Magyar Közigazgatás, 1890 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-09 / 41. szám

41-ik szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1890­ október 9. — Főispáni változás. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye és Kecskemét sz. kir. város, főispánja gr. Szapáry István állásáról lemondott. Felmentését a «B. Közlöny» október 2 án meg­jelent szám a következő legfelsőbb kézirattal közli: «A belügy­minisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére: gróf Szapáry István belső titkos tanácsosomat és kamarást, Pest Pilis-Solt-Kiskunvármegye és Kecskemét szab. királyi város főispáni állásától, sokévi mindig hű, buzgó és érdemdús szolgálatai teljes elismerése mellett saját kérelmére, nyugdíjigényének épségben tartásával felmentem. Kelt Bécsben, 1890. évi szeptember 26-án» stb. — Gr. Szapáry István másfél évtizednél tovább vezette a vármegye ügyeit teljes közmegelé­gedésre. Helyébe a főispáni teendők ideiglenes vezetésével a belügyminiszter Földváry Mihály alispánt bízta meg. Külföldi közigazgatás. Poroszország. (A közigazgatási hatóságok és a közigazgatási bíróságok illeté­kességéről szóló 1883. évi augusztus 1-én kelt törvény.) Tartományi ügyek. A tartományi választmánynak oly határozata ellen, mely valamely járásnak a kerületi adó kiszabása elleni felszólam­lására vonatkozik, a panasz 14 nap alatt a főközigazgatási bírósághoz nyújtandó be. Járási ügyek. Azon esetekben, ha a járás határának megváltoztatása vagy új járások alakítása, avagy nagyobb városoknak valamely járás kötelékéből való kiválása forog szóban, a kerületi választ­mány ítél az érdekelt járások előterjesztései felett, fentartatván az érdekelt járásokra nézve azon jog, hogy az egymás előter­jesztései ellen két héten belől a kerületi választmányhoz pa­­naszszal éljenek. A kerületi választmánynak a járási adóhoz való hozzájá­rulása kérdésében hozott határozatai ellen csakis felülvizsgálati jogorvoslattal lehet élni. A kormányzósági elnök intézményei ellen a járásnak joga van a főközigazgatási bíróságnál 14 nap alatt panaszszal élni. A járás jogainak képviseletével, a járási gyűlés külön képvise­lőt bízhat meg. Tiszti szövetkezeti ügyek: A tiszti szövetkezetek ügyeinek igazgatása feletti állami felügyeletet első fokban a tartományi tanácsos, mint a járási választmány elnöke, másod- és utolsó fokban pedig a kor­mányzósági elnök. A városi jelleggel felruházott községek ügyei. A városok községi ügyei igazgatása feletti állami felügye­letet elsőfokban a kormányzósági elnök, magasabb és utolsó fokban a főelnök gyakorolja, a kerületi választmány és a tar­tományi tanács részére, a közreműködés tekintetéből a tör­vényekben megállapított jogok épségben tartása mellett. Ber­lin városára nézve a kormányzósági elnök helyébe a főelnök lép, a főelnök helyébe a belügyminiszter. A városi községek felügyelő hatóságánál a községi ügyekre vonatkozó panaszok, minden fokozatban két héten belül nyújtandók be. A kerületi választmány határoz, a­mennyiben a községi alkotmánytörvények szerint erre a felügyelő hatóság illetékes, a városok határváltozásai kérdéseiben, valamint az ilyen kér­désekben az érdekelt községek által tett előterjesztések, fel­szólamlások felett fentartatván ezeknek a panaszjoga a köz­­igazgatási vitás eljárás útján. A városi járások fennálló határainak vitás kérdéseiben közigazgatási vitás eljárásnak van helye. Vitás határok meg­állapításának kérdésében, a­mennyiben azt a közérdek kívánja, a kerületi választmány határoz. Ezen határozat addig marad érvényben, míg a közigazgatási bíróság jogszerűen dönt. A községi képviselet határoz: 1. A polgárjog megszerzése, birtoka és elvesztése érdemé­ben beadott panaszok és felszólamlások felett, különösen a községi választási jog felett. Ide tartoznak még azon vitás kérdések, melyek arra vonatkoznak, hogy a községi igazga­­­tásban vagy képviseletben van-e joga az illetőnek, egy a pol­gárjog birtokát feltételező állás betöltéséhez, továbbá azok, melyek a polgárjog megszerzésére való köteleztetésre, vagy annak adományozására illetőleg a polgárjog megszerzése után járó díjak fizetésére, a polgári eskü letételére, valamely meg­állapított polgári osztályhoz való tartozásra, a községi válasz­tók névjegyzékének helyességére vonatkoznak. 2. A községi képviseleti tagok választásának érvénye felett. 3. A felett, hogy van-e joga az illetőnek valamely községi képviseleti vagy közigazgatási hivatalt visszautasítani, vagy arról lemondani. Ide sorolhatók azon kérdések, melyek arra vonatkoznak, hogy a városi község tagjai, ha a községi alkot­mány törvényben előírt kötelességeket elmulasztják vagy az ügy­viteli szabályzatokat megsértik, minő büntetéssel sújtandók. A választói lajstromok helyessége iránti felszólamlások a választás tartama alatt, a községi képviseleti választások érvé­nyessége elleni felszólamlások, a választás eredményének ki­hirdetése után két hét alatt és mindenkor a községi képvise­letnél nyújtandók be. A községi képviselet határozatához nem szükséges a köz­ségi elöljárónak, vagy a felügyeletet gyakorló hatóságnak jóváhagyása vagy megerősítése. A községi képviselőtestület határozata elleni panaszok a közigazgatási vitás eljárás útjára tartoznak. Az előbb 1., 2. és 3. pontok alatt felsorolt esetek­ben a községi elöljáró van jogosítva a panasz beadására. De a pótválasztásoknak, a jogerős ítéletet megelőzőleg megtar­tatni nem szabad. A kerületi választmány határoz, a­mennyiben mint a fel­ügyeletet gyakorló hatóság a községi alkotmány törvények szerint határozathozatalra illetékes. 1. A felett, hogy hány községi képviseleti tag választassák a városi járáshoz tartozó minden egyes községből. 2. A községi képviseletbe vagy elöljáróságba való rend­kívüli pótválasztások megejtése felett. Ha a községi hivatalnokok választásának megerősítésére a községi alkotmány törvény szerint a felügyeletet gyakorló hatóság az illetékes, ezen jogot a kormányzósági elnök gya­korolja. A megerősítést a kormányzósági elnök csakis a kerületi választmány beleegyezésével tagadhatja meg. Ha a kerületi választmány megtagadja beleegyezését, a kormányzósági elnök az ügyet a belügyminiszter éleibe terjeszti. Ha pedig a köz­ségi hivatalnokok választásától az elnök a jóváhagyást a kerü­leti választmány beleegyezésével tagadja meg, a belügyminisz­ter fel van jogosítva a községi elöljárónak, vagy képviseleinek kérelmére, a választást megerősíteni. Olyan községi hivatalnokok választásának érvénye felett, melyek megerősítés alá nem tartoznak, a kerületi választmány határoz, ha ugyan a határozathozatalra a felügyelő hatóság illetékes. A községi képviselő testületnek vagy a községi elöljárósági tanácsnak ama határozatait, melyek ezeknek illetékességét túl­lépik vagy a törvénybe ütköznek, a községi elöljárónak, ille­tőleg a polgármesternek, eshetőleg a felügyelő hatóság fel­hívására felfüggesztő hatálylyal, de indokolással kifogásolni kell. A községi elöljáró­­polgármester) ily irányú intézkedése ellen a községi képviselet, vagy az elöljárósági tanács közigaz­gatási vitás eljárás útján jogorvoslattal élhetnek. A felügyelő hatóságoknak ama joga, hogy a községi képviseletnek vagy az elöljárósági tanácsnak határozatait, más, mint a fentebb előadott indokokból megtámadhassák, ezen törvénynyel hatályon kívül helyeztetik. Az olyan községi határozatok, melyek különösebben tudo­mányos, történeti vagy műbecscsel bíró tárgyak elidegeníté­sére vagy azokon eszközlendő lényegesebb változtatásokra vonatkoznak, például a levéltár és annak részeire, a kormány­zósági elnök jóváhagyása alá tartoznak. A községi erdők kezelése tekintetében, a most fennálló szabályok továbbra is érvényben tartatnak. A kerületi választmány határoz mindazon községi szabály­rendeletek felett, melyekre nézve a törvény a jóváhagyás jogát felügyelő hatóságnak fentartotta, valamint a községeknek a községi ívekben hozott határozatai felett is. A­mennyiben községi adóknak és községi szolgálmányok­­nak behajtásáról, illetőleg teljesíttetéséről van szó, az ide vonat­

Next