Magyar Könyvszemle, 2000 (116. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Ladányi Erzsébet: A „Bodrog-parti Athén” kezdeteiről 191

KÖZLEMÉNYEK A „Bodrog-parti Athén" kezdeteiről. A szakirodalom sokat vitatkozott arról, mi volt a „Bod­rog-parti Athén" őse a 13. században: Patak-e, vagy Olaszi? 1201-ben Imre király kancelláriájában szerkesztették meg a kor talán legsokrétűbb jogi foga­lomkészletét tartalmazó oklevelet (Sáros)Patak hospesei részére.­ Az oklevél tartalmazza a hospesek tartózkodási helyének megjelölését és megírja: a kiváltságot elnyerők a „hospites de Patak apud ecclesiam Sancti Nicolai commorantes". Eme kiváltságlevél szövege többszörös átírásban maradt fenn. 1272-ben V. István, majd az V. István által átírt szöveget IV. László erő­sítette meg 1285-ben kiadott oklevelében. Az átírás mindkét alkalommal a Patak melletti Olaszi hospesei kérésére történt. Az átírások során a pataki hospeseket nem említette egyik átíró oklevél sem, eltekintve ama fontos ténytől, hogy Imre királynak 1201-ben, eredendően a Patakon tartóz­kodó hospesek részére kiadott oklevelét in extenso foglalták magukba.A Nyomtatásban ezeket először a 19. században tették közzé, legújabb kiadása 1997-ben jelent meg az európai rangú Elenchus fontium históriae urbanae honi okleveleket közlő soros köteté­ben.­ Az Elenchus vonatkozó kötetében az oklevél szövegének közlése pontatlan, pl. „donorum pluralitate" van a helyes „dominorum pluralitate" helyett. A kötetből hiányzik annak közlése, hogy az átírások - 1272-ben és 1285-ben - az olaszi hospesek kérésére készültek. Ezzel aztán nemcsak az alább tárgyalandó korábbi szakirodalomban felmerülő Patak­i Olaszi azonosítás elutasítása valósult meg, hanem egy jogtörténeti szempontból elemezhető ún. királyi jogközlést és adományozást bemutató egyetlen hazai Árpád-kori oklevelünk mellőzése is, mellyel a tételesen felsorolt jogosítványok átadása történt meg. Ez az oklevél a Magyar Országos Levéltárban Ds.40. sz. alatt található, s tanulmányomban mindig ezt használom, szövegjavításaim is ezen alapulnak. Az átírások jelzett körülményei némely történészt ama vélemény kimondására késztettek, hogy az 1201-ben kelt oklevél nem is a patakiaké, hanem eleve az olaszi hospeseké volt.A Pleidell Ambrus 1934-ben közzétett tanulmánya még tartalmazta: „...a pataki, vagy Patak melletti Szent Miklós egyháznál megtelepedett idegen népekről - nyilván flamandokról van itt szó." Okfejté­sében azonban a továbbiakban jelentőssé válik annak hangsúlyozása, hogy Patakon nem volt­ ­ LADÁNYI Erzsébet: Tulajdon és közszabadság. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Bp. 1998. 43-46. 2 1201/1272. FEJÉR, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tom. I-IX. Budae, 1829-1844. (­FCD): FCD V/1. 181-182. 1201/1272/1285 FCD V/3 295-296. Ezek a kiadások a MOL, D1.40 hi­bás, késő másolatain alapulnak. 3 Elencius fontium históriae urbanae III/2. Edendum curavit András KUBINYI. Bp. 1997. 21-22. 4 FÜGEDI Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIV. Bp. 1961. 27., 51. L. még: 239. jegyzet.

Next