Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)

1920-11-25 / 95. szám

gyves szám­ára: 3.— KOROK» XL. évfolyam Budapest, 1920. november 25. 99. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. m­mk mon«TM. MO« Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, Sas­ u. 13.­­ FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON: Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész­ évre­ 300 K, félévre 155 K, nezredévre 80 IC. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A hirdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között 1 millimétersoronként 15 koro­nába, a szövegoldalakon vagy a Nyílttériben 29 koronába, az első (dm­) oldalon 28 koronába kerül, tehát ahány hasáb­­széles és ahány milli­méter magas a hirdetés, annyiszor 15, 20, illetve 28 korona az ára. A vasárnapi számra (Magyar Kereskedők Lapja) feladott hirdetésekért 20°, a felpénz jár. "aTüszerkírükroSIökI I2CM5PY­S# v. GEl !£ ff ha levelezőlapon kéri 5 BvCtNE* ■ rVSe%C3­­A El JEGYZÉKÜNKET. mo HDUfifHHIS TfiStSHIilS ÚJPEST. TEEEKON : 166-QX.____________ Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS­ UTCA ló 237 147/1. HARMONIKÁK nagyban! TERHSEIIG Nfi^esSER-GVÁSBAN Ptt BUDAPEST, RÁHÓCMJT 08« ) A nsstSke „lizifitfisBsáss”. / ''Regi jelszava poliliKUSsraCT^rAiet^i töké­nek nincsen hazája. Hogy ez alatt mit értenek, azt bajos megfejteni. Ha azt­­mondják vele, hogy a tőke ott hajlandó működni, ahol gyü­­mölcsözésre alkalom nyílik, úgy ezzel csak egy közgazdasági törvényt konstatálnak, amely semmiféle morális értékelésre­­— akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban — alapul nem szol­gálhat. Súlyosabb természetű­ ellenben az a határozott vád, hogy a magyar nagytőke haza­­fiatlan és sohasem tett eleget hazafias köteles­ségének. Ezt a vádat a főváros költségvetésének tárgyalása során emelte a városi uralkodó párt vezére. Egyben megfenyegette a szerinte haza­fia­tlan nagytőkét azzal, hogy ha önmagától nem fog eleget tenni hazafias kötelességének, úgy majd erre „rászorítják“. Nagy figyelemmel tanulmányoztuk a vá­rosi pártvezér támadó beszédét, de megváltjuk, nem tudtunk benne egyetlen adatot sem fellelni arra nézve, hogy miben is áll a nagytőke ha­­zafiatlansága. Maga a puszta állítás semmiféle ténykörülménnyel bizonyítva nem volt a tá­madó beszédben, örök rejtély maradt volna tehát előttünk a vád, ha másnap ugyanannak a pártnak hivatalos sajtóorgánuma fel nem vi­lágosított volna egy terjedelmes vezércikkben e­­vád mibenlétéről. A magyarázat szerint a nagy ­tőke hazafiatlansága abban állana, hogy a bu­dapesti nagybankok visszleszámítolási hiteleik­kel képesítették a múltban a román és a szász pénzintézeteket arra, hogy a földet a magyar kezekből kiragadják és románoknak és szászok­nak juttassák Ezt az egyetlen konkrét vádpon­tot lehetett kihámozni a százötven soros cikk­ből. Már ebből is azt kell gyanítani, hogy a nagytőke, közvádló­­áriák irattáskájában vajmi kevés konkrét vád gyűlhetett össze. Ez az egyetlenegy­­ vádpont pedig nemcsak hogy­ nem alapos, hanem egyenesen nevetséges. A "buda­pesti bankok visszleszámitolási hiteleivel húz­ták volna ki az Albina, a Nagyszebeni föld­hitelintézet és más erdélyi nemzetiségi intéze­tek a magyarok lába alól a talajt? A vádirat szerzője, úgy látszik, nem tudja, hogy jelzálogkölcsönt visszleszámitolási hitel­ből adni nem lehet, mert a jelzálogkölcsönök évtizedekre szólnak, a visszleszámítolási hitel pedig néhány hónap alatt visszafizetendő. De ettől eltekintve, tudatos és rosszakaratú rága­lom, mintha budapesti bankok az oláh és szász intézetek nemzetiségi birtokpolitikáját bármiként is támogatták volna. Sőt ellenkező­leg : a pesti bankót­ Erdélyben egyre-másra fiókintézeteket és affiniációk­at létesítettek, ép­pen abból a célból, hogy a román és szász pénzintézetek magyar- és székely-ellenes hitel­politikáját ott a helyszínen ellensúlyozhassák. Ha a nagytőke közvádlója ezt nekünk nem hiszi el, nézze meg a Pénzügyi Compass utolsó 10 évfolyamát, amelyből meg fogja tudni, hogy Kolozsvárt­ Marosvásárhelyen, Nagysze­benben, Brassóban, Déván, Tornyán, Decsett a budapesti pénzintézetek fiókokat és leányinté­­zeteket tartottak fenn, ezeket a legbőségeseb­ben alimenálták hitellel és ezzel paralizálták az oláh és szász pénzintézetek működését. Az erre­ alapított vádpont tehát önmagában meg­dől és mindaddig, amíg a közvádló nem hoz fel konkrét vádat, általánosságban tartott vád­ját alaptalannak és felületesnek kell minősí­teni. Távol áll tőlünk, hogy a magyarországi nagytőkét hibátlannak és legrdezhetetlennek tart­suk. Mint minden emberi és gazdasági intéz­ménynek, megvoltak­ és megvannak, neki is kétségtelenül a fogyatékosságai. De éppen a hazafiság szempontjából nem érheti gáncs. Ez a nagytőke volt az, amely a kiegyezés után vasutakat épített, amely a 90-es évek elejétől­­fogva iparvállalatokat alapított és fejlesztett naggyá, amely pénzügyeinket a bécsi függés al­ól felszabadítva, ezzel egyúttal a magyar kereskedelemnek új utakat nyitott. Ami gaz­dasági alkotás ebben az országban a háború kitöréséig megszületett, kivétel nélkül mind­ennek a magyarországi nagytőkének köszön­hető. És még egyet. Ugyanez a hazafiatlannak mondott nagytőke volt az, amely a jelzálog­­hitel nagyszerű felkarolásával és ápolásával a magyar mezőgazdaság anyagi megerősödését lehetővé tette és városaink kiépülését és fejlő­dését siettene. Csak futólag, de konkrét, megjelöltük ezekben azt a hazafias ténykedést, amely bankjaink javára írandó. A „hazafiatlan“ nagytőke hibáinak és bűneinek konkrét fel­sorolását most már elvárjuk a­­városházi párt­vezértől, mert különben vád­ját üres frázisnak kell tekintenünk továbbra is. Mési adatai szerint a magyar bankjegyek forgalma 11 M0 millió K-ra rúg; osztrák felülbélyegzésű bankjegyekből 25,517 milliárd van forgalomban. A bankjegykávutalás szerint a magyar államjegy­ek­ből (fehér szovjetpénz) eredő banktartozás 59 mil­lióval 899.5 millióra emelkedett. A váltótárca, 782,5 , millió K emelkedést tüntet fel, amelyben ezúttal Magyarországnak volt nagyobb része, mely a jegy­bankot 515.2 millió K-val vette igénybe, m­íg az osztrák ügy­vitel e címen csak­ 267.3 millió K-t igé­nyelt; a váltó tárca 28.816 milliárddal elérte, eddigi legmagasabb állását. A lombard ellenben csökkent, amennyiben Magyarország 9.3 millió visszafizetésé­vel szemben Ausztria 41 millió K-t vett igénybe. A girószámla összege 185.6 millió K-val csökkent azáltal, hogy a magyar üzletvitelben 139.6 millió befizetés történt, míg az osztrák üzletvitelben 615.2 millió­­K fizettetett rá és a múlt év végén lezárt kö­zös üzleteimél szintén 10 millió K-nyi kifizetés vé­tetett igénybe. Az adóköteles bankjegyforgalom 171 millió­­-val 22,624 milliárdra emelkedett az 1 és 2 koronások bevonása Jugoszláviában. A jugoszláv állami bank nov. 20-án megkezdte az 1 és 2 koronások bevonását és azokat 5, 10 és 20 páráról szóló ércpénzre cseréli be. A spanyol bankrátát a madridi jegybank nov. 15-ről 6%-ra emelte fel. A bankráták Európában ma a következők: Németország 1914 dec. 23. óta — — — 5% Ausztria 1915 ápr. 12 óta — — —— ■—* — 5% Bulgária — — — — — — — — 614% Anglia 1920 ápr. 14. óta — — — — —— 6% Franciaország 1920 ápr. óta — — — — 6% Olaszország 1920 máj. 17. óta — — — 6% Portugália — — — — — — — — 5%% Belgium 1920 IV/21. óta — — — — — 5V1% Cseh-Szlovákia 1920 V/ll. óta — — — — 6% Hollandia 1915 VII/1 óta —­­ — — —­­4 Svájc 1919 VIII/21. óta — — — — — 5% Spanyolország 1920 nov. 15. óta — — — 6% Dánia 1920 IV/7. óta — — — — — —• 7% Svédország 1920 IX/16 óta —■ — — — 7% Norvégia 1919 XII/18. óta — — — — — 6% Finnország 1920 III/12. óta — — —­ — &% Oroszország __ ___ — — 6% Románia 1910 V/1. óta — — — — — — 5% Pénzigy hírek. 20 filléres pénzjegyek. A postatakarékpénz­tár az aprópénzhiány elhárítása céljából 20 fil­léres pénzjegyeket, bocsátott ki, amelyeknek forgalomba helyezését a pénzügyminiszter no­vember 22-én kiadott rendeletével elrendelte. A rendelet értelmében a postatakarékpénztár 20 filléres pénzjegyei törvényes fizetési eszközül szolgálnak­­és 10 K összeg erejéig fizetéskép a rajtuk feltüntetett értékben mindenki által el­­fogadandók. A 20 filléres pénzjegyek október 2-ról vannak keltezve. Szélességük 87 millimé­ter, magasságuk 38 millimétert Az osztrák-magyar hanti november 7-ről szóló kimutatása szerint a benkjegyforgalom 592,3 műkő­n-val 73394 railliárdra emelkedett, annak ellenére, hogy a magyar üzletvitelben 80,5 m­ilift K-val csökkent a bankjegyforgalom.. A nagy emel­kedés akként állott elő, hogy az osztrák üzletvitel­­nél 397,1­­millió, a múlt év végén lezárt üzleteknél pedig 1756 millió K-nyi bankjegyszaporodás mu­tatkozik. A magyar pénzügyminisztérium lebélyeg. A Magyar kereskedelmi hitelba­nk rt. dec. 4-ére rendkívüli közgyűlést hív egybe alaptőkéjének 30 millióról 40 millió­­-ra való felemelése tárgyában... Az intézet tőkeemelését az érdekkörébe tartozó szá­mos ipari és kereskedelmi vállalat fokozott mérvű tőkeszükséglete teszi indokolttá. A Budapesti bank rt. nov. 17-én tartott közgyűlé­sén elhatározták a 2 millió­s alaptőkének 5 millió K-ra való fölemelését. A Budapesti kereskedelmi és ipartani rt. I félsz. a. felszámolása befejeződött és ennélfogva a­ cég megszűnt. A Vendéglős- és kávés­bank rt. félsz. a. dec. 2-ra közgyűlést hív egybe a felszámolási határozat hatálytalanítása végett. A Hungária általános biztosító rt. 1918/19. évi egyesített mérlege 6 millió , névleges és 3 milliór­g befizetett alaptőke mellett az életbiztosítási ága­zatban 4.423.617 K díjbevétellel szemben a károk és a költségek levonása után 6­.185 K tiszta nyereséget tűn­het fel, míg az elemi ágazatokban 23 377.220 K bruttó díjjal szemben a károk, viszontbiztosítás és költségek levonása után 23.736 K tiszta nyereséget mutat ki. A Nyíregyházai takarékpénztár-egyesület dec. 12-iki közgyűlése az alaptőkének 2,200 000 K-ról 4 millió K-ra való felemeléséről fog határozni. A Heves megyei általános bank rt. (Gyöngyös)­­ nov. 21-iki közgyűlése elhatározta az alaptőkének­­ 4 millióról 4 millió K-ra való felemelését, olyként, hogy az új 8000 drb 500 K n. é. részvényből 4000 drbra 820 K-s áron 2:1 arányban dec. 1-ig gya­korolható az elővétel, míg a fennmaradó 4000 drb részvény a szabadkézből kerül eladásra. A com­ogykarádi takarékpénztár rt. érdekkö­zösségbe lépett a Kaposvári ndptakarékpénztárral. A Hitelbank rt. (Trrácszer Mm­árton) alaptőké­jét 3 r­­illióról 12 millió cseh K-ra emeli fel. Egy­előre 15.000 d­rb 200 K n. é. részvény kerül kibocsá­tásra névértékben, melyből 7500 drbra 2:1 arány­ban dec. 15-ig a régi részvényesek ellevételt gyakor­­ol­hatnak. Magyar Kereskedők Lapja összes eiffíxfig£i tagja­i­ágják.

Next