, 374.516.427 K felesleg mutatkozik, a deficitet a rend­, kívüli kiadások okozták. A költségvetés ekként oszlik meg : Kiadások: A­ rendes kiadások között a követ­kező nagyobb tételek szerepelnek: kormányzói iroda, főudvarnügyi hivatal stb. kerek számban 28 millió, nemzetgyűlés 15 millió, nyugdíjaik 94 millió, állami adósságok 1393 millió, miniszterelnökség 17 millió, külügyminisztérium 48 millió, belügyminisz­térium 821 millió, pénzügyminisztérium 1104 millió, kereskedelmi minisztérium 2137 millió, földmivelés­­ügyi minisztérium 353 millió, vallás- és közoktatás-­ ügyi minisztérium 583 millió, igazságügyminiszté­rium 258 millió, honvédelmi minisztérium 1249 mil­lió, népjóléti minisztérium 302 millió, közélelmezési minisztérium 6 millió, nemzetiségi minisztérium 7 millió és kisgazdaminisztérium­ 55.600 korona. A rendkívüli átmeneti kiadások így oszlanak meg: Állami adósságok 2.071 millió, külügyminisztérium 537 millió, pénzügyminisztérium 3.083 millió, ke­reskedelmi minisztérium 532 millió, földművelésügyi minisztérium 129 millió, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 64 millió, igazságügyminisztérium 27 millió, honvédelmi minisztérium 3.318 millió. Az utóbbi tételben a karhatalom 1.123.867.000 koronát, a nemzeti hadsereg első felszerelésének szükséglete 2.035.461.000 koronát emészt fel Beruházási rendkívüli kiadások: Külügyminisz­térium 1 millió, belügyminisztérium 1.5 millió, pénzügyminisztérium 31 millió, kereskedelemügyi minisztérium 853 millió, földmivelésügyi miniszté­rium 87 millió, vallás- és közoktatásügyi minisztér­­ium 4 millió és igazságügyminisztérium 10 millió. Bevételek­re a pénzügyminisztérium preliminár 4.826 millió, a kereskedelmi minisztérium 3.545 millió, a földmivelésügyi minisztérium 203 millió koronát. A pénzügyminisztérium rendkívüli bevé­tele 1.684 millió. A kereskedelmi minisztérium be-­­vételei így oszlanak meg : Államvasutak 2.500 mil­lió, posta- és távirda 536 millió, állami vasgyárak és más állami gyári üzemek 456 millió. A pénzügy­minisztérium bevételei a következők: Földadó: 275 millió, házadó 56 millió, keresetadó 172 millió, részvénytársaságok adója 25 millió, jövedelmi adó 200 millió, jövedelmi pótadó 147 millió, vagyonadó 100 millió, fényűzési adó 150 millió és vasúti hadi­adó 120 millió korona. Pénzügyi sz­zek. A háború előtti valuta­adósságok sorsa Ausztriában és Németországban mindin-n­kább tisztázást nyer.­­Az osztrák kormány a fran­ciával egyezményt kötött, mely szerint a háború előtti koronaadósságok huszonötévi részletekben fizettetnek az osztrák állam által, viszont az oszt­rák magánadósokkal szemben az osztrák kincstár lép a francia magánhitelezőik helyébe. A valuta­adósságok, vagyis a háború kitörése előtt frankban keletkezett tartozások tekintetében öt-, illetve tíz­éves részletfizetés állapíttatott meg, de az osztrák adósok utasíttatnak, hogy francia hitelezőikkel egyezségi tárgyalásokba lépjenek engedmények el­nyerése végett. Az angol kormánnyal kötött osztrák egyez­mény még nem tétetett közzé, de annyi már isme­retes, hogy az Angliában fennálló osztrák letétek és követelések 70%-a az osztrák valutaadósoknak rendelkezésére bocsáttatik, mely célból az angol követelések és letétek felett rendelkező osztrák tőkésekkel alkudozásokba kell lépni, akiknek ér­dekük, hogy mentői nagyobb árfolyamot érjenek el angol követeléseikért. Az osztrák gazdasági körökben két álláspont küzd egymással a valutaadósságok belső rende­zése tekintetében. Az egyik egyéni elbánást sürget olyan valutaadósok javára, akiket a nagy árfo­lyamveszteség miatt összeomlás fenyeget. A má­sik német mintára általános belső kiegyenlítést óhajt, ami az államnak nem okozna áldozatot, minthogy a kincstár a valutahitelezők hasznából adóbevételeket érhet el, holott az osztrák közgaz­daság a szakértők nézete szerint valutaadósságok­ban aktív. " A kérdés nálunk is igen fontos, mivel a há­borúi előtti időkből frank és angol font adósságok­ terhelik közgazdaságunkat Legfőképen a jelzálog­­kibocsájtó­ intézetek jönnek itt tekintetbe, d­e a tex­til- és konfekciószakma, valamint egyéb kereskedelmi és ipari ágazatok is érdekelve vannak a valutaad­ós­­ságok kérdésében. A békeszerződés aláírása után tehát nálunk is akuttá és tárgyalásra életté vált a­ háború előtti adósságok problémája és nem kétel­kedünk benne, hogy kormányunk ez irányban a szükséges lépéseket hamarosan megteszi. Kellő tá­jékozódás érdekében helyes volna ez adósságok mi­­benléte és magassága iránt a gazdasági érdekkép­viseletekkel sürgős adatgyyűjtést végeztetni. Magyar államadóssági szelvények beváltása Né­metországban. A magyar pénzügyminiszter a Né­metországban elhelyezett hadikölcsöncímletek ka­matait 1920 jan. 1-től a következő korlátozásokkal beváltja és pedig : Csak a kibocsátáskor jegyzett egyének vagy azok örököseinek szelvényei váltat­nak be, de a beváltásra kerülő, szelvények összege évi 5 millió K-nál többre nem rúghat és ez az összeg kizárólag csak Magyarországra szóló fizeté­sekre fordítható. A pénzügyminiszter a Magyar, általános hitelbanknak 20 millió K-t fog rendelke­zésére bocsátani, hogy a bank németországi össze­köttetései útján megkezdje a szelvények beváltását. Az osztrák-magyar bank augusztus utolsó heti kimutatása szerint a jegybank igénybevétele főleg az osztrák kormány részéről igen nagy volt. Ehez képest a bankjegyforgalom 1297 millióval 66,6 mil­­liárdra, eddigi legnagyobb összegére szökött fel, Lapia cassis előfizetői ingyen.

Next