Magyar Közigazgatás, 1906 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1906. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA nyeson folytatnak, attól testi fogyatkozás miatt eltilthassák. A felett pedig, hogy azok, a kik a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. életbelépte után tiszti főorvosi képesitó alapján folytatják a szülésznői gyakorlatot, attól ugyanazon helységben egy okleveles szülész­nőnek állandó letelepedése folytán elaltassanak, a törvényhatósági bizott­sági közgyűlés van hivatva határozni...................................................... 6 Állami alkalmazottak özvegyeinek és gyermekeinek állandó ellá­tás és temetési járulék iránti törvényes igényére nem bir befolyással az a körülmény, hogy a férjnek, illetőleg atyának ellátási ig­nye végkielé­gítés utján nyert kielégítést ... ................. __............................... ... 7 A férjnek az 1885. évi XI. t.-ez 31. §-a alapján történt nyugdíj­­megváltása esetén megszűnnek mindazok az igények is, a­melyeket az özvegy a férj szolgálata alapján támaszthatna ............................... ... 8 A községi elöljárónak betegség okából való nyugdíjazási ügye a vármegyei th. bizottsági közgyűlés illetékessége alá tartozik ... ... ... . Cselédügyekben az elsőfokúval lényegileg egybehangzó másodfokú határozat ellen semminő felebbvitelnek nincs helye ... ... ... ... ... Állami ,gyermekmenhelyből kórházba beutalt gyermekek vissza­adása ........... ... .­­........................................................................... 8 A hírlapoknak és röpiratoknak utczán, nyilvános tereken, házalás utján vagy kikiáltással való árusítása tilos. Ezen tilalomnak megszegése az 1879. évi XL. t­ez. 1. §-a alapján kihágást képez, és 15 napig ter­jedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő ... ................. ........................................ ... .... ... ... 9 Az erdőőrök fegyvertartási joga .................. ................. ... 9 A közigazgatási hatóságok ingatlanra vonatkozó végrehajtás elren­delésére hatáskörrel nem bírnak ... ...................................................... 10 Szomszéd telekre néző ablak befalaztatását a szomszéd csak abban az esetben követelheti, ha erre a tulajdonos jogát korlátozó szolgalmi joga van. Az erre vonatkozó kérelem a bíróság előtt érvényesítendő ... ... 10 Betegápolási költség kifizetése után, a telekkönyvi kitörlés iránt a tiszti főügyész a betegápolási alap nevében haladéktalanul, hivatalból és költségmentesen köteles intézkedni... ... ... ... 10 Nem elhagyott gyermekek állami gyermekmenhelybe való felvé­telét az árvaszék Cnak a törvényes képviselő beleegyezése mellett ren­delheti el .............................. ......................... ... .......................... 10 A volt úrbéresek érdekeinek képviseletére alakult törvényes szerve­zettel nem biró bizottság kártérítési kötelezettségének megállapítása bírói útra tartozik _ ... ... .. ... ... ......................... ... ... . 10 Az 1898. évi XXI. t.-cz. 9. §-ában foglalt «bujakór» kifejezés, mint gyűjtő fogalom, a nemi érintkezésből keletkező összes fertőző betegsége­ket, ezek között a «hugycsőtakár»-t (kankót) is magában foglalja s az ilyen betegség folytán keletkezett kórházi gyógyköltség az államkincstárt terheli még akkor is, ha az ápolt valamely betegsegélyző pénztár köte­lékébe tartozott.......................................................................................... 11 A községi (kör-) orvos tb. járási orvossá kinevezhető, tb. vár­megyei főorvossá azonban nem .............................................................. 11 A közigazgatási hatóságok ingatlanra vonatkozó végrehajtás el­rendelésére hatáskörrel nem bírnak ........... ........................................ 12 Templom közelében levő italmérési üzletekben az isteni tisztelet tartama alatt elkövetett kihágások megtorlása ................ .................. 12 Elhagyottá nyilvánított gyermek jótevőnél csak abban az esetben helyezhető el, ha a jótevő kellő erkölcsi és anyagi biztosítékot nyújt a gyermek sorsának biztosítására ... ... ........................ ... ... ... 13 A közép- és polgári iskolát nem végzett tanulóknak a gyógyszerészi pályára való bocsátása ... ... ... ........................................................ 13 Az elkésett felebbvitel visszautasítása kérdésében az elsőfokú ható­ság indokolt végzésben határoz, a visszautasító végzés ellen benyújtott felfolyamodás felett a máodfokú hatóság végérvényesen dönt... ... ... 14 Bujakórban ápoltak kórházi költségeit akkor is az államkincstár viseli, ha az illető beteg külföldi honos ... ....................................... 15 Az ápolási költség megtérítése iránt támasztott követelés elévü­lési ideje ........................ ... ... ... ... _ _ _ ... ... _ 16 A kiskorúak főkönyvének számlalapján a kiskorúak születési ideje (év, hó, nap) és a törvényes képviselő neve is bejegyzendő .................. 17 A volt úrbéres erdők elidegenítésének korlátozása .................. 18 A­­bevett vallásfelekezetek valamelyikéből történő kilépéseknél a közigazgatási hatóság feladatában áll ugyan, hogy a bejelentés szabály­szerűségét megvizsgálja és ha a bizonyítványok nem szabályszerűek, a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, a­mely esetben a kilépés a fenforgó kérdések tisztába hozataláig befejezettnek nem tekinthető, akkor azon­ban, ha a bejelentés szabályszerű és ezt a hatóság jegyzőkönyv felvéte­lével maga is elismeri : a kilépés befejezése törvény szerint attól az időtől számítandó, midőn a bejelentés a hatósághoz beérkezett s a ható­ság azon mulasztásából, hogy a jegyzőkönyvet évek múlva vette fel, a bejelentőre joghátrány nem szárm­azhatik ................................. ... ... 19 Állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó elhagyott gyermekek­nek a nevelő szülőknél való elhelyezése és visszavitele kizárólag az igazgató-főorvos hatáskörébe tartozik ... ................. ................. ... 20 Elhagyott gyermekek feltételes kiadása ............................... 20 Magánegyénnél szülő által elhelyezett kiskorú gyermek tartásdija az orsz. betegápolási alapból meg nem téríthető ........... ................. 20 /­z 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának az az intézkedése, hogy min­denki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a főispánra nem vonatkozik........................................................... ... ........................ 21 A vízjogi törvény 192. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a 189—191. §-ok mint igazolt jogok terjedelmére a törvény intézkedései ki nem terjednek, a víznek nem korlátlan mennyiségben, hanem csupán a szükséges mértékben való használatára biztosít jogot ......................... 21 A Gyv. Sz. életbelépte előtt elhagyottá nyilvánított gyermekek 7-ik életévük betöltése után is elhagyatottaknak tekintendők... ... ... ... 21 A női kereskedelmi tan­folyamot végzettek képzettsége az 1883. évi I. t.-cz. 19. §-ában a segédhivataloknál alkalmazottakra nézve meg­kívánt minősítéssel egyenlő értékűnek tekintendő ................. ... ... 21 Az atyai hatalomnak megszűnése alkalmából való elhagyottá nyilvánítás .................. ........................ ... ... ................. ... ... 21 Az 1886. évi XXIII. t.-cz. 4. §-ának negyedik bekezdése szerint a hivatalától jogérvényesen felfüggesztett törvényhatósági tisztviselőt, a segéd- és kezelőszemélyz­et tagját a felfüggesztés tartamára lakpénzille­­tőségén felül fizetésének eg­yharmadrészéig terjedő ellátásbani részesedés­­föltétlenül megilleti, s a felfüggesztett alkalmazott ezen illetménye iránti igényének érdemi elbírálását az ellene folyamatba tett fegyelmi vagy büntető eljárás nem akadályozhatja ................. .. .......................... A járás területén kívül tett hivatalos utazásaik napidíja és költ­ségei feltétlenül megtérítendők az útla talány­­yal ellátott járási tisztvise­lőknek is, a­mely általános szabály alól csak az 53. §-ban említett tiszti értekezleten való megjelenés esete képez kivételt ................................ Ha a törvényhatósági bizottsági tagválasztás délután 4 óra előtt befejeztetett, valamint ha a szavazók névjegyzéke nem vezettetett és be nem mutattatott, a választás megsemmisítendő ................................. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. íjának abból a rendelkezéséből, hogy az adóhivatali kimutatások minden évben augusztus hó 31-ig bocsátandók a törvényhatósági bizottság rendelkezésére, az következik, hogy a leg­több adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál az az adófizetési kötelezettség veendő irányadóul, a­mely azon év augusztus hó 31-én fennáll, a­mely évben a következő évre érvényes névjegyzék kiigazítása történik, és hogy az augusztus hó 31-ke után beállott változás csak abban az esetben jöhet figyelembe, ha e változás következtében az illető tagsági képességét elveszti, vagyis, ha annak kövekeztében az illető egyén a törvényhatóság területén egyáltalán adót többé nem fizetne, a­mely körülmény ugyanis a bizottsági tagságot a névjegyzéknek már jog­erős megállapítása után is megszünteti................................................. A főszolgabiró által magánérdekű ügyben kirendelt szolgabirónak utazási előlegre joga van ... ................. .......................... ... ... ... Névváltoztatás iránti kérvények felszerelése .......................... Az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó elhagyott gyer­mekek tartásdíja............................................... ................. ... ........... Elhagyottá csupán oly gyermek nyilvánítható, kinek az elhagyottá nyilvánítás idejében eltartásra és nevelésre köteles és képes hozzátartozói nincsenek ... ............................................................................................... Azt a kérdést, hogy a törvényhatósági viriliseknél a birtoklás tekintetében megkívánt kellék fenforog-e akkor is, ha az illető egyén nem maga, hanem az a közkereseti társaság birtokol a törvényhatóság területén, melynek ő tagja , akkor dönthető el igenlőleg, ha igazolva van, hogy az illető tagnak nem csupán a közkereseti társaság jövedelméhez van joga, — mint pl. olyannak, aki csak munkájával járul a társaság­hoz — hanem joga van a társaság vagyonához is................................_ Magánszemélyeknek saját czéljaikra országos könyöradománygyűj­tési (koldulási) engedély nem adható .. ... ......................... ... ... Az öt évet meghaladó szolgálat után 2 évi fizetéssel végkielégitett állami alkalmazottak özvegyeit és gyermekeit az 1885. évi XI. t.-cz. 34. §-a alapján állandó ellátás és ugyanezen törvény 53. §-a értelmében temetési járulék illeti meg. Az állandó ellátás az 1885. évi XI. t.-cz. rendelkezései szerint szabandó meg a törvény 46. § ában felállított azon korlátozással, hogy az özvegy és gyermekek járandósága sem egyenként, sem együttvéve nem lehet nagyobb annál a nyugdíjösszegnél, mely a férjet, illetve atyát a végkielégítés alapjául szolgált javadalmazás és tíz évi szolgálat után megillette volna. Ugyanez az összeg szolgál alapul a temetési járulék megállapításánál. Az ily módozatok mellett megszabandó özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési járulék és temetési járulék folyósításá­nak idejére nézve, az 1886. évi XI. t.-cz. 17. §-ának rendelkezései irány­adók, az állandó ellátásra vonatkozó oly korlátozással, hogy ha a vég­kielégitett állami alkalmazott a tényleges szolgálat alól történt felmentéstől számított két éven belül hal meg, az özvegyi nyugdíj és gyermeknevelési járulék csak ennek a 2 évnek elteltével folyósítandó ........................ ... A törvényhatósági útadót nem minimumban, hanem százalékos összegben kell kiróni a fél lakóhelyéül nem szolgáló törvényhatóságban akkor, ha a lakóhelyéül szolgáló törvényhatóságban útadó minimum alá esik és ha a lakóhelyül nem szolgáló törvényhatóságnak területén fizetett állami adója oly csekély, hogy az az utánszámításba vehető útadószáza­lék mennyisége még három kézi napszám folyó árát sem éri el ........... Az 1904. évi X. t.-cz. 3. §-ának az a rendelkezése, hogy a szolga­­birrói állások a IX. és X. fizetési osztályok között egyenlően osztatnak meg; ha azonban az összes állások száma egyenlően fel nem osztható, a fölös számú állást a IX. fizetési osztályba kell sorozni, nem csupán az idézett örvény életbelépte után eszközölt első beosztásra vonatkozik,­­ hanem új szolgabirói állásoknak utóbb történt szervezése folytán szük­séges új beosztásnál is mérvadó ... ... ... ... ................................. A házastársakra — közösen haszált birtokuk után az — átadómini­­mum nem külön-külön mindkét házasfélre, hanem csak egyszer vetendő ki abban az esetben is, ha a közösen használt birtok tulajdonjoga mind­két házasfelet illeti ... .................. ........................................................ A közigazgatási bíróság hatáskörére nézve nem az a döntő, hogy a panaszszal megtámadott határozat vagy intézkedés, mely hatóságtól származik, hanem az, hogy mi a határozatnak vagy intézkedésnek tárgya. Az 1896. évi XXI. t.-cz. 64. és 65. §§-aiban e kormány egyes rendele­tének végrehajtása czéljából a főispánnak adott kivételes jog az alispán elmozdítására ki nem terjed. A hivataltól való felfüggesztés vagy hiva­talvesztés esetén is az illetményekhez való igény szempontjából a bíróság hatáskörébe tartozik annak vizsgálása, hogy a felfüggesztés vagy hiva­talvesztés az illetékes hatóságnak jogerős határozatával mondatott-e ki Törvényhatósági bizottsági tagságnál a két évi adófizetés felvé­tele csak a legtöbb adót fizető, de nem a választott bizottsági tagok minősítésére vonatkozik ........................ ... . .. ... .................. Törvényhatósági tisztviselők választásánál az olyan szavazatra jogosult választók, kik a szavazatok leadására kitűzött határidő beállásá­nak kihirdetése alkalmával a választás színhelyén jelen vannak és szava­zatukat érvényesíteni kívánják, ezen joguknak gyakorlásától abból az indokból, mert a választás lezárásának időpontja beállott, meg nem foszthatok ..................................................................................................... A fő­ispánok karhatalom igénybevételi jogának megszüntetése Külföldi oklevéllel bíró bábák gyakorlatának eltiltása... ... ... * 22 22 24 24 24 25 25 27 28 29 30 30 31 32 33 33 8 26 26 23

Next