Magyar Közigazgatás, 1890 (8. évfolyam, 1-52. szám)

4 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A törvényhatóság az 1876. XIV. t.-cz. 60. §-ának 3. bekezdése értelmében a köz- és magánkórházak feletti felügyeletet a közigazgatási bizottság utján gyakorolja s ebből kifolyólag minden oly ügy, mely a kórház pénzügyi megterheltetését vonja maga után, a közigazgatási bizottság által előzetesen tárgyalandó ................. ... ... ... 16 Arra, hogy az iskola gyermekekkel zsúfolva ne legyen, felügyelni néma tanítónak, hanem az iskolaszéknek, ennek nem létében az iskola­­fentartó egyházközségnek, illetve az általa megbízott közegeknek képezi feladatát, minélfogva a tanító az iskola túlzsúfolása miatt nem bün­tethető.. ... ... ... . ............................................................. 16 Kiskorú érdekében kért pótleltározás megejtése iránt nem a bí­róság, hanem elsőfokban az illető árvaszék illetékes határozni ... 16 A peressé vált hagyaték biztosításáról a bíróság csak addig gon­doskodik, míg az örökségátadás jogérvényes bírói ítélet folytán nem eszközölhető. Az árvaszék hivatása azonban az ekkér átadott hagya­tékban érdekelt kiskorúak gyámját a vagyon átadása, kezelése és a zárgondnoki számadások megvizsgáltatása tekintetében kellő útbaiga­zításokkal ellátni ... ... ... ... .. ... ... 17 Húsmérés haszonbérlője nem kötelezhető húskimérési iparüzle­tének nap-nap után folytatására akkor, ha a község lakossága hússzük­­ségletét valamely közel fekvő városban olcsóbb és jobb minőségben beszerzi s igy a haszonbérlőre nézve üzletének a szakadatlan gyakor­lása csak világos veszteséggel volna összekötve ... ... 18 A törvényhatósági tisztviselői választások elleni felebbezések ép úgy, mint egyéb közgyűlési határozat elleni felebbezés, az 1886. XXI. t.-cz. 8. §-a értelmében, magán­felek részéről csak 15 napi határidőn belül nyújthatók be ... ... .............................................. ... ... 19 A községi elöljáróság valamely hagyaték tárgyalásával, az 1877. XX. t.-cz. 171.és 240. §-aiban foglalt eseteket kivéve, meg nem biz­ható. Hagyatéki tárgyaláshoz pedig a fél csak személyesen vagy meg­hatalmazással ellátott képviselő általi megjelenésre kötelezhető 20 A törvényhatósági főorvos kinevezése az 1886. évi XXI. t.-cz. 80. §-a által, a minősítési törvény 9. §-ában lefektetett feltételek meg­tartása mellett, a főispán hatáskörébe lévén utalva, ha a törvényes feltételeknek a kinevezésnél elég lett téve, a kinevezés elleni felfolya­modásnak hely nem adható ... ... ... ... 21 «*_ Az állandóan rendszeresített vármegyei dijnokok, kik élethosz­sziglan n­él­ztüllelnek ki, hivatalos esküt tesznek és mint ilyenek a nyug­díjintézet tagjai közé is felvétetnek, csak az 1886. XXIII. t.-cz. által szabályozott fegyelmi eljárás utján bocsáthatók el hivatalukból 21 Adóbevallási ivek beszolgáltatását sürgető községi elöljáró, eze ténye által hivatalos jogkörét túl nem lépte s ellene e miatt sértő kife­jezések használata kihágást képez... ... ... 21 Főispáni titkár, mint állami tisztviselő, tiszteletbeli vármegyei fő­tisztviselővé ki nem nevezhető ... .­. .......... .. 21 Szerződésileg elvállalt vadászati bérletjog gyakorlásának kötele­zettsége alól való felmentésre a bérbe vevőnek betegeskedése elegendő indokot nem képez, miután az illető ezen jogát albérletbe kiadhatja s a vadászati rendtartás szempontjából sem helyeselhető, hogy a jogér­vényes vadászati bérszerződések a törvényszerűen megállapított bér­leti idő lejárta előtt megszüntettesenek ... ... ... ... ... ... 22 A rendezett tanácsú városban közigazgatási után letartóztatott egyének után felmerült s behajthatlanná vált rabtartási költségek nem a megyei pénztárt, hanem az illető város pénztárát terhelik ... ... 22 A bünfenyitő előnyomozat nem tartozik azon gátló akadályok közé, melyek fenforgása esetében köztisztviselői állásra való meg­választás, az 1883. évi I. t.-cz. 1. §-nak b) pontjában foglalt rendel­kezés szerint, érvénytelennek tekintendő ... ........................ 22 Főszámvevői állásra az államszámviteltani vizsgát nem tett pénztári ellenőr ki nem nevezhető. Az 1883. évi I. t.-cz. 34. §-ában foglalt kedvezmény pedig csak az ugyanazon közigazgatási szakban és nem egyszersmind az egymással rokon szakban kívánt alkalmazás eseteire nézve intézkedik ... ... ... ... .. ... ... .. ... .. 23 Szolgabiró lemondásának elfogadására s hivatali állásától való fölmentésére törvény szerint nem a főispán, hanem a bizottsági köz­gyűlés illetékes ... ... ... ................. ... ... ... ... ... ... 23 A törvényhatósági bizottsági tagok választhatási képessége és a választási eljárás ellen 15 nap alatt felszólalásnak lévén helye, ezen határidő letelte előtt az illető megválasztott a bizottság igazolt válasz­tott tagjának nem tekinthető. Ha tehát ily egyén egyúttal a közigaz­gatási bizottságnak tagja is, akkor ez utóbbi állása üresedésbe jöttnek tekintendő s helye csak újabb választás útján tölthető be .......... ... 24 A törvényhatósági szolgaszemélyzet tagjai ellen azok szolgálati vétsége eseteiben az 1886. XXIII. t.-cz. által szabályozott fegyelmi el­járásnak helye nincs, hanem a fegyelmi joghatóságot az alispán gya­korolja .. ... ... ... ... ... ... ... ... _. ... ... ._ ... — 24­­ Annak elbírálása, hogy valamely vizmeder tisztán tartandó-e, s mily módozatok mellett használható a nélkül, hogy a vizek szabad lefo­lyása gátolva ne legyen, nem a községi képviselőtestület avagy a tör­vényhatósági bizottság, hanem az 1885. évi XXIII. t.-cz. 177. §-a értel­mében, a járási főszolgabíró mint elsőfokú hatóság illetékességi körébe tartozik... ... ... ... ... ... ... ............ ... ... .................. ... 25 A községi vagyoni és erkölcsi bizonyítványok az illető lelkész által is aláírandók. Ha a lelkész ezen bizonyítványokat aláírhatóknak nem véli, a járási főszolgabíró van hivatva a tényállást tiszti vizsgálat utján megállapítani ... ... ... ... ... ... ... ................................. 25 A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. 30. §-a szerint a felek az ügynek a községi bíróság előtti tárgyalására rendszerint írásbeli idézvény kézbesítése útján hívandók meg. Ha pedig a meghívás szóval már egyszer eszközöltetett, akkor a meghívást ismétlő községi közegnek vádlott házában megjelenése csak magánjellegűnek tekintendő ... _. ... ......................... .. _. 26 A községi illetőségi bizonyítvány a magyar állampolgárság fen­­tartására nézve az 1879. évi L. t.-cz. 31. §-nak 3. bekezdésében előirt mó­szatokkal egyenlő hatályúnak tekintendő és a távollét folytonossá­gának megszakítását eredményezi... ... ... ... .. .................. .. 26 Közhivatali állással járó teendőket az arra alkalmazott egyén kö­teles teljesíteni s helyettesítésnek csak a tisztviselő akaratától nem függő ,kényszerítő okok fenforgása esetében lehet helye ... ... 26 Telekkönyvileg osztatlan közös tulajdont képező szántóföldnek a megillető résznél állítólag nagyobb mértékben való megművelése mező­rendőri kihágást nem képez, hanem vagy mint vitás tulajdoni arány kérdése, vagy mint tulajdon elleni kihágás a kir. bíróság illetékessége alá tartozik... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ._ 27 Azon földterület, mely mint a községi vadászterület egy része jog­erős szerződéssel bérbe lett adva, a bérszerződés lejártáig községi vadászterületnek tekintendő azon esetben is, ha annak tulajdonjogát időközben oly egyén szerezte is meg, kinek a kérdéses területtel köz­vetlen összefüggésben levő önálló vadászterülete van ... ... ... 27 A rendezett tanácsú városok által választott orvosok a községi orvosokkal hatáskör, jogok, kötelezettségek és fizetés tekintetében egyenlő szempont alá esnek. Az 1876. évi XIV. t.-czikknek az orvosi intézményre vonatkozó része csakis községi orvosokról szól s igy fő­­vagy másodorvos czimmel való felruházásuknak helye nem lehet ... 27 A szülők a kiskorú gyermekek életkorához a szülők társadalmi állása és vagyoni viszonyaihoz mért eltartása iránt megegyezhetnek, de ezen egyezség a szülőknek vagyontalan gyermekeik irányában tör­vényszerűleg megállapított tartási kötelezettségét meg nem változ­tathatja ... ... ... ... ... ... ... ... ... . ... ... ... ... 27 A törvényhatósági igazoló választmánya a választási eljárást, ille­tőleg a megválasztottak szenvedő választási képességét felszólamlás nélkül hivatalból is megbírálhatja. .. .......... ... 27 Törvényhatósági joggal felruházott városok által a városi köte­lékbe való felvételért fizetendő díjakról alkotott szabályrendelet nem bemutatási, hanem jóváhagyási záradékot igényel ... . ... ... .. 28 A vármegyei tisztviselők lakbér-illetményei, mennyiben ez által a házi pénztárnál fennakadások nem keletkeznek, évnegyedes előleges részletekben is kiszolgáltathatók ... ... .... . .................. 28 Kiskorú árvagyermekekre, kiknek törvényes atyja, elhalálozása idejében magyar állampolgárságát távollét által még el nem vesztette, az 1879. L. t.-cz. 31. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem a távolét reájuk nézve csak nagykorúságuk beálltától fogva számítandó ... ... ... ... ... .. .. ... ... ... 29 A városi járdalerakási díj közteher jellegével bír, mely alól fel­mentésnek csak az illető törvényes szabályokban megjelölt körülmények esetén van helye ... ... ... ... ... ... ... .............. ... 29 A községi vadászterületek, több oly részekben, melyek 2000 holdon felül vannak, bérbe adhatók. A törvény azt, hogy mely napján az évnek kezdődjék a bérlet, elő nem írja, ennélfogva az, hogy nem az év végéig, hanem augusztus 1-ig adatik bérbe a vadászterület, a bérszerződés megsemmisítésének indokát nem képezi. A vadászatnak lóháton agárral való gyakorlása a bérfeltételekben tilalmazható. A bér­üket, a­mennyiben megbízható egyéneknek ismertetnek és a bérösszeg nem nagy, óvadék letételére kötelezni nem okvetlenül szükséges 30 A cselédszolgálati szerződés érvénye és a szolgálatba való belép­­hetés a cselédkönyv elhanyagolt állapotáról s általában a cselédköny hiányától nem függ, mert ezen körülmény csak az 1876. évi XIII. t.-cz. 73. §-ában megjelölt büntető eljárás megindítására s újabb cselédkönyv beszerzésére szolgálhat okul ... ... ... ... ... ... ... — 30 A magyar honosság és községi illetőség megállapítása iránt hiva­talból tett intézkedés az 1879. L. t.-czikk 31. §-ában felsorolt távollét megszakitási módozatokkal egyenlő hatályúnak tekintendő s annak kö­vetkeztében az illető egyén távollétének folytonosságában megszakítást idéz elő ... ... ... ... _ ... ._ _. ... ... ... ... 3° Az, hogy a cselédbérkövetelés alapjául előadott tényállás meg­felel-e a valóságnak s be van-e kellőleg bizonyítva ? mint az ügy érde­mére tartozó kérdés nem a hatásköri illetékesség iránt hozott határo­zatban, hanem az érdemleges határozathozatalnál vizsgálandó meg 31 Rendezett tanácsú városban a képviselőtestület által élethosszig­lani választás utján betöltött városi alorvosi állás az alispáni kineve­zéssel betöltött kórházi orvosi állással összeegyezhetlen s igy mindenik állásra külön egyén alkalmazandó... ... ... ... ... ... ... ... ... 31 A tisztviselők közszolgálatát, valamint azok napidíjainak és úti költségeinek megtérítését tárgyazó ügyek felülbírálására.nem a közigaz­gatási, hanem a törvényhatósági bizottság illetékes. ... ... . 31 Cselédbérkövetelés iránt indított ügyekben az ügyvéd általi kép­­viseltetés nincsen kötelezőleg törvény által előírva ... ... ... ... 31 A község mint bérlő nem kötelezhető arra, hogy a vadászatnak lőfegyverrel és lóháton gyakorlását megengedje, a lóháton való vadá­szás meg nem engedése kifogás alá nem esik ... ... 32 Városokban az alkapitányi állás tisztujitás útján töltetik be s az ideiglenes helyettesítés iránt is a város törvényhatósági bizottsága ille­tőleg képviselőtestülete intézkedik. A főispán csak a rendőrkapitányt nevezi ki ... ... ... ... ... ... ... ... .................. ... ... ... 32 Az erdészeti bizottság és a másodfokú erdei kihágási bíróság működése időhöz kötve nincs és a közigazgatási bizottság e részbeli hatásköre csak arra terjed ki, hogy az erdészeti bizottságba, valamint a másodfokú erdei bíróságba azon tagok helyett, kik a közigazgatási bizottság tagjai megszűntek lenni, vagy a megválasztatásról önként lemondtak, új tagokat válaszszon, illetve a megüresedett helyeket meg­felelően kiegészítse. Erdészeti szakértőküt pedig tagok a másodfokú bíróságba is beválaszthatók, ha a belügyminiszternek felhatalmazása alapján előzetesen az erdészeti bizottságba már beválasztottak ... 33 Az állatorvosoknak és más hatósági személyeknek állategészség­ügyben hivatalból teljesítendő eljárásaikból kifolyólag felmerült, bár áll­­atalányaikban fedezetet már nem talált rendkívüli kiadásai (útiköltségei) nem sorolhatók az 1888. VII. t.-cz. 114. és 115. §-aiban említett eltá­­rolási, állatelkülönítési, hullaeltakarítási s más ily intézkedésekből felmerülő rendőri költségekhez, melyek az illető községet vagy gazdát terhelik ... ... ... ......................................... ... ... ... ... ... 33 Az erdőtörvény 115. íj-a alapján valamely járás területén életbe­léptetett kivételes intézkedések hatályon kívül helyezése tekintetében egy járásbeli község kívánsága döntő súlylyal nem bir ... ... 33 Oly esetben, midőn valamely örökös a kiskorú örökhagyó után osztályegyezség czéljából való tárgyaláshoz, az árvaszék előtt, megtör­tént idézés daczára sem személyesen meg nem jelenik, sem meghatal­mazottat nem küld, az árvaszék ügygondnokot rendel, más esetekben azonban a meg nem jelent félnek meghallgatása nélkül is intézkedhetik 34 A királyi táblánál joggyakornoki minőségben való feleskeztetés az 1848 előtt fennállott tanrendszer szerinti jogvégzettségnek megfelel s ily minősítés birtokában levő egyén árvaszéki elnökké megválasztható 34 A marhaűrlapokért befolyó pénzek bélyegjövedék czímén az államkincstárt illetik, azok terhére tehát megyei állatorvosi állomások nem rendszeresíthetők ... ................. ... ........... ... ... . ... 34

Next