Magyar Közigazgatás, 1910 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1910. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA leinek mezei közös dil­cut czéljára való visszaállítására, mely terület régebb idő óta az utmenti birtokos által elfoglaltatott .......................... Az 1890. évi I. t.-cz. 115 §-ába ütköző utrendőri kihágások tény­­álladékának megállapításánál a szállított gép vagy jármű súlyának hatá­rozott kiderítése oly kellék, melyet az eljáró hatóság, ha erre más mód nem kínálkozik, hivatalos megmázsálás útján megállapítani köteles ... Gazdasági uradalomnál alkalmazott műkertész nem tekinthető gaz­dasági cselédnek... ..................................................................................... A gümőkóros teheneknek kirekesztése s tejeknek a közforgalomból való kizárása ... ............................................................................. ... A közveszély esetére kirendelhető kezerő pénzzel meg nem váltható A közutakon vagy azok tartozékain harmadik személy által foganatosítandó munkálatok megkezdéséhez az 1890. évi I. t.-czikk 127. §-ában előirt hatósági engedély abban az esetben is megszerzendő, ha a munkálat foganatosítására az illető előzőleg hatóságilag köteleztetett Ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a foglalókkal szemben a közigazgatási hatóság nem járhat el, hanem a közbirtokosságnak a bírói eljárás megindításáról kell gondoskodnia ... A víz által a telekhez hordott sövény (homok) oly terméknek tekintendő, melynek jogtalan kiásása, elvitele az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágást képez ... .. ... Ha az aratási szerződésben a munkabér a learatott terület nagy­ságától függetlenül állapíttatott meg, a teljes munkabér akkor is kifize­tendő, ha a munkások az előrelátott területnél kevesebbet arattak is le Az engedély nélküli gazdasági munkásközvetítésnek már a kísér­lete is büntetendő cselekményt képez....................................................... Hivatalból üldözendő mezőrendőri kihágás esetében a feljelentő részére a tárgyalásra való megjelenésért költségek meg nem állapíthatók A magántulajdont képező út használata körül felmerült viták akkor is a bíróságok elé tartoznak, ha az út megnyitása iránti kérelem a hosszú és állandó használat czimén alapul ... ........................................ A kezelő pénzben meg nem váltható, hanem természetben telje­sítendő ........................................................................... ... ... ... ... Az átadó előírásának nyilvántartásának és könyvelésének módo­sítása .............................................................. ........................................ Idegen község határában mezei közös dülőút nem létesíthető. Mezei közös dülőút azéljaira csakis azon község kaphat kisajátítási jogot, melyben a létesítendő mezei közös dűlő fekszik........................................ Közutakon levő hidakon, a 4000 kgt. meghaladó elegysúlyú jár­művek szállításának bejelentése csupán a fahidakra kötelező, a kőh­ida­­kon való átszállításból eredő károk az 1990. évi I. t.-cz. 115. §-a alapján meg nem ítélhetők ..................................................................................... A kihágás elévülése esetén a vádlott felmentésének nincsen helye, csupán a büntetés kiszabása mellőzendő. Az elévülés a helyreállítási és kártérítési kötelezettséget meg nem szünteti. A kihágási tárgyalásra hivatalból kiküldött közegek útiköltséget csak kiküldőseikkel szemben számíthatnak fel............. ............................... ... .......................... A vasúti állomásokhoz vezető közutak jellegét az 1890. évi I- t.-cz. állapítván meg, a közigazgatási hatóságok valamely közutnak ezen köz­utak hálózatába való felvételét vagy kihágását ki nem mondhatják A kerületi munkásbiztositó és a vállalati betegsegélyző pénztárak a társpénztárak által a törvény 101. §-a alapján hozzájuk betegsegélye­zés czéljából szabályszerűen átutalt tagoknak az országos munkásbeteg­­segélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályaiban fölsorolt segélye­ket, az átutaló pénztár előzetes megkérdezése és hozzájárulása nélkül kiszolgáltatni tartoznak. Az ilyen alapon jogszerűen kiszolgáltatott segé­lyekkel járó készkiadások az átutaló pénztárt terhelik .. ................. Az erdőbirtok tulajdonosa által házilag kezelt és tűzifa termelésre szorítkozó üzemben általa alkalmazottak nem esnek munkásbiztosítási kötelezettség alá.............................................................................................. Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár közötti a biztosításból eredő befizetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyá­ban keletkeznek, a kihágási eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön útra tartoznak........................ ... ... ... ... ... ................. Az 1907. évi XIX. t.-cz. 189. §. b) pontjában meghatározott kihá­gás tényálladéka nem állapítható meg abban az esetben, a­midőn a ke­rületi munkásbiztosító pénztár a munkaadónak előzetesen nem tiltotta meg a járulékok felének és a tagsági igazol­vány­i díjnak az alkalmazot­tak fizetéséből vagy béréből való levonását... ... ... .......................... Mindaddig, míg az alapszabályszerű táppénz mértéke a törvény 30. §-ának 3. pontjában megállapított legkisebb mértéket nem haladja meg, a biztosított tagnak nincs igénye arra a különbözetre, a­mely a kór­házi ápolási költség és az átlagos napibérének megfelelő az ápolási költségnél esetleg nagyobb táppénz között mutatkozik .................. ... Konkrét betegsegélyezési ügybe az országos pénztár bele nem avatkozhatik. Nem teheti ezt a helyi pénztár határozatának hozatala előtt adott utasítással, sem pedig a helyi pénztár igazgatóságának törvé­nyes hatáskörében hozott és a munkásbiztosítási választott bírósághoz megfelebbezhető határozatával szemben. Az országos pénztár az 1907. évi XIX. t.-cz. 114. §-a értelmében részére biztosított felügyeleti és ellen­őrzési jog keretében a helyi pénztárnak határozatait meg nem változ­tathatja és meg nem semmisítheti................ ... ............................... Az 1907. évi XIX. t.­cz. nemcsak az ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak Az erdei és legelőközbirtokosság együttesen nem szervezkedhetik, mégis a legelőügyeket is intézheti az erdei közbirtokosság vezetősége abban az esetben, ha a legelőközbirtokosság szervezési szabályai ily értelemben vannak megállapítva . ... ... ... .................. .......... A vármegye közigazgatási bizottsága a közbirtokosság részére új legelőrendtartást nem alkothat ............................................................... A közbirtokossági gazdatanács és közgyűlés hatósági fórumot nem képeznek, azoknak felebbvitellel megtámadott határozatai felett a köz­igazgatási hatóság első fokon dönt ... ................................................ A külön legeltetés, csakis közös vagy községi legelőkön vagy nyomásos határrészeken tiltható meg kihágás terhe alatt _­­ ... Az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében biztosításra kötelezett egyének kórházi ápolása esetén a közigazgatási bíróság a kórház által a munkás­biztosító pénztár ellen támasztott követelés felett dönt. Abban a kérdés­ben azonban, hogy tartozik-e a munkaadó a pénztár által a kórháznak kifizetett költségeket a pénztárnak megfizetni, a közigazgatási bíróság­nak nincsen hatásköre ... .................. ......................... .................. A munkásbiztosító pénztár igényjogosult tagjáért a kórházi ápolási költségeket 28 napra terjedőleg abban az esetben is köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta ... ............................... ... ... Az 1907. évi XLV. t.-cz. 28. §-ának az a rendelkezése, hogy a gazda ktt­si cselédjét 44 napig tartozik házilag gyógykezeltetni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, akként értelmezendő, hogy a gazdának úgy az idézett törvényen, mint az 1898. évi XXI. t.-czikken alapuló fizetési kötelezettsége együtt­véve 45 napon túl nem terjed .................. ................. ... . ... Az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében biztosításra kötelezett egyén már a biztosításra kötelező foglalkozásba való lépés puszta ténye által biztosítottnak tekintendő, akár bejelentette őt a munkaadó a munkás­biztosító pénztárba, akár nem, s a pénztárnak a kórházi ápolási költ­ségek viselése tekintetében fennálló kötelezettsége független attól, hogy a bejelentést elmulasztó munkaadóval szemben a pénztár az 1907. évi XIX. t.-cz. 12. §-ának utolsó bekezdésében megadott visszkereseti jogát tudja-e érvényesíteni vagy nem ... ................. ... .......................... A munkásbiztosító pénztár az igényjogosult tagja után felmerült kórházi ápolási költségeket feltétlenül csak 28 napra tartozik fizetni; ez időn túl a kórház az ápolási költségeknek a tag részére házi ápolás esetén járó táppénz erejéig való megtérítését csak abban az esetben köve­telheti, ha a pénztár az illetőt a kórházba utalta, illetve annak további kórházi ápolásához hozzájárult ................................ ... _ ... _ Az 1907. évi XLV. t.-cz. 28. §-ának az a rendelkezése, hogy a gazda külső cselédjét 45 napig tartozik házilag gyógykezeltetni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, akként értelmezendő, hogy a gazdának úgy az idézett törvényen, mint az 1898. évi XXI. t.-czikken alapuló fizetési kötelezettsége együtt­véve 45 napon túl nem terjedhet ... ................. ... ... ... ... ... Tehénfogat után csak ily fogat munkaerejének és értékének meg­felelő útadó vethető ki ... ................................. .................................. A munkásbiztosító pénztárnál biztosított egyén törvénytelen gyer­meke, ha szülőjével egy háztartásban él, keresettel nem bír és önként külön nincs biztosítva, a kórházi ápolási költségek tekintetében a törvé­nyes gyermekekkel egyenlő jogokat élvez .................. ................. ... A marhalevelek német fordítással való ellátása, az élő baromfiak vasúton vagy hajón való szállításához szükséges származási és egészségi bizonyítványok, valamint a leölt baromfi és az állati nyerstermények kölcsönös forgalmához szükséges származási bizonyítványok kiállítása körül követendő eljárás szabályai___ ._ .................. ................. Az ebadójövedelmek átmeneti kezelésének s az e czélra szolgáló egységes ebadó-alapoknak megszüntetése ................. ... ... ... ... A volt úrbéres birtokosság közgyűlésének csak oly határozatai bírálhatók felül a közigazgatási hatóság által, melyek a nyomásos gaz­dálkodás vagy közös legeltetés és apaállattartás ügyeire vonatkoznak; a birtokosságnak a tulajdonára vonatkozó minden más elhatározása magán­jogi ügyleti rendelkezésnek tekintendő.. ................................ ... ... A volt úrbéres birtokosok, ha osztatlan közös legelőjük nincsen, sem nyomásos gazdálkodást közösen nem folytatnak, a mezőrendőri tör­vény alapján közös birtokkezelés czéljából szervezett birtokossággá nem alakulhatnak, sem gazdasági egyesületben nem társulhatnak ... ... _ A magánháztartás fogyasztása czéljából leszúrt állatok húsának és húskészítményeinek feleslege csak abban az esetben árusítható el, ha az állatok húsvizsgáló által megvizsgáltattak _ ... ____... ... Mezei közös dülőutnak nem tekinthető az olyan út, mely — habár arra egyes birtokokhoz való hozzáférhetés czéljából is van szükség — két község területére terjed ki és valamely község egy más község határában levő területre mezei közös dűlőut czéljaira kisajátítási jogot nem nyerhet. Ily esetben a létesítendő ut közúti jelleggel sem ruházható fel, s az ut létesítés csak békés megegyezés útján lehetséges ........... Mezőrendőri kihágási ügyekben a vádlottat csupán a városi rendőr, csendőr, pénzügyőr vagy egyéb felesketett hivatalos közegnek hivatalos esküjére való hivatkozás mellett tett vallomása alapján is el lehet ítélni A munkásbiztosító pénztárnál biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró, önként külön nem biztosított családtagok kórházi ápolásának költségeit a pénztár 28 napra terjedőleg akkor is köteles viselni, ha az illetőt előzetesen nem is utalta be a kórházba, de utólag beigazolást nyer, hogy kórházi ápolásra föltétlenül szükség volt. Ilyen esetekben a kórházi ápolás föltétlen szükségének utólagos hatósági meg­állapítása pótolja a pénztár részéről való előzetes kórházba utalást ... A közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelő­kön, hanem az ugar és tar­ó területeken is szükséges ... ... ... A legelőközbirtokosság -- habár legelőingatlana száz kát. hold­nál nagyobb és egy tagban fekszik — külön mezőőr tartásra nem jogosult A községi közutak szükségleteiről a háztartási költségvetés terhére nem történhetik gondoskodás, s erre a czélra a községi közmunka, illető­leg a közmunkaváltság fordítandó... .................. ................. ... ... A községi közlekedési közutak czéljaira a községi közmunkaerő­nek csak azon része vehető igénybe, a­mely a község községi közutas szükségleteinek biztosítása után fenmarad ... ... ... ... ... ........... Községi képviselőtestület valamely utat községi közlekedési (vic­iná­lis) közuttá nem minősíthet _ _ _ _ _ _ _ ... _ _ A legelőközbirtokosságok vagyonkezelésének felügyeletére a járási főszolgabíró hivatott. Az apaállattartás módozatai nem állapíthatók meg a legelőrendtartásban, hanem e tárgyban a birtokosságnak külön kell hatá­rozni. A közbirtokossági számadások községi legelő alapként nem kezelhetők A közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelőkön, hanem az ugar és tarló területeken is szükséges . ... .................. 8 8 8 12 13 13 16 16 16 18 18 18 22 22 92 24 24 24 26 26 26 26 27 27 27 32 32 32

Next