Magyar Közigazgatás, 1904 (22. évfolyam, 1-52. szám)

190­ 1. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA alapján a bizottsági közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, a legtöbb adót­izető bizottsági tagok sorába fel ne vétessenek és a bizottsági tag­ságot e czimen ne viselhessék ... .................. ... ................. ... 36 A törvényhatósági és községi alkalmazottak ellen folyamatba tett fegyelmi ügyek vizsgálata és felterjesztése körül követendő eljárás sza­bályozása ........... ... ............................................................... ... ... 36 A mezőőrök által már elvett zálog visszavétele nem képezi a jogos zálogolás meghiúsításának tényálladékát ... . ... ... ... ... 36 Kereskedelmi társaság a törvényhatósági legtöbb adót fizetők név­jegyzékébe fel nem vehető ..................................................................... 37 Az a kertész, a­ki a kert mi­velőjének, mint személyes és foly­tonos szolgálatnak legalább is egy havi időtartamon át bérért való tel­jesítésére szerződésileg kötelezi magát, az 1-976. évi XIII. t.-cz. 1. §-a értelmében cselédnek tekintendő ................ ... ... 37 Nincsen olyan törvényes rendelkezés, mely a vármegyei törvény­­hatósági pótadónak az 1883. évi XV. t.-cz. 9. §-ában megállapított álta­lános viselési kötelezettsége alól a császári és királyi katonai hivatal­nokokat mentességben részeltetné.......... ... ... 38 «Asztaltársaság»-ok csak akkor alakulhatnak kormányhatóságilag láttamozott alapszabályok nélkül, ha működésük a tagok baráti érint­kezésének keretén túl nem terjednek, szervezettel nem bírnak és a tagokra nézve sem jogokat, sem pedig kötelezettségeket meg nem állapítanak. A más szervezetű «asztaltársaságok« egyesületnek tekintendők ... ... 38 A 7 éven felüli elhagyott gyermekek után fizetett havi tartásdíj s a községektől követelhető összegek megállapítása ................................ 39 Ideiglenes elhagyottá nyilvánítás és az állami gyermekmenhelybe ideiglenesen felvett, elhagyottá nem nyilvánított gyermek után felmerült költségek körül követendő eljárás............................................................... 39 A tiszteletbeli tiszti főorvosok és a tiszteletbeli tiszti orvosok a törvényhatósági egészségügyi bizottságba hivatalból nem hivandók be s a bizottság tagjainak száma azokra való tekintet nélkül állapítandó meg 49 A körorvosi állás és a takarékpénztári állás összeférhetőségének kérdésében eljáró hatóság a törvényhatóság közgyűlése........................ 40 A nazarénus vallásfelekezetnek ingatlan vagyonszerzési képes­sége nincs ... ... ...................................................... .................. . 41 A vármegyei alkalmazottak temetési járulékainak fedezése _ 41 Házasfelek közt megszűnt életközösség helyreállítására vonatkozó intézkedés, valamint a feleség által ingók kiadása iránt emelt kereset elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ... ... ... ........... ... 43 Ha valamely korpótlékra igénynyel bíró tisztviselő kárpótléka nyugdíjának megállapításakor még nem volt esedékes, de a pótlékra való igényének megnyílta őt még tényleges szolgálatban találta, nyug­díja az esedékessé vált pótlékhoz mérten felemelendő .......................... 45 Ha a kórházba történt felvételkor az ápolt több betegsegélyző pénztárnak volt igényjogosult tagja, az ápolási költség, a törvény kor­látai között, az illető pénztáraktól egyetemlegesen követelhető ... ... 45 Ha az 1898. évi XXI. t.-cz. 4. §-a értelmében a betegsegélyző pénztár igényjogosult tagjának kórházi ápolásáért, miután ehez bele­egyezését nem adta — csupán 30 napi költség megtérítésére kötelezte­tek — és a 30 napon túl terjedt kórházi ápolási költséget az idézett törvény értelmében ápolt maga, vagy hozzátartozói köteleztettek meg­fizetni, ez­által a hozzátartozók, illetőleg az ápolt mint az általános betegsegélyző-pénztár igényjogosultnak elismert tagja még nincsenek el­zárva attól a jogtól, hogy a pénztár ellenében netán fenforgó, az 1891. évi XIV. t.-cz. 7. §-ára alapítható igényüket az erre illetékes iparható­ság előtt érvényesíthessék .............................................. ................. 45 Kórházi gyógyköltség iránt kiadott fizetési meghagyás elleni fel­szólamlás 15 napi határidőre való beadásának elmulasztása nem bír azzal a jogkövetkezménynyel, hogy a fizetésre kötelezett a követelés érdeme elleni kifogásait az arra illetékes hatóságok előtt ne érvényesíthesse és csakis a követelésbe vett összeg végrehajthatóságát állapítja meg, de nem zárja el a felet attól, hogy a követelés jogossága kérdésében az illetékes hatóság előtt birtokon kívü­l jogorvoslattal élhessen ... ... ... 45 A fegyelmi büntetésnek a törvényhatósági alkalmazottak szolgá­lati viszonyából származott igényei elvesztésére vonatkozó hatása királyi kegyelem által megszüntethető ............................................................... 46 I. A gazda visszatartási joga a cseléd ruhaneműire ki nem terjed. II. Bűnügyi feljelentés a cseléd ellen a kártérítésnek polgári úton való érvényesítését nem helyettesítheti ......... ... ............................ ... 47 A nyugdíjigény az annak megnyílta idejében hatályban levő jog­szabályok alapján bírálandó el ... ... ... ........................................ 47 Az orsz. betegápolási alapból nem téríthető meg a gyermek után felmerült tartási díj, ha a gyermek ideiglenes gondozásba vétele iránt nem a Gyvsz. 11. §-ában említett közegek intézkedtek ... ... ... ... 47 A járási szolgabírák kihágási ügyekben — ez idő szerint még — csak abban az esetben bíráskodhatnak, ha erre a törvényhatóságtól külö­nös felhatalmazást és megbízást nyertek ... ....................... ... 50 Az iskolák közegészségügyi kérdésében első fokon a törvényható­ság van hivatva intézkedni ................................................ ................. 50 Ipari és kereskedelmi üzletekben mellesleg gyakorolt biztosítási ügyletek megkötésének munkaszüneti napokon az ily üzletek részleges nyitvatarthatási idejében is feltétlen eltiltandók ... ................................. 51 Ha régi jogon igazolt malmoknak változatlan fennálló gátjai a tutajozást akadályozzák, az átalakítás költségeit az 1879. évi XXXI. t.-cz. 200. §-a értelmében a tutajozók tartoznak viselni ... ... .................... 52 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A m. kir. kincstár is felvehető a legtöbb adót fizető községi kép­viselőtestületi tagok névjegyzékébe .................. .................................. 4 Abból, hogy az 1893. évi IV. t.-cz. 15. §-ában az állami tiszt­viselőkre nézve a községi pótadó tekintetében megállapított azt a ked­vezményt, hogy a fizetésükre kivetett állami adó után községi adó nem vethető ki, az 1901. évi Vfi. t.-cz. az állami tanítókra is kiterjesztette; szükségképen következik, hogy az a megszorítás, a­melyet az 1886. évi XXII. t.-cz. 37­ §-ának e) pontja a községi választási jogra nézve az állami tisztviselőkre nézve felállít, az állami tanítókra is vonatkozik ...­­ A községi képviselőtestület által eszközölt tisztviselő-választások­nál bizalmi férfiak alkalmazását a törvény nem követeli......................... 5 Az alispán hatáskörébe utalt azon kérdésben, hogy a szövetkezett községek mily mérvben járuljanak a közjegyző fizetéséhez és a közös kiadásokhoz, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés egyáltalában nincsen hivatva dönteni, és így az iránt sem hozhat elvi határozatot, hogy egyik vagy másik szövetkezeti község kötelezhető-e a hozzájárulásra?........... 5 Községi legtöbb adót fizető meghatalmazottjának nem kell magá­nak is legtöbb adót fizetőnek lenni, törvényes minősítése pedig a meg­bízatás idejében fenforgó állapot szerint bírálandó meg................ ... 6 Nincsen olyan törvényes rendelkezés, melynek alapján a tényleg pénztárnoki teendőket végző adószedőt a község a törvényben előírt alakszerűségek betartásával alkotott szabályrendeletében a képviselő­testületi ülésen szavazattal bíró elöljárók közé fel ne vehetné ... . 6 A tanítók a községi iskolaszék tagjaivá a község részéről még nem választhatók ..................................................................................... 9 A fennálló gyakorlat értelmében azon felekezeti néptanítók, a­kik egyszersmind kántorok is, kántori javadalmuk után csak azon esetben terhelhetők községi pótadóval, ha megkülönböztethető az, hogy az össz­­javadalomból mennyi esik a kántori és mennyi a tanítói fizetésre, ellen­kező esetben pedig a kántortanítók összjavadalmazása községi pótadóval nem terhelhető....................................................... ............................... 9 A községi és körjegyzők országos központi egyletének közgyűlése 14 A község kötelékébe való felvételért kivethető díjak elévülnek, ha nem vettetnek ki öt év alatt azon naptól számítva, melyen a követelés keletkezett........................................ ........................................................ 19 Temetők és halotti kamrák felállítása és felügyelete kérdésében elsőfokban a községi (városi) képviselőtestület intézkedik ... ... ... 19 A közszolgálati viszonyból következik, hogy valamely állandó és olyan javadalmazással alkalmazott egyén, a­kinek javadalmazása nem függ az általa végzett egyes teendőktől, hanem összes munkásságáért rendszeresített évi fizetésből és lakbérből áll, szükség esetén köteles az ugyanabban a szolgálati ágban felmerülő és csak ideiglenesen mint helyettesnek hatáskörébe utalt teendőket is elvégezni ... .................. 23 A postamesterek szolgálatában álló postai alkalmazottak által le leendő fogadalomnál a községi elöljáróságok közreműködése körül követendő eljárás ................................. ........................................ ... 23 A községi törvény 110. és 112. §-ai értelmében hozott határoza­tok kihirdetése ... ............................................................... .................. 23 Állásától fegyelmi úton felfüggesztett községi alkalmazottnak vissza­tartott fizetésének kiszolgáltatására csupán akkor lévén igénye, ha a fegyelmi vétség alól teljesen felmentetett és hivatalába visszahelyezte­tett , ennek az elvnek érvényre juttatása végett olyan esetben, a­midőn folyamatban volt fegyelmi ügy érdemi határozattal be nem fejeztetett, hanem annak következtében, hogy az illető alkalmazott az időközben megtartott általános tisztújítás alkalmával újból nem választatott meg, a fegyelmi eljárás abbahagyatott: a közigazgatási bíróság feladata, hogy a fegyelmi ügyet annyiban vizsgálat tárgyává tegye, hogy a fegyelmi eljárás eredménye teljes felmentésre vezetett volna-e ?.......................... 24 A Vas vármegyei községi és körjegyzők egylete ... ... ... 24 I. Bizalmi férfiak csupán azoknál a községi választásoknál jelölen­­dők ki, a­melyeket a községi választó közönség eszközöl, ellenben h­a a képviselőtestület választ, bizalmi férfiak kirendelése nem szükséges. II. Községi elöljáró választásnál a választási elnök által kirendelt szavazat­szedők egyúttal bizalmi férfiak gyanánt el nem fogadhatók .. ... ... 25 A budapesti községi közigazgatási tanfolyam ........................ 25 A szombathelyi községi közigazgatási tanfolyamon létesült internátus 25 I. Az a körülmény, hogy valaki a községi választók névjegy­zékébe felvéve nincsen, az illetőt községi képviselővé való megválaszt­­hatóságától meg nem fosztja. II. Községi képviselőtestületi tagok válasz­tásánál a törvény megengedi ugyan, hogy a főszolgabíró és a szolgabíró akadályoztatása esetén az alispán a választás vezetésére külön helyettest rendeljen ki, azonban ez a helyettesítés, a törvény kifejezett rendelkezése szerint, csupán a választás vezetésére vonatkozik, és így nem ad jogot arra, hogy a választás vezetésére kirendelt helyettes tű­zze ki a válasz­tás napját, a­melyet a törvény 45. §-a értelmében, — az e részben való helyettesítés megengedése nélkül, — a főszolgabíró tartozik kitűzni. A nem az arra hivatott hatóság által kitűzött választás megsemmisítendő. 27 Az 1896. évi XXVI. t.-cz. 28. §-a alapján közigazgatási bírósági panasz tárgyává tehető az a kérdés, hogy valamely községi állás újabb választás utján való betöltésének helye van-e , és kétségtelen, hogy az e tárgyban való panaszjog már érvényesíthető a törvényhatósági bizott­ságnak ama határozata ellen, a­melylyel a község képviselőtestületének a választás elrendelése iránt hozott határozata ellen emelt felebbezés felett döntött ... ... ... _ ... _ _ _ ... ................. ... 27 A község s ennek lakosai közt, a község mint erkölcsi testületet képező jogi személy vagyonát illetően magánjogi értelemben vett közös­ség nem áll fenn ; ezeknek egymás között fennálló viszonyára tehát a magánjognak a vagyonközösség s ennek megszüntetésére vonatkozó elméletei alkalmazásba nem vehetők. Ennélfogva olyan esetben, midőn a község lakosainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve, a község határában új községet, vagy községeket alapít — az anya- s uj községeknek az anyaközség törzs vagyon­ára vonatkozó viszo­nyai rendezésénél nem a magán, hanem a közjogi elvek az irányadók. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 152. §-ban fel vannak sorolva azok a feltételek, melyek mellett a puszta birtokosai önálló községgé alakulhatnak át. E feltételeknek egyikét képezi az, hogy a község, melytől a puszta el­szakadt, azontúl is képes lesz a törvény által megszabott közigazgatási és közművelődési kötelezettségeit teljesíteni (idézett törvényc­ikk és szakasz f) pontja). Az említett szakasz f) és e) pontjainak egybevetéséből bizonyos, hogy ilyen átalakulásnál nemcsak az újból alakult, hanem egyszersmind az anyaközség vagyoni érdeke is tekintetbe veendő , miből .

Next