Magyar Közigazgatás, 1896 (14. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS nek s egyetemlegesnek veendő a fenforgó adóhátralék is, a­mi a vá­lasztói névjegyzékbe való felvételt kizárja......................... ... ... ... 12 Oly esetben, midőn a községi bíróság az előtte folyamatba tett peres eljárást megszünteti azon okból, hogy a kereset nem tartozik a a kisebb peres ügyekbeni eljárás alá, felperes keresetét a rendes bíró­ságok előtt feltétlenül megindíthatja és a rendes bíróság az ügyet azon okból, hogy az 1877. évi XXII. t.-cz. szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasíthatja................................. ............................................... ... ... 13 Az 1875. évi VI. t.-cz. 1. §-ában megállapított és zárosnak tekin­tendő határidő ellenében oly intézkedés, mely szerint, ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, ez a záros határidőbe nem lenne beszámítható, a törvényben nem foglaltatik; tehát ily körül­mény mellett is az ápril 16-án tett adófizetés elkésettnek tekintendő s a választói névjegyzékbe való fel nem vételt teljesen indokolja ... ... 14 Az adóval megrótt ügyvéd az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 9. §-a szerint csak az esetben gyakorolhatja választói jogát, ha az idézett tör­vény 12. §-a 5. pontjának megfelelően azt is kimutatja, hogy az előző évre a választó­kerületben fizetendő egyenes adóját lefizette a kellő időben. Ellenben adófizetés elmulasztása miatt a választói jog gyakorlása meg nem tagadható azon ügyvédtől, a­ki előző évre adóval megróva nem volt s így terhére adóhátralék sem volt előírva .......... ........... 14 A választói névjegyzékből való kizáratást indokolható adófizetési késedelem nem forog fenn, ha az adóhátralék törlesztésére havi részlet­­fizetések engedélyeztetvén, azok április 15-ig pontosan megtartottak ... 14 Abból, hogy a választók névjegyzékének évenkénti kiigazítását az összeíró küldöttség eszközli, önként következik, hogy a névjegyzékbe csak azok vehetők fel, a­kik az összeírási munkálat befejezésére a köz­ponti választmány által meghatározott időben választói jogosultsággal bírtak ... ................. ........................ ... ................. ... ... ... 14 Ha a III. osztályú keresetadó megszűnik, a megszűnést követő időre kivetett adónak törlése iránti kérelem határidőhöz kötve nincs ... 15 Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 41. §-a alapján összeállitott, a köz­ponti választmány részéről felülvizsgált és a 42. §., illetve az e szakasz helyett hatályba lépett 1876. évi XVIII. t-cz. 2. §. rendelkezéséhez képest közszemlére kitett névjegyzékek érdemleges kiigazítása csak fel­szólalás alapján foghatván helyet: a központi választmány törvénybe ütköző szabálytalanságot követett el akkor, a­midőn a közszemlére mrár kitett jegyzéket saját hatáskörében és felszólalás hiányában, a más ügy­ben felszólaló adózónak a választók jegyzékéből való kitörlésével ki­igazította ............................................... ... ......................................... 17 Hivatalos adatokból kitűnvén, hogy felebbező előző években a névjegyzékbe felvéve volt; a közp. választmány pedig az összeírásokat hivatalból köteleztetvén vizsgálni, az felszólamlásával helytelenül utasit­­tatik el azon alapon, hogy felvételének jogczimét meg nem jelölte ... 17 Telekkönyvi beadványok szerkesztése mások részére hatóság előtti képviseletnek­ tekintendő és ily beadványoknak díjfizetés mellett üzletszerű jogosutlan szerkesztése az 1874. évi XXXIV. t.-cz 39. §-ában meghatározott zugirászati kihágást képez ... ... ... ... ... ... ... 20 Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntethetőségé­nek az 1883. évi XLIV. t.-czikk 103. §-ában meghatározott elévülését a vizsgálat folyamában a pénzügyi hatóság részéről a kihágás elkövetője vagy részese ellen intézett, a kérdőre vonás fogalmának megfelelő vizs­gálati cselekmény szakítja félbe ... ... ... .................. .. ... ... 23 Árvízvédekezés alkalmával a védmunka által okozott károk érté­kéről a közigazgatási tisztviselő az áradás elmúltával azonnal kimutatást állít össze és ennek alapján megkísérli az illető felek között a kiegye­zést. (1885. évi XXIII. t.-cz. 152. §.) A közigazgatási eljárás megindítá­sát a kártérítésre kötelezett tartozik kieszközölni, mit ha elmulaszt, a károsultak a rendes birói után érvényesíthetik követeléseiket ... ... 24 Az orvos azon cselekménye, melylyel az első orvosi segély nyúj­tását a beteg veszélyes állapota daczára alapos ok nélkül megtagadja : a kbtkv 93. §-ába ütköző kihágást képez........... ........... ... ... ... 26 A községi elöljáróság vagy segédszemélyzet által okozott kár meg­térítése csak akkor követelhető a községtől, ha az elmarasztalt községi közegtől be nem hajtható ........................ .................. .................. 27 Felebbezők felszólamlása elutasítandó volt, mert nem bizonyítot­ták, hogy egy harmadik bérlőtársukra kivetett III. oszt. kereseti adóban, az ezzel a felebbezéshez mellékelt haszonbéri szerződés szerint, közös haszonbér után járó adó is bentfoglaltatnék s hogy a közös haszonbér után előző évben államadóval megróva lett volna ... ... ... ... ... 28 Az életkor külön igazolása az 1874. évi XXXIII. t.-cz. értelmében nem kivántatván, a választói névjegyzékbe való felvétel meg nem ta­gadható azon alapon, mert az illető életkorát, melyet a törvény előír, nem igazolta ............................................................................ . ... 28 A névjegyzékbe való felvétel megtagadása az okleveles tanítói minőség hiányára állapíttatván, ily oklevél azonban a felebbezéshez csatolva lévén, ez által a felvételi akadály elhárittatik ... ... ... .. 28 A község szolgálatában álló gulyások mint ilyenek, (1874. évi XXXIII. t.-czikk 10. §) gazdai hatalom alatt állóknak tekintetvén, vá­lasztói joggal nem bírnak, daczára annak, hogy az adófőkönyvi kivonatok szerint őket földbirtokos czimén a választói jog megilletné ... ... .. 28 A választók névjegyzékébe fel nem vehető, a ki helyhatósági bizonyítvány szerint az illető községnek csak 1895. év október hó 1-je óta lakosa és tényleges katonai szolgálatban is csak ez idő óta nem áll 29 Az észrevételezési jog (1874. évi XXXIII. t.-cz. 45. §.) csak akkor érvényesíthető, ha a felszólamlások az ott meghatározott időben s helyen közszemlére kitétetnek ........................................................ ... ... ... 29 Valamely megyei tisztviselőnek I. oszt. kereseti adóhátraléka cselédadó-hátraléknak tűnvén ki, ilyen adóhátralék pedig a gazda sze­mélyét nem terhelvén, az az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 12. §. 5. pontjá­nak tekintete alá nem esik, s a választói jog gyakorolhatását ki nem zárja ........................ ............................................................................... 29 A róm. kath. hitfelekezetnek az egyházi díszbe öltözött lelkész által vezetett bucsujárás az isteni tisztelet egy nemét képezvén, az ilyen menetnek erőszakos szándékos megzavarása a btkv 190. §-ába ütköző vétségének tényálladékát megállapítja . ... ... ................. ... ... 31 Ha valaki az országgyűlési képviselő-választók névjegyzékébe fel­vétetett, ezen tény bizonyítéka annak, hogy az illető magyar honpolgár. A közigazgatási hatóság jogkörébe eső eljárás, igazságszolgáltatási uton felül nem bírálható, minélfogva az illetékes közhatóság által megállapított honpolgári jogosultság, a bíróság által elfogadandó......................... ... 39 Becsületsértés a községi képviselőtestület ellen is elkövethető 40 A hatósági közeg, midőn hivatali hatáskörben jár el, jogosítva van az őt fenyegető egyént megkötözés és bekisérés által ártalmatlanná tenni ............................................................................ ... ... ........... 41 Azon apa, ki serdületlen gyermekét szeszes italok élvezetére szok­tatja és a szükséges felügyelet elmulasztása miatt gyermeke a szeszes ital élvezete folytán elhal­ gandatlanság által okozott emberölés vétségét követi el ..................................................... ... ... ... ... ... 42 Temetés alkalmával a keresztnek és zászlónak kigúnyolása vallás elleni vétséget képez ... ... ............................................................. 43 A mezőről betakarított és a szérüskertben már elhelyezett mezei termények ellopása nem esik a mezőrendőri törvény alá ... ... 45 A házassági jogintézményt hazánkban a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t­cz. szabályozza. Jogintézményt tehát csak az a házas­ság, illetve csakis a házasságnak az az alakja, mely a hivatkozott tör­vény rendelkezéseinek megfelel. A­ki azért a törvényben szabályozott házasság ellen izgat, az a házasságnak jogintézménye ellen izgat és igy e btk. 172. §-a 2. pontjában meghatározott vétséget követi el .......... 47 Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott ministeri határozatok. Az útadó be nem hajtása miatt kimondott felelősség tárgyában beadott felebbezések közvetlenül a pénzügyministerhez terjesztendők fel A gazdátlanul kóborló állatokkal szemben akkor is az 1894. évi XII. t.-cz. és az annak végrehajtása iránt kiadott rendelet határozmányai szerint kell eljárni, ha azok a község belterületén találtattak... ........... Azon kérdés felett, hogy a vármegyei pótadók kivetése valamely köz­ségi birtokosra nézve helyesen történt-e, első­sorban nem a vármegye köz­­igazgatási bizottsága, hanem a törvényhatósági bizottság illetékes határozat A leállítás elmulasztása miatt folyamatba tett bírságolási ügyben ha­rmadfokban a m. kir. honvédelmi miniszer illetékes eljárni ... ... Tényleges katonai szolgálatban álló egyének ellen mezőrendőri kihágás miatt eljárni a polgári hatóságok nem illetékesek ................ A meg nem gyógyult és még közveszélyes egyéneknek az orszá­gos elmegyógyintézetekből elbocsátásához szükséges gyámhatósági hozzá­járulás tárgyában a m. kir. belügyminister 1896. évi 9598. sz. a. követ­kező általános rendeletet bocsátotta ki ... ... ................................. Az új rendőri kihágások körül követendő eljárás szabályozása Az útadót közvetlen fizetők e tartozásaikat csakis és kizárólag a vármegyei pénztárnál róvhatják le. Az ily tartozások szorgalmazására a községek sem nem jogosítvák, sem nem kötelesek ................................. A községi vadászterületnek szabadkézből történt bérbeadása al­kalmával, ha a törvényhatósági bizottság a bérbeadás kérdésében nem kellő időben, csak utólag határoz, az ily határozattal jóváhagyott szer­ződés a tudomásra jutás idejekor a még hátralevő időre megsemmisí­­tendő és a terület bérbeadására nézve szabályszerű nyilvános árverés tartandó ... ... ... ... .. ... ... ... ......................— Az átadó felszólalások eseteiben, ha a fél ezt kívánja, a pénzügy­igazgató határozathozatal előtt feltétlenül meghallgatandó ... ... ... Tiszti orvosi állások betöltésénél egy évi egyetemi tanársegédség két évi magángyakorlattal egyenlőnek tekintetik ... ... ........... Az állatoknak a tavaszi legelőre kihajtása előtti szemlék megtar­tásáért a hatósági állatorvosokat épúgy külön díjazás illeti meg, mint a vasúti, vagy vágási szemléért és fedeztetési idény előtt tartott levizs­gálatokért ... ... ............................................................................. . Törvényhatósági tisztviselők illetményeik kérdésében hozott alispáni határozat másodfokon való felülvizsgálására a törvényhatósági bizottság közgyűlése illetékese... ... ... ... ... ... ... ... ... ........... Mellékcsatornák nem engedélyezhetők hosszabb időtartamra, mint az a csatorna, melybe ezen mellékcsatornák torkolnak ... ........... Az állami és törvényhatósági útmesterek és útkaparók a tapasz­talt útrendőri kihágásokat lehetőleg megakadályozni kötelesek ugyan, de a kihágást elkövetőktől zálogot venni jogosítva nincsek .................. Felső népiskola elvégzése a köztisztviselői minősítés szempontjá­ból egyenlő értékű a polgári iskola IV. osztályának elvégzésével... ... A törvényhatósági állatorvosokat azon hivatalos teendők ellátása után, melyeket a törvények kizárólag működési körükbe utalnak, külön díjazás, utiátalány élvezete esetén pedig fuvar nem illeti meg; míg a hasznos házi állatok tavaszi megvizsgálásakor felmerülő kiadásaik fede­zésére külön díjazhatók, a­mely díjazások legmegfelelőbben szabályren­deleti úton rendezhetők ... ... ... ... ... ......... . .................. Vármegyék nem alkothatnak lakbérleti szabályrendeleteket ... Földmives iskola nem egyenlő tanértékű a polgári iskolával ... A kéjnők után felmerülő kórházi ápolási költségeket a bordélyos nem tartozik fizetni ... ... ... ... ... ... ... ........... — ... — Ha közerkölcsiségi szempontból valamely város területéről kitil­tott nő időközben szülésznői oklevelet szerez, a szülésznői gyakorlatra való jogosultságtól, egyedül megrovott előéletére való tekintettel, nem fosztható meg ... ................. .................. — —..............— — — A rakpartdij fizetésének kötelezettsége nem az elhelyezett áru feldolgozóját, hanem az áru tulajdonosát terheli............. ... ... — Vármegyei vagy városi kórházaknál alkalmazott gondnokra nem az 1883. évi I. t.-cz. rendelkezései, hanem a pályázati, vagy alkalmazási feltételek az irányadók .........................................- -.............­ — Országos nemzeti ünnep alkalmával czimeres nemzeti zászlót magánfél is kitűzhet.......................... ..................... — — — — Az éremleletek és a talált kincsek körüli eljárás a talált kincs értékére való tekintet nélkül a kir. kincstárnak, illetve a m. kir. pénz­ügyministernek van fentartva... .............................................................. A betegsegélyző pénztár a temetkezési segélyt öngyilkosság ese­tében is köteles kiszolgáltatni... ... ................................ ........... A betegsegélyző pénztárak a temetkezési segély kifizetését az esetben sem tagadhatják meg, ha az illető verekedés közben önhibájá­­rából eredt erőszakos halállal múlt ki.......................... ........................— * 2 6 6 7 7 8 8 9 10 14­­ 14 1 5 16 17 18 18 19 19 20 21 22 22 23 23 24 24 3

Next