Magyar Közigazgatás, 1893 (11. évfolyam, 1-53. szám)

­-----------------—,----------------— — -- A ki azon időben, midőn sorozás alá kerülne, engedély nélkül kivándorlást kísérel meg ; még az esetben is, ha szándékában rendőrileg megakadályoztatott, az 1889. évi VI. t.-cz. 45. §-ában meghatározott véderő elleni vétséget követ el ... ... ... ... ... ... — — Az állásától fegyelmi ítélet útján elmozdított középiskolai tanár által természetben élvezett lakásnak kiürítése iránti intézkedés nem a bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... — A birtok vagy jogháborítás által szenvedett magánjogi sérelem, ha azt valamely község, mint erkölcsi testület képviseltetésre jogosult egyén követi is el, a bírói hatáskörbe tartozik .............. ... ........... Az eladó az eladott dologért rendszerint szavatossággal csak az esetben tartozik, ha a vevő által fel nem ismerhető hiányokban szenved Az eltűrt építkezés miatt, annak befejezése után előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelhet az, a­ki ezen építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartalma alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltkozni elmulasztott ... ... ... ................................ ... ... . — Azon cselekmény, mely szerint vádlott a hozzá elszegődött cselédet, az ez által felvett felpénz visszafizetése végett udvarába vonszolja és meztelenre vetkőzteti, nem képez sem szeméremsértő cselekményt (btk. 249. §), sem a személyes szabadság megsértését (323. §.), hanem a btk. 350. §-ába ütköző zsarolást képez ... ... ... ......................... Kődobással elkövetett távirda-rongálás büntetése .................. Ha valaki a szomszéd telken lévő folyadéklevezető csatorna ellen nem pusztán közegészségi szempontból emel kifogást és kívánja annak kiépítését, hanem azért is, mert a csatorna ezen állapota a házában lévő lakást és pinczét hasznavehetetlenné teszi, akkor a kereset polgári per­után a bíróság előtt megindítható, még az esetben is, ha a közigazga­tási hatóság közegészségügyi tekintetben már határozott ... — — A község az elöljáróság tagjainak csak oly tényeiért és rendel­kezéseiért tehető perjogilag felelőssé, a melyeket azok hivatalos minő­ségükben és a község érdekében tettek, vagy a melyeknek következ­ményei tényleg a község használatára fordittattak . ... ... ... — A telekbirtokosnak a telkére átnyúló és annak légüre felett létező ágak levágásához joga van és tulajdonával járó ezen jog gyakorlata által birtokháborítást el nem követ ... ................... ... ... —................ Ha valamely birtokrész közigazgatási utón végérvényesen a közön­ség szabad használatára szolgáló közútnak mondatott ki, ennek hatály­talanítása bírói , illetve köztörvényi utón nem eszközölhető................­Az árvaszék önálló hatóságot nem képez ugyan és csak a város közege, ha azonban az árvaszék elnöke egyszersmind a város minden­kori polgármestere és egyúttal a város közönségét is képviseli, az árva­széki elnök perbe idézése által a város közönsége is perbevontnak tekintendő ... ............................................. ........... ... ... . — A­ki a dajkaságba vett csecsemőt kellő táplálkozás és gondozás­ban nem részesíti és ez által a csecsemő 8 napnál tovább tartó elsat­­nyulását idézi elő, szándékosan elkövetett súlyos testi sértés vétségét követi el ............................ ... ................................... — ... — Közegészség elleni kihágást követ el azon gyógyszerész, a­ki az orvosságot — daczára, hogy a vényen a sürgős veszély van ráírva — hitelbe ki nem szolgáltatja ... ...__... ...........■ ... — ... — A megyei árvaszék mulasztása folytán károsult fél által a szabály­szerű jogorvoslattal el nem hárítható kár megtérítése iránti kereset első­sorban a sérelmes határozat hozatalában résztvett tisztviselők ellen s csak ha az az elmarasztalt tisztviselők vagyontalansága vagy a sérelmes határozatra szavazók ki nem deríthetése miatt eredményre nem vezet, intézendő a törvényhatóság ellen ... ... ... ... ... ... ... ... — A községi elöljáróság tagjai­ elleni fegyelmi eljárás esetében az el­marasztalt által okozott kár megtérítése iránti felelősség megállapítása az illető fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik (1886. évi XII. t.-czikk 95. §-a). Ez okból, ha a fegyelmi biróság a felelősséget megállapította, az a perben újabb elbírálás tárgyát nem képezheti........................ Ha valaki valamely hatósághoz feljelentést tesz s a hatóság eljá­rása folytán a feljelentés alaptalannak bizonyult, a hatóság eljárásából származó kárt a feljelentő tartozik megtéríteni ... ... .. ...............-- Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott miniszteri határozatok. A tiszti ügyész, a kiskorúak minden jogi és peres kérdésében, valamint jogügyletek kötésénél, a határozathozatal előtt meghallgatandó lévén, ezen meghallgatás mellőzésének az, hogy ugyanazon tiszti ügyész, azon ügyben mint ügygondnok is szerepelt, elfogadható indokául nem szolgálhat ... ................. ... ... ............................... ... ... ... 2 A járási számvevők javadalmazásában az úti átalány is benfoglal­­tatván, ez okból azokat, a­midőn a vármegye vagy a községek — tehát nem magánszemélyek — érdekében utaznak és szállanak ki, saját járá­suk terü­ltén sem fuvarköltség, sem napidíj meg nem illeti ... ... ... 3 A bor vagy egyéb élelmi czikkek megvizsgálásánál a m. kir. ve­gyészeti állomás veendő igénybe ... . ... ................. ... . ... 3 A vadászterület önálló jellegének megállapításánál a birtokhoz tartozó folyó vizmeder is számításba vehető, mert a meder a parti bir­tokos tulajdona s a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze ... ... 4 A középiskolákkal (gymnasium, reáliskola) a köztisztviselői minő­sítés szempontjából egyenlő ranguaknak és értéküeknek tekintendő ke­reskedelmi iskolák ... ... ... _ _ ... ... ... ... ... ... ... 4 Oly ügy, a­melyben községi megterheltetésről van szó, az alispáni elsőfokú határozat másodfokban nem a közigazgatási bizottság, hanem a közgyűlés által bírálandó felül ........... ... ... 8 Törvényhatósági városok területén lakó tényleges és nyugdíjazott állami és közigazgatási tisztviselők, néptanítók, közjegyzők és lelkészek terhére, illetményeik után kivetett útadó leírandó. Az ezek által már befizetett útadó visszafizetendő ... ... ... ... ... ... .. ... ... 12 A­ki a marhalevélen az egészségi bizonyítványt meg nem nyittatja, az irányítást és az átíratást nem eszközölteti, vagy eladásra szánt álla­tokat házb­atolt marhalevéllel hajt el vagy szállít, kihágást követ el ... 13 Az államépítészeti hivatalok közbe nem léphetnek oly­at rendőri kihágási ügyekbe, melyeknél a felebbezési jog az 1890. évi 260. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet értelmében korlátozva van .................. 13 A szegénysorsu árvákra kirótt, 50 krt meg nem haladó útadó elengedése iránt, figyelmet érdemlő esetekben hivatalból a közig. bizott­ság illetékes intézkedni ... ... ... ... ... ........................................ 14 Tárgyalási határidőt kitűző s általában oly közbenszóló végzések ellen, melyek jogsérelmet okozható rendelkezést nem tartalmaznak, feleb­bezésnek helye nincs ... ... ......................................... .......................... 15 Az 1883. évi XX. t.-cz. 4. §-a szerint a vadászati jog a földtulaj­donnak elválaszthatlan tartozéka, az 1885. évi XXIII. t.-czikk 4. §-a szerint pedig a vizek partja és medre a parti birtokosnak elválaszthatlan alkatrésze, miből önként következik, hogy az önálló vadászterületek minimális megállapításánál a vízmeder, mint a parti földbirtok alkat­része, számításba veendő ... ........................ ... ................................. 20 Azon összeírási és egyéni kivetési lajstromok tételei, melyek 50 krt vagy ennél kevesebb állami egyenes adót fizető árvákra vonatkoznak,­­ kijelölendők, hogy ezáltal azokra az illetékes közigazgatási bizottság figyelme felhivassék..................................................................................... 20 A katonai háromszögelési jelek, továbbá az alap vagy szintezési magassági jegyek megrongálása esetén követendő eljárás tárgyában 1892. évi február hó 4-én 93.300. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet hatálya a kataszteri földmérés czéljából létesített oszlopok­ és egyéb jelzőkre is kiterjed ....................................... ... ................................ 22 Az önálló vadászterületre nézve szükséges minimális kiterjedés megállapításánál, a vízmeder, mint a partbirtok alkatrésze szintén szá­mításba veendő ... ... ... ... ... ................. ... .......................... 22 A hozzájárulás kérdésében tartott tárgyalásra meghitt és meg­jelent szomszédos alispán vagy polgármester útiköltségei az érdekeltség által az eljárási költségekkel együtt térítendők meg ... .................. ... 23 Ha a gondnokolt, mint elmebeteg tébolydában van, az ápolási költségek a gondnokolt vagyona állagának csonkításával is fedezhetők 24 A számadó gyám az általa felvett gyámi jutalomdíjról szabály­szerű nyugtát köteles kiállíttani. A gyám a bevételeknél mutatkozó feles­leget, a­mennyiben arra a szerzett tapasztalatok szerint hónapokon át a kiadások fedezésére szüksége nincs, takarékpénztárilag köteles gyümölcsöztetni .............................................. ... ... .................. ... 26 Azon állami tisztviselők, altisztek és szolgák, a­kik nem törvény­­hatósági városban laknak, az átadó mentességet csak 1893. évi ápril 1-től vehetik igénybe................. ... . ...................................... ... ... 27 A netalán még a vármegyei irattárakban levő birtokrendezési iratok az illető kir. törvényszékekhez haladéktalanul átteendők, illetőleg a­mennyiben már áttétettek volna, a további nyilvántartásból, vagyis a visszakövetelendő iratok sorából törlendők . ... ... ... ........... 28 Mindaddig, míg a szülő munkaképtelensége folytán hatósági gon­dozásba vett gyermekek illetőségi bizonyítványa beszerezve nincs, azok hazaszállítása iránt a gondozó idegen község törvényszerű intézkedést nem tehet s ez nem minősíthető a gondozó oly mulasztásának, minek alapján, az illetőségi község a tápdijak megtérítése alól a gondozó község terhére felmentendő volna .................. ........... ... ... .................. 33 Ha a vagyontalan anya gyermekeit eltartani, azokról gondoskodni képtelen és az atya tartózkodási helyét sem ismeri, az ilyen gyermekek­nek az anya kérésére hatósági gondozásba vétele a megkeresett ható­ság részéről nemcsak helyes, hanem kötelesség is és ezen alapon a gyermekek illetőségi községe, a gondozást elvállalt község terhére, a felmerült tápdíjak megtérítése alól fel nem menthető ... .................. 33 A fordítások közvetítése és a fordítási díjak megtérítése körül követendő eljárás szabályozása tárgyában ... .......................... ........... 33 Azon körülmény, hogy valamely hagyatékban pótleltározás ren­deltetett el, a már létrejött egyezség másodfokú elbírálását nem aka­dályozhatja, mert a pótleltározás szüksége a hagyatéki eljárás befejezte után is felmerülhet, minek szükségszerű következménye az, hogy a pót­lólag felfedezett hagyatéki állagok felett pótörökösödési tárgyalás fo­ganatosítandó ... ............................. ... ......................................... 35 Tulajdonjogi kérdésnek tisztábahozatala, tekintettel arra, hogy magánjogi intézkedések eldöntése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem tartozik, a törvény rendes útjára utasítandó, kivévén az oly esete­ket, melyekben a közigazgatási hatóságok beavatkozását közrendészeti szempontok indokolják és teszik szükségessé ... ... ... ... ... ... 35 A vesztett úrbériségek kárpótlása alkalmával kiadott fölös úrbéri kárpótlás kiszámításának és visszafizetésének irányelvei.......... ... ... 46 Oly munkálatok, melyek az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 12. §-a értelmében a vármegye közönsége által jóváhagyattak, újabb engedé­lyezést nem igényelnek. A közigazgatási hatóság magánegyességnek végrehajtására és az abból kötelezettségek és jogok megállapítására nem illetékes s az érdekeltséget s annak hozzájárulási arányát csak az 1885. évi XXIII. t.-cz. által megadott alapon határozhatja meg .. ... ... 43 A kiskorút illető ingatlan haszonélvezője, a mennyiben nem gyám, vagy vagyonkezelő, az ingatlan jövedelmeiről való számadásra az árva­szék által nem kötelezhető ........... ... .................................. ... ... 45 Ha az 1877. évi XX. t.-cz. 24. §-ában említett feltételek nincse­nek meg, az örökösödési eljárás gyámhatóságilag hivatalból meg nem állapítható ............................... ................. ................................ ... 46 A tartásdíj a nagyszülők ellenében a szülők életében is megálla­pítható, ha a szülők a gyermek tartására képtelenek ... ................. 46 Annak elbírálásába, hogy az építkezőnek van-e szomszédja irányá­ban szolgalmi joga és ez mire terjed ki, a közigazgatási hatóság nem bocsátkozhatik _ _ _ ... ... ... _ _ ... ... ... _ ... 46 Úgy a jogszolgáltatás, mint a közigazgatás törvényes rendjével ellenkezik az oly eljárás, midőn az alsóbb hatóság, felsőbb hatósága in­tézkedése ellenére ugyanazon indokok alapján ugyanazon határozatot hozza . ... ............................................................................................. 47 Országosan fennálló gyakorlat, hogy építkezési ügyekben a rende­zett tanácsú városoknál a másodfokú hatóságát pedig a vármegye köz­­igazgatási bizottsága képezi, minélfogva ezen gyakorlattól még a város szabályrendelete esetében sem lehet eltérni ................. ... ... ... 47 Ha valamely középiskolai tanár hosszabb ideig szabadságoltatott, az őt helyettesítő tanárnak, a­mennyiben a helyettesítés által 18 óránál többet tanított — méltányosan külön dij fizetendő ................. ... ... 47 A hátralékos bérkövetelés iránt indított kereset elbírálása az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási biróság hatás­körébe tartozik................................................ .................. .................. 48 3° 31 32 33 34 35 37 38 40 42 43 44 46 47 51 52 53 1893. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA.3

Next