Magyar Közigazgatás, 1905 (23. évfolyam, 1-53. szám)

1905. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA adatát csak az képezi, hogy a kisajátítási tervet az eljárás folyamán megállapítsa, s a birtokosok részéről esetleg támasztott igények fölött döntsön. A kisajátító bizottság, a kisajátítási tervnek elejtését vagy mellőzését, valamint újabb tervnek foganatosítását, s ezzel kapcsolatban újabb területek kisajátítását, s a munkálatok mikénti végrehajtását kimondani vagy elrendelni nem illetékes. Ha azon munkálat, melyre a kisajátitási jog megadatott s a kisajátitási eljárás elrendeltetett, kivi­hetetlennek bizonyul, a kisajátitási jogot engedélyező s az eljárást elrendelő rendeletek tárgytalanok s hatályon kívül helyezendők ... _ 30 A kisajátitási jog engedélyezése előtt megkisérlett, egyezség, a kisajátitási eljárás elrendelése előtt az 1881. évi XLI. t.-cz. 32. §-a értel­mében megkisérlendő egyezséget nem pótolja. A községi bíró és jegyző a kisajátítási tervet egyoldalúlag megállapítani nem jogosult. Ha a ki­sajátítási tervre nézve egyezség jött létre, az ügy a kártalanítási eljárás megindítása végett a bírósághoz irányítandó ............................................ 30 A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzé­kének megállapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a c­égtulajdonosok adójaként számba veendők, ha magából az adóhivatal kimutatásából kitűnik, hogy az adó a társaság tagjai között miként oszlik meg, vagy pedig ha egyébként igazoltatik, hogy az adó alapját képező társasági vagyonhoz vagy jövedelemhez a társaság egyes tagjainak milyen arányban van joga .......................................................... 31 Ha a hivatalról lemondó hivatalát felmentése előtt igazolatlanul odahagyja, a fizetés az odahagyás napjával szűnik meg és a lemondó az előre kiszolgáltatott járandóságokat ettől a naptól számítva visszafizetni köteles ... ... ......................................................................... ................... 32 Ha a betegápolási költségek megtérítésére kötelezett munkaadón az ápolási költséget behajtani nem lehet, az ápolási költség viselésének kötelezettsége az 1898. évi XXI. t.-cz. 6. §. a) pontja értelmében magára az ápoltra száll vissza ......................................................................... ... 34 Az újonnan szervezett állás csak a rendszeresített állás legala­csonyabb osztályainak utolsó fokozatába sorozható... ............................ 35 Elhagyottá nyilvánítási eljárás során a keresetképtelenség meg­állapítása .................................. ..................................................................... 35 Az egyes szakbizottságoknál megürült tagsági helyek betöltése_ 35 A kivételesen magasabb fizetési fokozatba történt kinevezés rang­sorbeli elsőbbséget nem biztosít az összlétszám­ban ugyanabba a fizetési osztályba, de alacsonyabb fizetési fokozatba tartozó tisztviselők előtt ... 36 Felfüggesztett tisztviselők fizetési levonásai................... ... ... 37 Az árvaszék az elhagyottá nyilvánítást mindaddig meg nem tagad­hatja, a­míg a kiskorú hozzátartozóinak anyagi helyzete előzőleg meg nem állapíttatott... ................................. .................................................... 38 Vizimunkálatoknak közegészségügyi szempontból való mérlegelése és a költséghozzájárulás kérdésének ezen szempontból való vizsgálata nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe ... ................... ... 41 A belföldi sajtótermékeknek az egész ország területén való háza­lására az engedélyezés a belügyminiszer hatáskörébe tartozik.................... 43 A fegyelmi ügyben kiküldött szolgabíró főszolgabírójával szemben csupán tényleges utazásaival felmerült kiadások megtérítését igényelheti, de nem napidíjait is. A­mennyiben ily igény iránt a szolgabíró és a főszolgabíró között megegyezés nem jönne létre, az alispán illetékes határozni ... . ... ... ... ... ................................. ...­­... ... 43 Közjegyző által a hatóságokhoz intézett bárminemű beadványokat az illető hatóságok tárgyalni kötelesek . ................................. ... 43 A feleség, mint a férjjel közös háztartásban élő és a cseléd szol­gálatát szintén igénybe vevő, a cseléd után felmerült kórházi költsé­gekért, a férjjel egyetemlegesen felelős ... ................................ ... 44 A vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895.évi XLIII. t.-cz. 25. §-ának b) pontja a valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet kebeléből kilépett egyéneknek népiskolai czélokra való hozzájárulását oly arányban kívánja meg, a­melyben az elhagyott felekezet tagjai saját iskolájuk fentartásához egyénileg hozzájárulnak, oly esetben tehát, a­midőn az illető felekezeti iskola nem csupán a felekezet tagjainak hozzá­járulásából, hanem még egyéb jövedelmi forrásokból is fedeztetik, a felekezetet elhagyottak évi járulékának kiszámításánál az iskola költ­ségvetési szükségletének csak az a része vehető számításba, a­mely a felekezet tagjainak egyéni hozzájárulásából fedeztetik ... ... .. _ 45 A községi illetőség megállapításának nehézségei nem szolgálhat­nak okul a törvényes alapon beálló állampolgárságszerzés megakadályo­zására _ _ —................. .................... ... — .................... 45 Az elhagyott gyermekek segélyalapjából való kiutalás ... ... 45 A közigazgatási bizottság megalakítása új év előtt és a törvény­hatóság régi bizottsága által teljesítendő ................................................. 46 A közigazgatási bizottság által községi óvónői választásra elnöki minőségben kiküldött főszolgabíró ezért a kiszállásért útiköltséget és napidíjat nem számíthat fel ... .................................. — .. ........... 47 A törvényhatósági és községi szolgálatban álló egyének ellen hozott büntetőbírósági határozatok a törvényhatósági közigazgazgatási bizottsággal közlendők ... .... ... .................. ... — — — — 48 Az atya állampolgárság-változása nem terjed ki a törvényesített, fiúra az esetben, ha a változás utóbbinak nagykorúsága idején követ­kezett be ........................................................... ............................................ 49 Férjétől ágy- és asztaltól biróilag elválasztott nőre, kinek férje honosíttatott, ha a házassági közösséget helyre állítja, a férj állam­­polgársága kiterjesztendő a helyreállítás bírói bejelentésétől kezdve ... ... 49 Elmebeteg honosítható, illetőleg az állampolgári eskü letételére bocsátható, ha elmebetegsége nem olyan természetű, hogy az állam­­polgári eskü letételéhez megkívánt cselekvőképességet is kizárja ... ... 50 Magyar állampolgárnak törvényesített gyermeke megszerzi atyja állampolgárságát a születés idejére visszahatólag ... .........................- 50 Az 1899. évi XV. t.-czikk 143. §-a az ország erdélyi részére nem vonatkozik .......... ... .................................................. -......................- 50 Az 1899. évi XV. t.-cz. 143. §-a a sz. kir. és r. t. városokra nem vonatkozik................................... — _ ... —..............— — -- --- 50 Az elhagyott gyermekek után felmerült tartásdis­térítmények be­hajtása körül követendő eljárás ... ... ... ... ..................­ .. 50 A választási eljárást érintő némely törvényes rendelkezés értel­mezése... ... ........................................................................................... ... 51 Az 1899. évi XV. t.­cz. 147. és 148. §-aiban megállapított határ­idők kizárólagosan értelmezendők... ............................................................ 51 Országgyűlési képviselőválasztások idején képviselő-jelölés czéljá­­ból tartott gyűlés pártgyűlést képez, melynek bejelentés nélküli megtar­tása a választási törvénybe ütköző kihágást képez.......... .................... 51 A központi választmány elnöke a város első tisztviselője, vagy annak a szervezeti szabályrendeletben megjelölt állandó helyettese. Tisz­teletbeli főjegyző elnöki teendőket ellátni nem jogosult............................ 52 Az a körülmény, hogy valaki megszűnt törvényhatósági bizottsági tag lenni, nem vonja szükségkép maga után azt, hogy az általa felöltött központi választmányi tagsági hely ez alapon megüresedettnek tekin­tessék ........................... .......................................................................... ... 52 12 éven felüli kiskorú az 1879. évi L. t.-cz. 48. §-ának második bekezdésében jelzett akarat­nyilvánítást (jogfentartást) törvényes képviselő­jének hozzájárulásával joghatállyal megteheti, illetőleg elmulaszthatja 53 Az 1899. évi XV. t.-cz. 143. §-ában érintett földadóminimum-nyo­­mozást __csak az alispán teljesítheti ... ........................................................... 53 Összeíró küldöttségbe 3 rendes tagnál sem több, sem kevesebb nem választható............................................................ .............................. 53 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A sógorsági viszony csak az egyik házastárs és a másik házas­társnak rokonai között tekinthetők fennállónak, miért is az a tény, hogy a községi bíró és a községi pénztárnok nejei nővérek, — az 1886. évi XXII. t.-cz. 75. §-a c) pontjában megjelölt összeférhetetlenségi viszonyt meg nem állapítja ............................................................................................­­ Ha a község a jegyzői földek után járó állami adók fizetését magára nem vállalta, úgy ezek az adók mint tényleges birtokost a haszonélvező jegyzőt terhelik.............................................................................­­ Az 1868. évi XXII. t.-cz. 138. §-a szerint a községi, illetőleg köz­jegyzők az ezen hivataluk után járó fizetéseiktől községi adót nem fizet­nek. Ugyanezen kedvezményben részesülnek a jegyzői teendők végzésére rendszeresített s községi pénztárból fizetett segédjegyzők is ... ........... 2 Ha a közsegélyezési ügyekben az illetőségi község az átvételt el­mulasztja, úgy az ennek folytán felmerülő további tartási költségek tekin­tetében a tartózkodási községnek teljes kártérítéssel tartozik, míg ha a tartózkodási község késedelmesen értesíti az illetőségi községet, úgy ennek az a jogi következménye, hogy a tartózkodási község az igazolat­lan késedelem folytán előállott tartási időre csupán olyan mértékben igényelheti a tartási költségek megtérítését az illetőségi községtől, a­mely mértékben azok utóbbit a késedelem nélkül való értesítés és kellő időben való átvétel esetén a helyi viszonyokhoz képest terhelték volna 2 Állandó házadómentességben részesülő házak után községi adó ki nem vethető ..................................................................................................... 5 A községi elöljáróság nincs hivatva annak a meghatározására, hogy valamely követelés veszélyeztetve van-e? A községi bizonylat a követelés veszélyeztetésének a kimutatására nem alkalmas .................... 5 Felekezeti iskolai segélynél az a ténykörülmény, hogy milyen és hány felekezeti jellegű iskola fentartása czím­en segélyez a község vala­mely vallásfelekezetet, a más vallásfelekezet által arányossági alapon támasztott igény elbírálásánál figyelembe nem jön, hanem az illető hit­­felekezetnek adott összes iskolai segély szolgál arányossági alapul ...­­ Olyan esetben, midőn a földbirtok érdekében felmerülő községi költségek fedezése czéljából csakis a földadó arányában kivetendő községi adó kivetésének szüksége van, akkor a vadászati bérjövedelem első­sor­ban ennek a földbirtok érdekében felmerülő szükségletnek fedezésére szolgál és csakis a még fenmaradó felesleg fordítható általános köz­­igazgatási czélokra. A községi kéményseprő és az éjjeli őrök fizetésének költségei a belrendőrségi és közbiztonsági költségek körébe tartoznak ... " A telekkönyv csupán az ingatlanokra vonatkozó magánjogok nyilvántartására szolgáló intézmény lévén, az egyes községek közt fen­­forgó vitás határkérdések eldöntésére nézve egymagában véve a telek­könyvi felvétel alapul nem szolgálhat... ... ............................................ 7 A községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a kiadások ama részének fedezé­sére vethető ki pótadó, a­mely a községek törzsvagyonának jövedelmé­ből már nem fedezhető .................. .................................................. ... 7 A községi bíróság a 40 koronát meg nem haladó értékű ügyek­ben a járásbíróság részéről fizetési meghagyás alapján elrendelt végre­hajtás foganatosítását meg nem tagadhatja.................................... ............. 8 A községi jegyzők által javadalmazásuk alkatrészeképen haszon­élvezett községi földek adójának fedezése ................. ... ... 8 Községi vagyon szerzésére irányuló határozat a törvényhatóság jóváhagyása hiányában nem feltétlenül érvénytelen, hanem csak hatály­talan addig, míg ez a jóváhagyás be nem következik, ezt pedig a per­lésre való felhatalmazás pótolja ............................................. . — 8 A rendezett tanácsú városok jegyzői, ha a törvényhatóság által jóváhagyott szabályrendelettel magánmukálatok végzésére fel vannak jogosítva, magánmunkálatokat teljesíthetnek ... ... .........................­ 9 A telekkönyvi betétek szerkesztésére kirendelt közegeknek a köz­séggel szemben igényelhető járandóságaik szabályozása ........................... 9 A községeknek szóló postai küldemények átvétele, továbbá a posta­­hivatal előtt ismeretlen c­ímzettek névaláírásának hitelesítése iránt ki­adott rendeletek módosítása .......................................... . ... 10 Az országos betegápolási pótadó a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál figyelembe nem vehető. Az adóhivatal által beszolgáltatott hiányos adatok az érdekelt fél felebbezése folytán akkor is helyesbíthetők, ha a fél a virilisek névjegyzékének kiigazítá­sára kiküldött küldöttség eljárásának tartama alatt fel nem szólalt........... 13 A­mennyiben a község kiadásai a község törzsvagyonának jöve­delmeiből nem fedezhetők, a belrendőrségi és közbiztonságra vonatkozó kiadások, az 1886. évi XXII. t.-cz. ISO. §-a értelmében, az e szakasz *

Next