Magyar Közigazgatás, 1887 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1887- ÉVI TÁRGYMUTATÓJA. 1­ években bevándorolt osztrák állampolgárok a magyar honpolgárságot bizonyos körülmények közt hallgatólag is megszerezhetik, csak akkor alkalmazható, ha az illető Ausztriába vissza nem vándorolt. ... i. Az italmérési regalejog csonkítások s azok panaszolhatási joga elévülése kérdésében követendő eljárásnál a kihágási büntetőtörvény­könyvben, a kihágások elévülésére vonatkozólag foglalt határozmányok alkalmazást nem nyerhetnek. ... . .. ... 18 Ha az iránt merül fel kétely, hogy valamely nagyközségben a tisztújításra meghatározott időpont, a törvénynek a megbízatás tartamá­ról szóló rendelkezéseivel szemben helyesen lett-e megállapítva, a kér­dés eldöntése a törvényhatóság elhatározása alá tartozik. ... 19 Az országgyűlési képviselőválasztásokat vezető választási elnök­nek vagy ennek helyettesének nem kell szükségképen a központi vá­lasztmány tagjának lenni. ... ... ... ... ... ... ... ... ... 19 Ha a vásárolt állatot a tulajdonos lakhelyére kívánja szállítani, marhalevél nem követelhető............. . ... 19 A házközösség felbontását tárgyazó ügyben, a felülvizsgálat iránti előterjesztések akkor, ha másodfokban még az alispán határozott, az eddigi gyakorlat alapján veendők figyelembe, s ily esetben a harmad­­fokban a felülbírálatra nem a belügyminisztérium kebelében alakított tanács, hanem a közigazgatási bizottság az illetékes. ... ... ... 20 A kisebb forgalmú helyeken levő postamesteri állásoknak, köz­ségi és körjegyzőkkel, illetőleg néptanítókkal való betölthetése kérdését a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek 1882. évi ápril 8-án 11,346. sz. a. az összes postahivatalokhoz intézett, s miheztartás végett a bel­ügyminiszter 1882. évi 29.635. sz. a. rendeletével az összes főispánok­nak megküldött következő rendelete szabályozza. ... ... ... ... 20 Az uj községi törvény életbelépte előtt keletkezett községi kép­viselőtestületi határozatot megsemmisítő törvényhatósági határozat ellen közbevetett felfolyamodás elbírálásánál a régi községi törvény tekin­tendő irányt adónak. ... ... .... 20 Az egyházközségek a tulajdonokat képező bérház után községi iskolai pótadót szintén tartoznak fizetni, mert ezen pótadó rájuk nem mint egyházközségekre, hanem mint háztulajdonosra és állami adófize­tőkre rovatik ki. Ha az egyházközség a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskolát fenn nem tart, az iskolai pótadó alól fel nem menthető. 21 Képviselőválasztásoknál a választási elnököt az eljárásra nézve csak a központi választmány utasíthatja. Az egy városrészbeli szavazók közül, ha a választókerület utczák szerint felosztva nincs, a párt szerint kisor­solt jelöltei először egészen szavaznak le. ... ... ... ... ... 21 A kormány által meg nem erősített városi «hajdú szabályzat» alapján a város részéről nyugdíj meg nem szavazható, hanem csak kegydíj, s ez a belügyminiszter jóváhagyásához van kötve. 21 A közmunka váltsági pénzküldemények csak akkor portamentesek, ha azok hivatalból az alispánhoz, vagy a főszolgabírákhoz küldetnek ; az ilyen pénzek, ha azok valamely a közmunkaügyek végzésében hiva­talos megbízás útján közreműködő megyebizottsági taghoz küldetnek is, porta-kötelesek ... ... ......... 22 A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az igazoló választmány az adóhivatalok kimutatásai alapján köteles megállapítani, tehát azon körül­mény, hogy valaki a bizottságba való belépés iránti szándékát előre bejelenteni elmulasztja, kizárási okot nem képez. A bejelentési kötele­zettség egyedül az adó kétszeres beszámíthatására nézve áll fenn. 22 . A községi vadászterületek bérbeadása iránti intézkedések megtétele a városi törvényhatóságokba nem a tanács, hanem a bizottsági közgyűlés elébe tartozik, s a tanács csakis a bérszerződés jóváhagyásának kérdé­sében illetékes határozni ... ... ... ... ........... ... ... ... 22 Azon választó, kinek neve az országgyűlési képviselők névjegy­zékében benne foglaltatik, szavazatra bocsátandó személyazonossága igazolása mellett azon esetben is, ha választói igazol­vány­nyal ellátva nincs ... ........................ ... ... .. ... ... .. . ... ... ... 22 Gépész­mérnöki oklevéllel bíró egyén csak azon esetben lehet városi mérnök, ha a szakmájához tartozó tanulmányokon felül még az építkezési, mérési, út- és vízépítészeti szakmákból is vizsgát tett. ... 22 A központi választmánynak működése csak három évre terjed ki. Az újra megválasztott választmányi tagok a törvény által feltétele­zett esküt ismét letenni kötelesek ... ... ... ... ... ... 23 A központi választmány tagjaivá bírósági egyének meg nem vá­lasztathatnak, s a­mennyiben megválasztattak, a tagok sorából törlendők. 23 A képviselő választásnál jegyzői minőségben közreműködő egyént ezen minőségben teljesített szolgálatai után napidíj és fuvarbér nem illeti meg ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 23 Az országgyűlési képviselő választók névjegyzéke kiigazítása iránti kérvények s az ezekre tett észrevételek benyújtására e törvényben meg­szabott határidőktől való eltérésnek helye nincs, s a törvény most em­lített rendelkezésétől való eltérésből származható minden következmé­nyért a központi választmány felelős ... ... .. ... ... ... 23 A személyazonosság s ennek alapján a szavazati jog megállapí­tása, kizárólag csak az 1874 : XXXIII. t.-cz. 74. §-ában felsorolt egyé­nek hatáskörébe tartozik. Arról, hogy a választási helyiségben a rend megóvása tekintetében a különböző pártok egymással ne érintkezhesse­nek, s választói jogát mindenki akadály nélkül és teljes biztonságban gyakorolhassa, a központi választmány köteles gondoskodni. 23 A rendes választási elnöknek oly időben történt lemondása ese­tében, a­midőn az új elnök megválasztása czéljából a közgyűlést össze­hívni physicai lehetetlenség, a helyettes választási elnök képviselő vá­lasztásnál az elnöki teendőkkel megbízható ... ... ... ... ... 23 Osztrák állampolgárnak el nem ismert és más állampolgársággal nem biró egyén, az 1879 : L. t.-cz. 48. §-a alapján feltétlenül kijelent­hető magyar állampolgárnak ... ... . ... ... ... ... ... 24 Ha a községi regalejog bérbeadás útján való értékesítése van gyakorlatban, és a bérlő időközben vagyonbukottá lévén, a község a bérleti idő hátra levő részére tapasztalás­szerzés czéljából a házi keze­lést rendeli el, az ez iránti határozat nem tekinthető olyannak, melylyel a községi vagyon kezelésben rendszer vagy gyakorlat megváltoztatás czéloztatott, s nem ütközik az 1886: XXII. t.-cz. 112. §-ába. ... ... ... 24 A belügyminiszter által évenként küldeni szokott összeírási rova­­tos ivek csakis az összeíró küldöttségek által teljesített kiigazítási mun­kálatokra használandók fel, ellenben az ideiglenes és állandó névjegyzék összeállíthatásához szükségelt rovatos ívek előállításáról maguk a köz­ponti választmányok tartoznak gondoskodni ... ... ... ... 24 A választási elnök feladatai közé nem tartozik az 1876. évi XXXIX. t.-cz. 9. §-ában érintett esetet kivéve, az ajánlott képviselő­­jelöltek választhatási képességét bírálat alá venni; a kérdés érdemleges eldöntése a képviselőház által gyakorolt igazolási eljárás feladata lévén 24 A központi választmányok ülési jegyzőkönyvei két eredeti pél­dányban vezetendők, melyek közül az egyik példány eredetben — nem hiteles másolatban — küldendő a belügyminiszterhez ... ... 24 Az egyházak vagyoni minősítés esetében sem vehetők fel a vá­lasztók névjegyzékébe .. .. ... ... 24 A házasságkötésre való személyes képesség a házasságot kötött személy hazájában nem a kötés helyének, hanem a házasságra lépett személy hazájának törvényei értelmében bírálandó meg ; másrészt azon­ban a mindkét felekezetű evangélikusok válópereire nézve ezen feleke­zetek egyházi bíróságai, ilyenek nem létében pedig azon törvényszék illetékes, a­melynek területén a házasfeleknek állandó és utolsó együtt lakásuk volt.. ... ... ... . ... ... .. ... ... . 25 A községi vadászterületeknek a határbeli földbirtokosok meg­hallgatása nélkül való bérbeadása, a bérszerződés megsemmisítését vonja­­maga után, valamint azon szabálytalanság is, ha a bérbeadási árverés előbb hirdettetik meg, mint a­hogy a bérbeadás elrendelése iránti ha­tározat meghozatott... ... ... ... ... ... ... ... ... 26 A választói jogosultsági kérdésekben első­sorban a központi választmány, s felsőbb fokban a kir. Curia, tehát egy esetben sem a belügyminiszter illetékes határozni.............. ... ...... ... 26 Azon kötelezettség, hogy a községbe behozott idegen marha, az elöljáróságnak 12 óra alatt bejelentendő csak a szarvasmarhákra nézve áll fenn, a juhokra és sértésekre azonban nem ... ._ __ ... ... ... 26 A választók névjegyzékébe a régi jog czimét felveendőkre nézve a belügyminiszter S. város központi választmányához az 1875. évi ja­nuár 7-én 823. sz. a. intézett alábbi rendeletében a következőkép ha­tározott ... ... ... ... ... ... .. ... . ... .. ... 26 Az ideiglenes névjegyzék közszemlére leendő kitételére a törvény­ben megállapított határidőnek megváltoztatására, a belügyminiszter sem érzi magát törvény szerint feljogosítottnak ... ... ... ... ... ... ... 26 Városi levéltárban őrzött végrendeletekre nézve a városi tanács kötelessége a végrendeletek alkotóinak elhalálozását nyilván­tartani és a haláleset beálltával a végrendeletet kihirdetés végett a bíróságnak bemutatni; a bíróságnak feladata pedig csak azt vizsgálni, hogy az el­hunytnak nincs-e a törvényszéki irattárban végrendelete letéve . .. . 27 Az ügyvédség gyakorlásától jogerős határozattal lett felfüggesztés, nem tekinthető oly törvényszerű akadálynak, melynek alapján valakit a törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékéből kitörölni lehessen 27 Tiszteletbeli közigazgatási gyakornok nem nevezhetők ki ... ... 27 A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 16.­­pának első bekez­désében foglalt ama rendelkezés, hogy a vadászat lőfegyverrel vagy lóháton gyakorolható, nem szolgál törvényes indokul valamely községi vadászterület bérszerződésének megsemmisítésére az esetben, ha a vadá­szatnak a törvényben megengedett egyik vagy másik módon való gya­korlását tilalmazza ... ..................... ... ... ... ... 28 Magyar honpolgár az 1886. évi XXII. t.-czikk 15. §-ában említett lakhatási engedélyért folyamodni ugyan nem köteles, de a­mennyiben az idegen község nyomós bizonyítékokat hozna fel ellene, kiutasítását­ az illetékes hatóságnál indítványozhatja ... ... ... ... ... ... ... 28 Városi tanács végzésében foglalt büntető határozmányok, a­meny­nyiben azok sem törvényen, sem szabályrendeleten nem alapulnak, törvényes jogalap hiányában hatálylyal nem bírnak ... ... ... ... ... 28 Kihágási ügyekben az «Eljárási szabályok» 76. §-a szerint a feleb­­bezés halasztó hatálylyal bír. Az ezzel ellenkező rendelkezés semmis 28 Hallgatag módon megszerzett magyar állampolgárság a nagykorú gyermekekre feltétlenül ki nem terjed ............ ... ... ... ... 29 Valamely városban a polgármesteri állás üresedésben léte folytán mily körülmények közt rendelhető el segéderők alkalmazása ... 30 A vármegyei tiszti ügyészek, azok levelezése, portómentessége tekintetében is ép oly hivatalos közegekül tekintendők, mint pl. az alispánok, ennélfogva a tiszti ügyészek levelezése feltétlenül portómentes 30 A már tényleges szolgálatban állott főszolgabíró az előírt elmé­leti képzettség hiányában is megválasztathatik megyei főjegyzőnek, vala­mint a törvényes minősítéssel nem biró aljegyzőnek is törvényes igénye van arra, hogy a főszolgabírói állásra alkalmaztassák ._ ... ... 31 Az 1886. XXI. t.-cz. életbelépte előtt tiszteletbeli segédszolga­­biróvá kinevezettek a tiszteletbeli szolgabírói czim ; a tiszteletbeli szol­­gabíróvá kinevezettek pedig a főszolgabírói czim használatára az idézett törvény életbeléptetése után törvényes jogosultsággal bírnak ... .. ... 31 A telepítési kormánybiztos csak az oly közigazgatási intézkedé­sekhez való hozzászólás jogával van felruházva, melyek magát a telepí­tés ügyét érintik ... .......... ... ... ... ... ... ... .. ... ... 31 Az 1886. XXII. t.-czikk 104. §-ában foglalt ama rendelkezés, mely szerint a hivatalától felfüggesztett községi tisztviselő, fizetésének egy harmadrészétől feléig emelkedhető ellátásban részesítendő, csak azon községi tisztviselőkre nyerhet alkalmazást, kik az említett törvény élet­belépte után lettek felfüggesztve ... ... ... ... ... ... ... ... ... 32 Valamely hagyatékot terhelő községi adók behajtását a hagya­ték iránt az örökösök között netán fenforgó perek függővé nem tehetik 32 A községek mint erkölcsi testületek a lelkészek irányában vállalt kötelességek alól azért, mert bizonyos tekintetben szűkebb anyagi vi­szonyok közé jutnak, fel nem menthetők és a megígért járandóságokat teljesíteni tartoznak ... . ... ... ... ... . ... . ... 33 Az 1850-es évek óta Magyarországon állandóan tartózkodó s még 1870-ben magyar községi illetőségűnek tekintett osztrák szárma­zású egyének magyar honossága, akkor, midőn osztrák honosságuk el­ismertetésére mi kilátás sincs, megállapítottnak vehető ... ... ... ... 34 Oly esetekben, midőn honosítási okiratot nyert és külföldön tar­tózkodó egyén a magyar állampolgári esküt akár Bécsben az ő Fel­sége személye körüli m. kir. minisztériumnál, akár pedig külföldön va­lamely osztrák-magyar követség vagy ügynökségnél kéri letenni, az e kérelem feletti határozat csakis a m. kir. belügyminisztert illeti ... ... 34 Néptanítók a megyebizottság tagjai közé kétszeres adószámítás­sal fel nem vehetők ... ... ... ... ....................................... .. 34 Községi pótadó egyéni kivetése elleni felfolyamodványok elbírá­lása a közigazgatási bizottságot, a költségvetések összeállítása ellen ál­talánosságban benyújtott felfolyamodványok azonban a törvényhatósági bizottságot illetik ... ... .. ... .. .. ... .. 34 A városi képviselőtestületi tagok választásánál nem az ország-

Next