Magyar Közigazgatás, 1898 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1898. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA pltásánál, tekintet nélkül a telekkönyvi tulajdonosra, a haszonélvező lelkészek javára számba veendők ... ..... Oly községekben, hol csupán felekezeti temetők vannak, s azok­ban a temetkezés szabadsága biztosítva nincsen, szükséghez képest községi temető létesítendő,-­melynek használata nem korlátoztatik A férjétől biróilag elválasztott nő azon község illetőségi kötelé­kébe lép vissza, melyhez férjhezmeneteléig tartozott A mennyiben valamely felekezet tagjai az 1866. évi XXXVIII. t.-cz. életbelépte előtt, illetőleg a községi iskola czéljaira szolgáló pótadó igénybe­vétele előtt felekezeti iskolai adóval megróva nem voltak: a községi iskolai pótadó fizetése alól az illető felekezet tagjait az idézett törvény 36. §-a értelmében akkor sem lehet felmenteni, ha időközben felekezeti iskolájuk érdekében felekezeti adóval meg is rovatnak Valamely birtok tulajdonosa és a volt úrbéres község közt, a köz­ségi pótlék megváltása iránt, annak idején létrejött olynemű egyezség, mely szerint az illető birtokos a volt úrbéres község szükségleteinek fedezésére bizonyos ingatlant tulajdonjogilag a községnek átengedett, az 1871. évi XVIII. t.-cz. alapján szervezett politikai községet nem kötelez s ily egyezség az 1886. évi XXII. t.-cz. 137. §-a szempontjából sem bir joghatálylyal .................. ................................................ Felfüggesztett községi jegyzőnek a felfüggesztés idejére eső fizetés kiutalványozására törvényes igénye nem lehet. A fegyelmi eljárás befe­jeztével létező méltányossági okok esetében azonban a felfüggesztés ideje alatt visszatartott fizetés kérhető, de e felett nem az eljárt fegyelmi hatóság, hanem a község képviselőtestülete illetékes határoznt ... ... Községi vadászterület haszonbérbe adása iránt megállapított árverési feltételek közt, oly kikötés, hogy a haszonbérleti idő esetleg csak 3 évig tart, mint a vadászatról szóló törvénybe ütköző kikötés, helyt nem foglalhat .A Községi vadászati haszonbérszerződésben oly kikötés, hogy a haszonbérlő a vadászati jogot bármely községi lakossal megosztani tar­tozik , helyt nem foghat. A vármegyei alispán, a község képviselőtes­tülete által a községi vadászterület haszonbérbeadása iránt megállapított árverési feltételeket módosíthatja, illetve kiegészítheti, ily esetben azon­ban újabb bérbeadási árverés rendelendő el ... ... Elhunyt községi jegyző hagyatékából a vármegyei jegyzői nyug­díjintézetnek járó járulékok le nem vonhatók. A vármegyei jegyzői nyugdíjintézet igazgató-választmányát a kormányhatóságokkal szemben a közvetlen levelezés joga meg nem illeti.......... Járdakövezési költségből eredő városi követelések dologi terhet képeznek,­­ de ha bírói árverés esetében az árverési vételár ellen az ilyen követelés nem érvényesíttetett, úgy az az ingatlant többé nem terheli.......................................................­­......... Községi ingatlan vagyon elidegenítésénél (eladásánál) nem elég­séges az, ha az 1886. évi XXII. t.-czikk 119. §-ában előirt alakiságok a közgyűlés összehívásában és a határozathozatalban az elidegenitést elvben kimondó határozathozatalánál megtartatnak, hanem a 110. §. ren­delkezései azon közgyűlés összehívásánál is megtartandók, mely az eladási ár megállapításának kérdésében határoz ......................... Valamely felsőbb rendelet végrehajtásának elmulasztásából szár­mazó károkért csak az elöljáróság tagjai felelősek. A képviselőtestület egyéb tagjai ez okból felelősségre nem vonhatók ... ... . . ... Ha a cseléd sem az összeírásban, sem az adólajstromban név­­szerint megnevezve nincsen , a gazdának az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a szerint a cseléd után kivetett I. osztályú kereseti adó alapján fizetett községi adója a gazda illetőségének megállapításánál figyelembe veendő........................ ... ................. .... .................................... A község a helyi érdekű vasút segélyezésére jogerősen megsza­vazott hozzájárulás által elválalt kötelezettségének eleget tenni, illetőleg a hozzájárulás fedezése czéljából vármegyei jóváhagyással kötött kölcsön felvételére vonatkozó kötvényt elfogadni és aláírni tartozik , a várme­gyei közgyűlés azonban nem illetékes arra, hogy a kötvény aláírásának a község részéről megtagadása esetén, azt jóváhagyási záradékkal ellássa közös tulajdont képező legelő használatának szabályozása kérdé­sében az érdekelt birtokosok azon község elöljárósága által hivandók össze, melynek határában a közös legelő fekszik ... ... ... ... Községi iskolaszékben az ottani községi elemi és az ottani köz­ségi polgári iskola tanítói külön-külön képviselendők ................ ... Oly községi szabályrendeleti intézkedés, hogy a községi kis­­bíróvá megválasztott egyén ezen állást elfogadni és legalább egy évig viselni, vagy maga helyett saját költségére más alkalmas egyént állítani köteles, a törvénynyel ellentétben állván, megsemmisítendő._. ... ... Ha valamely községnek egy helyi érdekű vasút segélyezésére megszavazott hozzájárulása már törvényhatósági és kormányi jóvá­hagyást nyert és a község képviselőtestülete ezen elvállalt és a tör­vényben előírt jóváhagyást nyert kötelezettsége teljesítését önkényüleg megtagadja, a törvényhatóságnak nem az áll jogában, hogy a segélyezés fedezésére felveendő törlesztéses kölcsönügyletről szerkesztett kötelez­vényt melynek aláírását a község megtagadta, a törvényhatósági jóvá­hagyó záradékkal ellássa, hanem ez esetben a község kötelezettségének teljesítésére a vonakodásából származható károsodásra való figyelmez­tetéssel felhívandó, s ennek sikertelensége esetén, a községi vagyon kezelése az 1886. évi XXII. t.-cz. 117. §-a értelmében zár alá helye­zendő, mely esetben a kinevezendő gondnok lesz illetékes a kölcsön­kötvény jogerős aláírására .......... ......................... .......................... Idegen községekkel szemben vitássá vált helypénzszedési ügyben hozott közigazgatási határozat kézbesítésének, felebbezhetőségének és törvényességének kérdése ....................................................................... A községi illetőség elismerése tekintetében a községnek elisme­rése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta. Az egyszer elismert illetőséget tehát visszavonni nem lehet .................. Természetbeni lakásra, illetőleg lakbér-illetményre, pusztán állásá­ból kifolyólag csupán a törvény által rendszeresített községi jegyzőnek van igénye, a másod­jegyzőnek vagy egyéb segéderőnek ellenben pusz­tán állásából kifolyólag ilyen igénye nincsen ...................................... Az állami tisztviselő özvegyének nyugdíja sem községi pótadó, sem átadó alól nem mentes ... ... ... ................................................. Községi felvételi díj a település utján a községi kötelékbe jutot­taktól is szedhető .................. ................... ..........................­­......... Az 1886. évi XXII. törvényczikk 34. §§-ában felsorolt s az idézett törvény 40. és 37. íj­aiba felvetteknél szigorúbb kizárási okok csupán a községi képviselőtestület választás alá nem eső tagjaira vonatkoznak,­­ m­íg ellenben a választott tagokra nézve fennálló kizárási eseteket, illetőleg a 40. és 37. §-ok a mérvadók ................. .......................... A községi körjegyzők a kincstári követelések beszedésére egyedül jogosítva és azok beszolgáltatására törvényszerűen egyedül kötelezve nincsenek és épen ezért nem tekinthetők oly községi közegeknek, kik ellenében a kincstár az adók és egyéb tartozások beszedése és beszol­gáltatása körül elkövetett mulasztás által okozott kár megtérítését köz­igazgatási úton követelni jogosítva lenne ............................................. Annak elbírálása, hogy a községi körjegyző fizetését­ megálla­pító szabályzat megváltoztatásával a körjegyző illetménye jövőre az addiginál magasabbra emeltessék-e, a közigazgatási bíróság hatás­körébe nem tartozik................ ... ................................ Törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállí­tása alkalmával az igazoló választmány előtti jelentkezés kötelezettsége csupán az adó kétszeres beszámítására nézve áll fenn, ellenben az 1886. évi XXII. t.-cz. 26. §-ában meghatározott egyéb kedvezményekre az említett jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik................................ Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a körközgyámi és a köz­ségi bírói állások egy személyben egyesülhetnek-e vagy sem ? — a köz­igazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik ... ........................ ... Kéményseprőnek kéményseprői díj kifizetése iránt a községgel szemben támasztott követelése ügyében első fokban nem képviselőtes­­­tület, hanem a járási főszolgabíró illetékes határozat ................ ... A körorvosi fizetés bármikor, tehát a körorvosi állás megürese­­dése nélkül is emelhető. A főispán a törvényhatóság bármely határoza­tának, tehát a körorvosi fizetést megállapító közgyűlési határozat­­i­nak is —a ministeri felülvizsgálat végett felterjesztését elrendelheti, ha azt törvénybe vagy miniszeri rendeletbe ütközőnek vagy az állam érdekeire sérelmesnek véli ............................................................. A község sem lakás­ról, sem fűtésről, sem világítás- és bebúto­rozásról vagy kiszolgálásról nem köteles gondoskodni a helyszínen működő betétszerkesztő közegek családjai részére ... .......................... A m. kir. államvasutak alkalmazottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztviselőknek, altiszteknek vagy szolgáknak nem lévén tekinthetők, minélfogva reájuk az 1893. évi IV. t.-cz. 15. §-ában biztosí­tott adómentesség nem vonatkozik s igy törvényhatósági vagy községi adó és útadó alá esnek ... .............................................................. ... A bányamunkások gazdai hatalom alatt állóknak nem tekinthe­tők s a községi választók névjegyzékébe felvehetők.......... ... ... A községek nincsenek korlátozva abban, hogy a községi vadász­­­­terület bérbeadása alkalmával a vadászat gyakorlását illetőleg a helyi viszonyoknak s közgazdászati érdekeknek megfelelő, a vadászati tör­vénynyel ellentétben nem álló megszorító feltételeket kössenek ki ... Ha az állami adó, melynek arányában a községi adó kivettetik, helyesbíttetik vagy egészben leiratik, a községi adó is helyesbítendő avagy leírandó, illetőleg visszatérítendő. Az állami adó törlésének beje­lentéséig jogszerűen kivetett és előírva volt községi adó visszafizetése­­i­nél kamatfizetés általi kártalanítás nem követelhető, valamint az annak idején esetleg felmerült behajtási költségek megtérítése sem... ... ... Ha jogosan kivetett községi pótadó leírása tárgyában hozatott községi határozat, az minden esetben a vármegye közgyűléséhez, mint vagyonfelügyeleti hatósághoz hivatalból fölterjesztendő. Ha tévesen kivetett községi pótadó leírása vagy helyesbítése tárgyában hozatott községi határozat, akkor az ellene intézett felebbezés vagy felszólalás elbírálása a vármegye közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozik ... Az időleges állami házadómentességben részesülő háztulajdonos e czímen nem igényelhet egyéb oly köz- vagy községi terhektől való mentességet, melyeket a háztulajdonos épülete után törvény szerint viselni tartozik .................................................................................. ... Községi állatorvos és ellenőr a községi képviselőtestületi gyű­lésen szavazati joggal nem bírnak........................................ A községek részéről a hitfelekezeteknek nyújtandó segélyezés fogalma az állandó végleges javadalmazást kizárja ... ....................... Kiskorúak gyámjának és gondnokság alatt álló egyének gond­nokának a legtöbb adót fizető községi képviselőtestületi tagok névjegy­zékének összeállításánál nincsen joga ahhoz, hogy javára a kiskorúak, illetőleg gondnokoltak adója együttesen beszámíttassék, hanem a kis­korúak, illetőleg gondnokoltak mindegyikére külön-külön eső adóösszeg vehető csak a gyám, illetőleg gondnok virilis jogának elbírálásánál figyelembe...........................................................................­........................ Rendezett tanácsú városnak nagyközséggé alakulása esetén a­­ régi tisztviselők az új szervezetben minősítésüknek megfelelő állásra alkalmazandók vagy végkielégítésben részesítendők ... ... A községi vadászterület bérbeadásánál az alispán hatásköre nem csupán az eljárás alakszerűségének, hanem annak vizsgálatára is kiter­jedt, vájjon a bérszerződés a községre nézve előnyös-e? .................. Ha vadászterület bérbeadása alkalmával a bérbeadó és haszon­bérlő között oly szerződés köttetik, mely szerint a szerződő felek a vadászati jogot közösen gyakorolják, az egyik szerződő fél a másikat­­ azért, mert a harmadik személynek a vadászatot megengedi, büntető­jogi felelősségre nem vonhatja, de az esetleg okozott károkért kártérí­tési igényt támaszthat .......................... ........... ........................ — Országos érvényű jegyzői képesítéssel nem bíró egyének idegen törvényhatóság területén jegyzői állásra akkor sem választhatók meg, ha az illetők utólag a vármegyei szabályrendeletekből vizsgára kötelez­tetnének is... .......................................................................................­Egy és ugyanazon hagyatéki ügyben a körjegyző által a körjegyző­ségéhez tartozó több községben foganatosított leltározások után a díjak mindenik leltározásért külön számíthatók ... ... ... ... ......... Önálló jellegű puszta bérlőjének személyes kereseti adójára a fél községi pótadó fizetésének kedvez­ménye nem terjed ki, hanem­­ csupán az önálló pusztai föld- és házbirtok utáni adóra és az általános jövedelmi pótadóra.............................................................­........................ Vállalati alkalmazottaknak azon állami adója arányában, melyet­­ illetményeik és jutalékaik után az 1875. évi XXIX. t.-cz. értelmében a­­ vállalat fizet be az állampénztárba, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a alap-15 15 15 16 16 17 17 18 18 18 19 19 22 22 22 23 23 24 24 25 25 26 26

Next