Magyar Közigazgatás, 1910 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1910. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA leinek mezei közös dilcut czéljára való visszaállítására, mely terület régebb idő óta az utmenti birtokos által elfoglaltatott .......................... Az 1890. évi I. t.-cz. 115 §-ába ütköző utrendőri kihágások tényálladékának megállapításánál a szállított gép vagy jármű súlyának határozott kiderítése oly kellék, melyet az eljáró hatóság, ha erre más mód nem kínálkozik, hivatalos megmázsálás útján megállapítani köteles ... Gazdasági uradalomnál alkalmazott műkertész nem tekinthető gazdasági cselédnek... ..................................................................................... A gümőkóros teheneknek kirekesztése s tejeknek a közforgalomból való kizárása ... ............................................................................. ... A közveszély esetére kirendelhető kezerő pénzzel meg nem váltható A közutakon vagy azok tartozékain harmadik személy által foganatosítandó munkálatok megkezdéséhez az 1890. évi I. t.-czikk 127. §-ában előirt hatósági engedély abban az esetben is megszerzendő, ha a munkálat foganatosítására az illető előzőleg hatóságilag köteleztetett Ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a foglalókkal szemben a közigazgatási hatóság nem járhat el, hanem a közbirtokosságnak a bírói eljárás megindításáról kell gondoskodnia ... A víz által a telekhez hordott sövény (homok) oly terméknek tekintendő, melynek jogtalan kiásása, elvitele az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágást képez ... .. ... Ha az aratási szerződésben a munkabér a learatott terület nagyságától függetlenül állapíttatott meg, a teljes munkabér akkor is kifizetendő, ha a munkások az előrelátott területnél kevesebbet arattak is le Az engedély nélküli gazdasági munkásközvetítésnek már a kísérlete is büntetendő cselekményt képez....................................................... Hivatalból üldözendő mezőrendőri kihágás esetében a feljelentő részére a tárgyalásra való megjelenésért költségek meg nem állapíthatók A magántulajdont képező út használata körül felmerült viták akkor is a bíróságok elé tartoznak, ha az út megnyitása iránti kérelem a hosszú és állandó használat czimén alapul ... ........................................ A kezelő pénzben meg nem váltható, hanem természetben teljesítendő ........................................................................... ... ... ... ... Az átadó előírásának nyilvántartásának és könyvelésének módosítása .............................................................. ........................................ Idegen község határában mezei közös dülőút nem létesíthető. Mezei közös dülőút azéljaira csakis azon község kaphat kisajátítási jogot, melyben a létesítendő mezei közös dűlő fekszik........................................ Közutakon levő hidakon, a 4000 kgt. meghaladó elegysúlyú járművek szállításának bejelentése csupán a fahidakra kötelező, a kőhidakon való átszállításból eredő károk az 1990. évi I. t.-cz. 115. §-a alapján meg nem ítélhetők ..................................................................................... A kihágás elévülése esetén a vádlott felmentésének nincsen helye, csupán a büntetés kiszabása mellőzendő. Az elévülés a helyreállítási és kártérítési kötelezettséget meg nem szünteti. A kihágási tárgyalásra hivatalból kiküldött közegek útiköltséget csak kiküldőseikkel szemben számíthatnak fel............. ............................... ... .......................... A vasúti állomásokhoz vezető közutak jellegét az 1890. évi I- t.-cz. állapítván meg, a közigazgatási hatóságok valamely közutnak ezen közutak hálózatába való felvételét vagy kihágását ki nem mondhatják A kerületi munkásbiztositó és a vállalati betegsegélyző pénztárak a társpénztárak által a törvény 101. §-a alapján hozzájuk betegsegélyezés czéljából szabályszerűen átutalt tagoknak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályaiban fölsorolt segélyeket, az átutaló pénztár előzetes megkérdezése és hozzájárulása nélkül kiszolgáltatni tartoznak. Az ilyen alapon jogszerűen kiszolgáltatott segélyekkel járó készkiadások az átutaló pénztárt terhelik .. ................. Az erdőbirtok tulajdonosa által házilag kezelt és tűzifa termelésre szorítkozó üzemben általa alkalmazottak nem esnek munkásbiztosítási kötelezettség alá.............................................................................................. Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár közötti a biztosításból eredő befizetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyában keletkeznek, a kihágási eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön útra tartoznak........................ ... ... ... ... ... ................. Az 1907. évi XIX. t.-cz. 189. §. b) pontjában meghatározott kihágás tényálladéka nem állapítható meg abban az esetben, amidőn a kerületi munkásbiztosító pénztár a munkaadónak előzetesen nem tiltotta meg a járulékok felének és a tagsági igazolványi díjnak az alkalmazottak fizetéséből vagy béréből való levonását... ... ... .......................... Mindaddig, míg az alapszabályszerű táppénz mértéke a törvény 30. §-ának 3. pontjában megállapított legkisebb mértéket nem haladja meg, a biztosított tagnak nincs igénye arra a különbözetre, amely a kórházi ápolási költség és az átlagos napibérének megfelelő az ápolási költségnél esetleg nagyobb táppénz között mutatkozik .................. ... Konkrét betegsegélyezési ügybe az országos pénztár bele nem avatkozhatik. Nem teheti ezt a helyi pénztár határozatának hozatala előtt adott utasítással, sem pedig a helyi pénztár igazgatóságának törvényes hatáskörében hozott és a munkásbiztosítási választott bírósághoz megfelebbezhető határozatával szemben. Az országos pénztár az 1907. évi XIX. t.-cz. 114. §-a értelmében részére biztosított felügyeleti és ellenőrzési jog keretében a helyi pénztárnak határozatait meg nem változtathatja és meg nem semmisítheti................ ... ............................... Az 1907. évi XIX. t.cz. nemcsak az ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak Az erdei és legelőközbirtokosság együttesen nem szervezkedhetik, mégis a legelőügyeket is intézheti az erdei közbirtokosság vezetősége abban az esetben, ha a legelőközbirtokosság szervezési szabályai ily értelemben vannak megállapítva . ... ... ... .................. .......... A vármegye közigazgatási bizottsága a közbirtokosság részére új legelőrendtartást nem alkothat ............................................................... A közbirtokossági gazdatanács és közgyűlés hatósági fórumot nem képeznek, azoknak felebbvitellel megtámadott határozatai felett a közigazgatási hatóság első fokon dönt ... ................................................ A külön legeltetés, csakis közös vagy községi legelőkön vagy nyomásos határrészeken tiltható meg kihágás terhe alatt _ ... Az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében biztosításra kötelezett egyének kórházi ápolása esetén a közigazgatási bíróság a kórház által a munkásbiztosító pénztár ellen támasztott követelés felett dönt. Abban a kérdésben azonban, hogy tartozik-e a munkaadó a pénztár által a kórháznak kifizetett költségeket a pénztárnak megfizetni, a közigazgatási bíróságnak nincsen hatásköre ... .................. ......................... .................. A munkásbiztosító pénztár igényjogosult tagjáért a kórházi ápolási költségeket 28 napra terjedőleg abban az esetben is köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta ... ............................... ... ... Az 1907. évi XLV. t.-cz. 28. §-ának az a rendelkezése, hogy a gazda kttsi cselédjét 44 napig tartozik házilag gyógykezeltetni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, akként értelmezendő, hogy a gazdának úgy az idézett törvényen, mint az 1898. évi XXI. t.-czikken alapuló fizetési kötelezettsége együttvéve 45 napon túl nem terjed .................. ................. ... . ... Az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében biztosításra kötelezett egyén már a biztosításra kötelező foglalkozásba való lépés puszta ténye által biztosítottnak tekintendő, akár bejelentette őt a munkaadó a munkásbiztosító pénztárba, akár nem, s a pénztárnak a kórházi ápolási költségek viselése tekintetében fennálló kötelezettsége független attól, hogy a bejelentést elmulasztó munkaadóval szemben a pénztár az 1907. évi XIX. t.-cz. 12. §-ának utolsó bekezdésében megadott visszkereseti jogát tudja-e érvényesíteni vagy nem ... ................. ... .......................... A munkásbiztosító pénztár az igényjogosult tagja után felmerült kórházi ápolási költségeket feltétlenül csak 28 napra tartozik fizetni; ez időn túl a kórház az ápolási költségeknek a tag részére házi ápolás esetén járó táppénz erejéig való megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha a pénztár az illetőt a kórházba utalta, illetve annak további kórházi ápolásához hozzájárult ................................ ... _ ... _ Az 1907. évi XLV. t.-cz. 28. §-ának az a rendelkezése, hogy a gazda külső cselédjét 45 napig tartozik házilag gyógykezeltetni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, akként értelmezendő, hogy a gazdának úgy az idézett törvényen, mint az 1898. évi XXI. t.-czikken alapuló fizetési kötelezettsége együttvéve 45 napon túl nem terjedhet ... ................. ... ... ... ... ... Tehénfogat után csak ily fogat munkaerejének és értékének megfelelő útadó vethető ki ... ................................. .................................. A munkásbiztosító pénztárnál biztosított egyén törvénytelen gyermeke, ha szülőjével egy háztartásban él, keresettel nem bír és önként külön nincs biztosítva, a kórházi ápolási költségek tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokat élvez .................. ................. ... A marhalevelek német fordítással való ellátása, az élő baromfiak vasúton vagy hajón való szállításához szükséges származási és egészségi bizonyítványok, valamint a leölt baromfi és az állati nyerstermények kölcsönös forgalmához szükséges származási bizonyítványok kiállítása körül követendő eljárás szabályai___ ._ .................. ................. Az ebadójövedelmek átmeneti kezelésének s az e czélra szolgáló egységes ebadó-alapoknak megszüntetése ................. ... ... ... ... A volt úrbéres birtokosság közgyűlésének csak oly határozatai bírálhatók felül a közigazgatási hatóság által, melyek a nyomásos gazdálkodás vagy közös legeltetés és apaállattartás ügyeire vonatkoznak; a birtokosságnak a tulajdonára vonatkozó minden más elhatározása magánjogi ügyleti rendelkezésnek tekintendő.. ................................ ... ... A volt úrbéres birtokosok, ha osztatlan közös legelőjük nincsen, sem nyomásos gazdálkodást közösen nem folytatnak, a mezőrendőri törvény alapján közös birtokkezelés czéljából szervezett birtokossággá nem alakulhatnak, sem gazdasági egyesületben nem társulhatnak ... ... _ A magánháztartás fogyasztása czéljából leszúrt állatok húsának és húskészítményeinek feleslege csak abban az esetben árusítható el, ha az állatok húsvizsgáló által megvizsgáltattak _ ... ____... ... Mezei közös dülőutnak nem tekinthető az olyan út, mely — habár arra egyes birtokokhoz való hozzáférhetés czéljából is van szükség — két község területére terjed ki és valamely község egy más község határában levő területre mezei közös dűlőut czéljaira kisajátítási jogot nem nyerhet. Ily esetben a létesítendő ut közúti jelleggel sem ruházható fel, s az ut létesítés csak békés megegyezés útján lehetséges ........... Mezőrendőri kihágási ügyekben a vádlottat csupán a városi rendőr, csendőr, pénzügyőr vagy egyéb felesketett hivatalos közegnek hivatalos esküjére való hivatkozás mellett tett vallomása alapján is el lehet ítélni A munkásbiztosító pénztárnál biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró, önként külön nem biztosított családtagok kórházi ápolásának költségeit a pénztár 28 napra terjedőleg akkor is köteles viselni, ha az illetőt előzetesen nem is utalta be a kórházba, de utólag beigazolást nyer, hogy kórházi ápolásra föltétlenül szükség volt. Ilyen esetekben a kórházi ápolás föltétlen szükségének utólagos hatósági megállapítása pótolja a pénztár részéről való előzetes kórházba utalást ... A közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelőkön, hanem az ugar és taró területeken is szükséges ... ... ... A legelőközbirtokosság -- habár legelőingatlana száz kát. holdnál nagyobb és egy tagban fekszik — külön mezőőr tartásra nem jogosult A községi közutak szükségleteiről a háztartási költségvetés terhére nem történhetik gondoskodás, s erre a czélra a községi közmunka, illetőleg a közmunkaváltság fordítandó... .................. ................. ... ... A községi közlekedési közutak czéljaira a községi közmunkaerőnek csak azon része vehető igénybe, amely a község községi közutas szükségleteinek biztosítása után fenmarad ... ... ... ... ... ........... Községi képviselőtestület valamely utat községi közlekedési (vicinális) közuttá nem minősíthet _ _ _ _ _ _ _ ... _ _ A legelőközbirtokosságok vagyonkezelésének felügyeletére a járási főszolgabíró hivatott. Az apaállattartás módozatai nem állapíthatók meg a legelőrendtartásban, hanem e tárgyban a birtokosságnak külön kell határozni. A közbirtokossági számadások községi legelő alapként nem kezelhetők A közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelőkön, hanem az ugar és tarló területeken is szükséges . ... .................. 8 8 8 12 13 13 16 16 16 18 18 18 22 22 92 24 24 24 26 26 26 26 27 27 27 32 32 32