Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-13 / 4. szám
2 hl életbiztosítási kifizetések valutáris mintkazini. Az idegen megszállás alatt levő magyar területeken a biztosított felek az életbiztosítási kötvények esedékességekor a biztosítási összeget a megszálló állam pénznemében 1:1 arányban követelik, vagyis annyi cseh koronát, jugoszláv koronát, illetve lett, ahány osztrák-magyar koronáról a biztosítási kötvény kiállíttatott. Ezt az igényt a biztosított felek a trianoni békeszerződés intézkedéseire alapítják, mely szerint „a háború előtt, illetve a háború folyamán lejárt pénztartozások azon pénznemben fizetendők, amely abban az államban, melynek polgárává lett a volt magyar királyság állampolgára, a fizetés teljesítésekor törvényes forgalomban van". A magyar életbiztosító társaságokat ez a kérdés súlyosan érinti, mert tudvalevő, hogy az életbiztosítások díjtartalékai osztrák-magyar koronákban tartalékoltattak, ha tehát most az életbiztosító társaságoknak a megszállott területeken idegen valutában kell az esedékes összegeket kifizetniük, akkor a meglevő díjtartaléknak 8—10-szeres összegére volna szükségük, aminek előteremtésére abszolúte képtelenek. A magyar életbiztosító társaságok ennélfogva szükségesnek tartották e kérdésben szolidáris, egyöntetű álláspontra helyezkedni. Ebből kiindulva, a Biztosító intézetek országos szövetségének végrehajtó bizottsága e kérdésre, vonatkozó álláspontját a következőkben félt-,, tette le: 1. 1. A trianoni békeszerződésre való hivatkozás nem állhat meg, mert az csak akkor fog hatályba-' lépni, ha az összes ellenséges halaknak részéről isratifikáltatik. | 1 | 2. Az életbiztosítási szerződésekből esedékes tartozások nem vonhatók a békeszerződésnek a közönséges pénztartozásokra vonatkozó intézkedései alá. A biztosított felek ugyanis az életbiztosítási díjakat osztrák-magyar koronákban fizették és az ezen díjfizetésekből képzett díjtartalék ugyancsak osztrákmagyar koronára szóló értékekbe fektettetett be. Tekintve pedig, hogy a biztosítottaknak az életbiztosításra vonatkozó igénye a díjtartalékhoz való igényen alapszik, ennélfogva a megszállott területen élő volt magyar állampolgárok csakis arra az öszszegre tarthatnak igényt, mely a biztosító társaságok összes díjtartalékából őket aránylagosan megillető összegnek megfelel. A trianoni békeszerződés 186. cikke szerint azon államok mindegyike, melyekre az egykori osztrák-magyar monarchia valamely területe átruháztatik, vagy amelyek a monarchia feldarabolásából keletkeztek, kötelesek lesznek a régi Magyarország háború előtti államadósságainak egy részét átvenni. Minthogy a biztosító társaságok díjtartalékainak túlnyomó része államadóssági címletekben van elhelyezve, a megszállott területeken élő volt magyar állampolgároknak a volt biztosító társaságokkal szemben az életbiztosításaikból eredő igényeik csak akkor lesznek pontosan megállapíthatók, ha a háború előtti államadósságok átvételének kérdése véglegesen rendezést fog nyerni. Ennélfogva a díjtartalék megosztásának kérdése is az államadósságok átvételének kapcsán nyerhet csak elintézést, amint azt a trianoni békeszerződés 188. cikke az érdekelt államok kormányai közt létesítendő oly megegyezésnek tartja fönn, amely mindegyik félnek a lehető legigazságosabb bánásmódban való részesedését biztosítja . S ha nem jönne létre az érdekelt államok közötti ily megegyezés, akkor a jóvátételi bizottság által kinevezett választott bíróság fog e kérdésben dönteni. 4. Még az esetben is azonban, ha az életbiztosítási szerződésekből eredő követelések a békeszerződésnek a «közönséges pénztartozásokról szóló» intézkedései alá tartoznának, különbség leendő egy- részről Csehszlovákia és Lengyelország és másrészről: Románia és Jugoszlávia között. A békeszerződés 231. §-a d) pontja szerint ugyanis, ha a volt magyar állampolgár cseh-szlovák (vagy lengyel) állampolgár lett, a pénztartozások pénznemi átszámításának árfolyama az érdekelt államok kölcsönös megegyezése hiányában szintén a jóvátételt bizottság általfog megállapíttatni. Tehát még a közönséges pénztartozásoknál sem követelhető a jóvátételi bizottság döntése előtt az, hogy a biztosított összegek annyi cseh-szlovák koronával fizettessenek, mint amennyi osztrák-magyar koronáról a biztosítási szerződés kiállíttatott. Ami pedig a Románia és Jugoszlávia által megszállt magyar területeken fennálló, a háború előtt és a háború folyamán lejárt pénztartozásokat illeti, a békeszerződés 254. cikke szerint a román, illetve jugoszláv állampolgárrá lett volt magyar állampolgár követelése új hazájának a fizetés idejekor érvényben levő pénznemében teljesítendő ugyan, azonban átszámítási kulcs gyanánta genfi tőzsdéi 1018 november 1-ét megelőző két hónapban jegyzett átlagos árfolyam alkalmazandó. Az átszámítás tehát akként történik, hogy a korona az említett árfolyam szerint átszámítandó svájci frankra, a frankban kifejezett összeg pedig az említett időben jegyzett genfi árfolyam szerint az illető utódállam pénznemére (lei és dinár). Ha pl. az említett időben a korona és Frank1 között átlagos árfolyam 100:30, a lei és frank között 100:50 volt, akkor a korona és lei közli átszámítási árfolyam 100:60 lesz, vagyis 10 0:60 lej. fetöálfogyascaamiképen.. sem A.1. naugin 0:6a arányban volnának Erdélyben és a Románia által megszállott egyéb magyar területeken az életbiztosítási összegek kifizetendők. 5. A békeszerződésnek a pénztartozások rendezésére vonatkozó intézkedései csupán a háború előtt és a háború folyamán lejárt tartozásokra vonatkoznak, tehát nem terjedhetnek ki semmiesetre sem olyan szerződésekre, melyek bár a háború előtti vagy a háború folyamán köttettek, de csak a háború után (vagyis a békeszerződés hatálybalépése után) válnak esedékesekké. Mindezek alapján a magyar életbiztosító társaságok abból az álláspontból kiindulva, hogy az életbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek valutáris vonatkozásai az összes utódállamokkal szemben csak akkor lesznek véglegesen rendezhetők, ha akár az érdekelt államok egymással megegyeznek, akár — ily. megegyezés hiányában — a jóvátételi bizottság, illetve az ezáltal kiküldendő választott bíróság meg fogja döntését hozni: a magyar, életbiztosító társasságok ezidőszerint az elszán kílőtt országrészekben esedékessé vált életbiztosítási kötvényeket csak ideiglenes hatállyal képesek rendezni, azaz csakis az esedékességkor, tényleg jegyzett tőzsdei árfolyam szerint fizethetik ki az illető utódállamok valutájában az osztrák-magyar koronában kifejezett életbiztosítási összegeket. Ezzel szemben a feleknek fennáll az a joguk, hogy a kifizetett összegekről kiállított nyugtákban igényeiknek végleges valutáris rendezését illetőleg jogfenntartással éljenek. MAGYAR PÉNZÜGY 1921. január 13. Tőzsde. Az értékpapírpiac " a múlt hét közepe óta nagyobb változást nem" igen mutat fel. A forgalmat némi tartózkodás jellemzi, aminek főbb oka az, hogy a pénz szűkebb lett és így nem alimentálja oly nagy mértékben az értékpapírspekulációt, mint a múlt év utolsó hónapjaiban. Mindamellett az alapirányzat kétségtelenül szilárd és a hivatásos spekuláció ugrásra készen várja az újabb hausse-mozgalmat. Ezt bizonyítjai az a tény, hogy nagyobb áresések nem fordulnak elő és az árfolyamok némi lemorzsolódását rendszerint ugyanilyen irányú javulás szokta követni. A napi játékosok emellett mindig találnak maguknak újabb papírokat, amelyek fel és alá hullámzásából pillanatnyi nyereséget lehet csinálni. Ilyenek voltak az utolsó napokban a Schlick, a Déli vasút, a Liding, az Országos fa. Ellenben a komoly részvényvásárlók, akik részvény ellenében veszik át az papírokat, mostanában csak kisebb mértékben alimentálják a piac forgalmát, részint azért, mert pozícióikatsűrűbben változtatni a magas adótétel folytán igen költséges, másrészt azonban a Hegedűs-féle program keresztülvitelének változó esélyeit a különböző vagyonkategóriákra nézve ma még egészen biztosan mérlegelnialig lehet. A komoly és jó részvények mégis erősen tartják kurzusaikat, ami arra vall, hogy áru kevés jönn a piacra, de ezt is felveszik újabban olyan tőkések, akik ingatlan vagyonukat most átkonvertálják részvénybirtokká, amelynek vagyonváltsága a papírok tulajdonosára, közvetlenül nem ró olyan terhet, mint a házbirtok vagyonváltsága. Ezt a folyamatot világosan mutatja a fővárosi ingatlanforgalom mostanában beállott megélénkülése, amelyről a lapok hirdetési rovatai tesznek tanuságot. A tőzsdei forgalom még jelenleg is nagyarányú, sőt a tőzsde közönsége folyton növekszik, úgy, hogy a teremben a közlekedés gyakran megakad. Újabban a tőzsdén nem jegyzett részvények egynémelyikében alakult ki külön-külön csoportokban igen élénk üzlet a tőzsdeidő egész tartama alatt, hangos szóval történt kínálat és kereslet mellett. A tőzsdei titkárok hiába fenyegetik meg a tőzsdetagokat belépőjegyeik elvonásával, ezek a csoportok nyomban ismét megalakulnak, mihelyt az ellenőrző titkár eltűnik a látóhatárról. Különösen a hivatalos tőzsdei zárlat után alakul ki teljesen tőzsdeszerű forgalom a mini jegyzett részvényekben, amikor titkár nincs jelen a teremben. Eddig ez a forgalom semmiféle aggályos tünetet nem mutat, de ha a tőzsdeszeril exeta-üzlet így tovább folyik, félő, hogy előbb-utóbb bécsi mintára mindenféle értéktelen himlom is piaci forgalom tárgyát fogja képezni. Éppen ezért a tőzsdetanácsnak a figyelmébe ajánljuk ezt az ügyet. Nézetünk szerint a nem jegyzett részvények forgalmát akként kellene szabályozni, hogy külön hely volna kijelölendő ennek a nem hivatalos forgalomnak. A teljes eltiltásnak semmi foganatja nincsen, mert minden tilalom dacára is fognak továbbra kötni nem jegyzett részvényekben. Viszont a titokban való üzletkötésnek az a hátránya, hogy a legkülönbözőbb árak kerülnek felszínre, ami a megbízók nagy károsodásával járna. Az extra-üzlelet ezért helyes volna a terem valamelyik sarkában koncentrálni és egy titkárral ellenőriztetni azt, hogy holmi kalandos papírokban állandó üzlet ki ne fejlődjék. A forgalom részleteit tekintve a kulcs erőteljes megélénkülése ötlik fel leginkább. Magyar hitel, Déli vasút, Közúti, Angol-magyar bank és Olaszmagyar bank körül időnkéntviharos üzlet fejlődött ki. Úgy látszik a napi spekuláció lassanként mégis csak visszatér régi szerelméhez, a kuliszhoz. A korlátpapírok közt is mindig akad néhány, amelyben a súgalásos játékosok csekély..napi fiasadai... dolgoznak, amit legjobban a prolongációs napokon lehet megfigyelni, midőn a zárlat felé a kedvenc játékpapírok ellanyhulnak, hogy a hivatalos zárlat után jóval magasabb árakon ismét újabb játék anyagául szolgáljanak. A legutóbbi napokban a gépgyári papírokban folyt eféle nagy játék. A malompiac teljesen el volt hanyagolva, úgy, hogy a részére kijelölt külön helyet beszüntették és a jegyzés ismét a különféle ipari papírok tábláján történik. Nagy élénkségnek örvend a bánya- és a téglapiac, a fapapírok forgalma pedig napról-napra nő. A múlt hét közepe óta a következő záróárfolyamok fordultak elő: Jan. Jan. Jan. Jan. 5. V. 10. 10 Bankok és biztosítók: Agrárbank 1020 - 1000 Angol-magyar bank 1105 1090 1085 1080 Angol-osztrák 1120 1050 — — Általános takarék 1200 1200 1200 1210 Belvárosi takarék 870 870 875 875 Bosnyák agrár 1560 1630 1640 1610 Első magyar bizt. 3S(!0fl SSOfW Fonciére 1750 1800 1700 1750 Forgalmi bank 690 695 675 685 Földhitelbank 5175 5125 5125 5150 Fővárosi takarék 2220 2240 2275 2250 Hazai bank 805 820 810 805 Hazai első takarék 26500 26000 25109 2530— Hermes — — Page Ingatlanbank 1155 1155 1130 1130 Iparbank 580 570 570 610 jelzálogbank 535 520 510 515 cogbiztosító 700 — 700 — kereskedelmi bank 8300 8300 8275 8300 Kereskedelmi hitel 490 490 490 490 Központi takarék 2150 2150 2150 2150 Leszámítoló 855 855 840 850 Lipótvárosi 305 305 315 320 Magyar hitel 2040 2075 2060 2100 Magyar-Francia — 1400 1400 1550 Magyar-olasz bank — 498 500 517 515 M. tak. közp. feleh. — — — 240 Mercur 490 500 508 510 Nemzeti takarék 730 730 745 — Osztrák hitel 1195 1195 1195 1185 Őstermelő 1210 1270 1320 1375 Pannónia — — 5400 5800 Városfejlesztő 1440 1400 1400 1420 Malmok, Borsodi 4550 4650 4550 4775 Budapesti gözm. 7525 7550 7450 7600 Gizella 2610 2540 2570 2575 Hungária 2900 2970 2975 2900 Konkordia 3425 3400 3350 3360 Viktória 11800 1100 11800 11600 Bányák és téglagyárak: Aszfalt — 2100 1925 — Beocsini 6950 7650 8000 8475 Cement 2550 2550 2550 2650 Drasche 6200 5900 6100 5700 Északszén 3750 3750 3780 3700 István tégla 1050 1120 1100 1130 Kerámia 2150 2300 2300 2400 Kohó 5925 5750 5900 5925 Kőbányai gáz 2900 2800 2850 2900 Magnezit — — 9200 9500 Magv. ált. kőszén 11650 11550 11050 11766 Salgótarjáni 8950 8975 8900 8825 Szászvári 4500 4350 4200 4300 Szentlőrinci 1600 1750 1800 1750 Újlaki 3380 3325 3200 3175 Urikányi 6900 6650 7000 7000 Vasművek és gépgyárak.*« Csáky 1460-1- 15451 1600 1710 Fegyver 2400 2390 2250 2370 Ganz-Danubius ioáDO 24.060 25500 25609 Ganz villamossági 5975 5950 5975 6175 Gazdasági gépgyár 2150 2220 2250 2200 Györffy-Wolf 930 990 10C0 1010 Kaszab 2250 2300 2400 — Koburg 5100 5150 5100 4850 Láng 1595 1590 1640 1600 Lipták 722 705 830 800 Magyar acél 3350 3500 3500 — Magyar-belga — — 2975 3050 Rima 4250 4200 4275 4275 Roessemann 1590 1690 1660 1680 Schlick 1505 1570 1720 1680 Teudloff 1500 1500 1530 1520 Wömer 1300 1335 1365 1360 Közlekedési vállalatok Adria 14900 15027 14*06 1406 Atlant vasút 5100* 4925 4825 4875 Atlantika 8800 8500 8400 8325 Búr 530 — — _ Déli 2635 2645 2850 2890 Közúti 1540 1575 1640 1685 Levante 9300 9250 8650 8850 Miskolci villamos 1300 — 1400 — Tröszt 3725 3775 3850 3800 Vasúti forgalmi 3925 3900 3975 3900 Városi 585 — 595 620 Faipari részvények: Brassói cellulose 5450 56005675 5700 Egyesült fa 1850 1800 1730 1970 Erdő és faipar 2200 2390 2320 2200 Guttmann 5650 5550 5475 5700 Hazai fatermelő 6500 6560 6350 6175 Kronberger 2200 2180 2100 2200 Körösbányai 1450 1450 1450 1450 Lloyd-müvek 3200 3350 3200 3250 Malomsoky — 1585 1500 1650 Magyar ált. faterm. 3250 3250 3100 3025 Nasici 1S4A0 1S700 18400 enueti f* - - 2875 2730 2SÖQ 2850