Magyar Közigazgatás, 1911 (29. évfolyam, 1-53. szám)

4 az 1879. évi XL. t.-cz. 108. §-ának 4. pontjába ütköző kihágást képez. Elbírálása a kir. biróság­ hatáskörébe tartozik .................. ... ... ... 33 Ha a szülő útlevéllel nem biró fiának Brémába utjának tovább f­oly­tathatása végett pénzt küld, a levél nélküli kivándorlás elősegítése miatt az 1909. évi II. t.-cz. 41. §-ába ütköző kihágást követ el ... ... 34 Vadászati kihágási ügyben csak az 1879. évi XXXI. t.-cz. 41. §-ában körülirt feltételekkel biró és esküt tett erdőtisztek, erdőőrök és vadőrök vallomása fogadható el feltétlen bizonyítékul ... ................. .. ... 35 Ha valaki több külföldi érkezését késedelmesen jelenti be, minden egyes mulasztásért az 1903. évi V. t.-cz. alapján külön vonandó fele­lősségre ... ... ...­­ ................. .. ........................................ 36 Sir kinyitása és holttest kiásása csak hatósági engedély mellett történhetik. E­ rendelet be nem tartása az 1906. évi 25857. sz. belügy­­ministeri rendeletbe ütköző és az 1879. évi XL. t.-cz. 123. §-a szerint minősülő kihágás .................. ... ... ... ... ... ................. ... 36 Kihágási ügyekben a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről s­zóló 1901 évi XX. t.-cz. 10. §-a (újrafelvétel) alkalmazást nem nyerhet, hanem az uj «rendőri büntető eljárási szabályzat» tekintendő irányadónak ... 37 Az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ának b) pontja csak azokra az üzletekre alkalmazható, melyeknek árszabályát a törvényben nyert fel­hatalmazás alapján maga a szabályrendelet állapítja meg . ... ... 38 A­ki a ragadós száj- és körömfájás betegsége miatt elkülönítés és istálló­ zár alá helyezett sertéseit az udvarban szabadon bocsájtja, az 1­88. évi VII. t.-cz. 153. §. c) pontja alapján büntetendő .. ... ... ... 40 A ki útlevél nélkül az ország határán kívül fekvő állomásig vált jegyet és kivándorlási szándéka egyéb mellékkörülményekből is vélelmezhető, azzal szemben az útlevél nélküli útrakelés kivándorlás czél­jából beigazoltnak vehető... _ _ _ ... .... ... ................. ... 40 Hirlapi czikknek az utczán ötletszerű felolvasása az 1897. évi XL­I.-cz. 76. §-a alapján büntetendő cselekményt nem képez................ ... 41 A ki országgyűlési képviselőválasztás idején a pártzászlót más kezeiből kikapja és összetöri, az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 104. §-a alap­ján nem büntethető .................. ... ........................ ... ... ... ... 41 Sertések eladása, vagy levágásának a törzskönyvvezetőkhöz való bejelentésének elmulasztása kihágást nem képez .. ... ... ... 42 A ki állatok itatására szolgáló vályúba kámfort hint, a kbtk. 105. §-a alapján nem büntethető ... .................. ... ... ................. 43 Ha fiatalkorúak kisebb mérvű kihágást követnek el, megfenyít s végett első esetben a házi fegyelemre jogosított egyénnek adandók át 44 Lófogató kocsin szalma, széna és egyéb takarmány féle rendőri kiséret mellett még fertőzött község területén is átszállítható ... ... 45 A­ki ellen engedély nélküli tánczmulatság tartása miatt a rendőri büntető eljárás folyamatba tétetett, engedély nélküli zenéltetés miatt felelősségre nem vonható... ... ................. ..... ... ... .... ... . 48 Az üregi nyúl vadászása kihágást nem képez ... ... ... ... 48 Kereskedővel szemben a tartalomnak meg nem felelő felirású czim­­kével ellátott palac­kboroknak raktáron való tartása is megállapítja a forgalomba hozatal tényét ............................... ... ... ... ... ... 49 Az ügyészi megbízott személyesen köteles ellátni a vád képviseletét 50 A­ki a tokaji borvidék területén kívül feladott bort engedély nélkül a tokaji borvidék zárt területére beviszi, tekintet nélkül a bor szárma­zására és termelési helyére, kihágást követ el................ ... ... ... 51 A község belterületén levő utcza nem esik az 1890. évi I. t.-cz. hatálya alá, s annak elfoglalása miatt az előbbeni állapotba való vissza­helyezési eljárás a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik .. ... .. 52 A­ki gyanús bor forgalomba hozatala miatt feljelentést tesz, a borvizsgálati költségek viselésére nem kötelezhető ... ... ... ... ... 53 Közgazdasági közigazgatási ügyekben hozott hatá­rozatok. A vármegyei alkalmazottak útadó mentessége. Törvényhatósági bijnokok és napidíjasok nem útadó mentesek ................................ ... l A vámtárgy elkerülésével iparvágányon szállított anyagokért kár­térítést a vámtulajdonos nem igényelhet ............................... ... ... 1 A jégen való átkelés czímén vámszedési jog nem engedélyezhető 1 Nehéz járművek szállításából eredő károkért szerződésileg vállalt felelősség elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíró­ság hatáskörébe tartozik ... ..............................­ ... ... .................. 1 A legeltetés nemcsak a közlegelő­ területeken, hanem a közös legeltetésre használt egyéb területeken, tarlón és ugaron is szabályozandó 2 Közbirtokossági tisztség el nem fogadása miatt rendbírság ki nem szabható ......................._■ ... .......................... ... ... ... .... ... 2 Az 1894. évi XII. t.-cz. 94. §. h) pontjára (jogosulatlan szekerezés miatt) alapított panaszra nem az ingatlan tulajdonosa, hanem tényleges birtokosa a jogosult s a tulajdonos érdekeit csakis bírói uton védheti meg 2 A legelőközbirtokosság — habár legelőingatlana száz kat. holdnál nagyobb és egy tagban fekszik — külön mezőőr tartásra nem jogosult 2 A négy hetesnél fiatalabb borjak levágása kényszervágás esetét kivéve tilos és szigorúan büntetendő kihágást képez ... ... ... ... 3 Ha a közös erdőbirtokosoknak az a tőkéje, melyet ingatlan birtok vásárlására kívánnak fordítani, a földmivelésügyi miniszer felügyelete alatt áll, a gyűlésnek erre vonatkozó határozatához a földmivelésügyi miniszer jóváhagyása szükséges ... ... . ........... ................... 6 A közös erdőbirtokosok egyetértőleg elhatározhatják, hogy az őket megillető azt a tiszta jövedelmet, mely a birtokosok között jogosultságok arányában felosztandó, a községnek községi c­élokra átengedik. Erről azonban nem egyszers mindenkorra, hanem csak évről-évre lehet határozni . Az iparhatósági határozatok elleni jogorvoslatok nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint bírálandók el... ... ... ... ............... ._ 12 A községi közvágóhíd építése körül követendő eljárás _ _ 13 A mezőrendőri kihágás elkövetőjével szemben a sértett birtokost is megilleti zálogolás joga ... ................................. ........................ 13 Mezőrendőri kihágás esetében a panasztott házastársak mint társ­­tulajdonosok közül csak a férj vonható büntetőjogi felelősségre, míg a társtulajdonos csak a kár egyetemleges megtérítésére kötelezhető... ... 13 A birtokossági osztatlan közlegelő utáni kiadásokkal az összes állattulajdonosok még nem terhelhetők, hanem az állatlétszám szerinti kivetés helyett e költségek azok által viselendők, a­kik a közlegelő tulajdonjogában részesedéssel bírnak ........................ ................. ... 14 A «Liptói túró» alkatrészeinek megállapítása ... ................. 14 Az élelmiszerek hatósági ellenőrzésénél vett minták számának megállapítása ...........................................................................­. ... ... 14 Az 1894. évi XXII. t.-cz. 11. §-a alapján szervezett birtokossági tanács a birtokosság szervezési szabályainak törvényhatósági jóvágyása előtt is megalakítható, működését azonban csak a jóváhagyás után kezd­heti meg _ _ _ ... ... ... ... ................. ... ................. 15 Közös birtokok együttes gazdasági kezelése végett az érdekeltek az 1894. évi XII. t.-cz. alapján szervezett birtokossággá nem alakulhat­nak, sem gazdasági egyesületet nem alkothatnak, hanem magánjogi egyezségnek van helye ................................................................... ... 15 A községi faiskola kezeléséért a faiskolakezelő külön tiszteletdíjra igényt tarthat akkor is, ha mint a gazdasági ismétlő iskola vezetője is élvez külön tiszteletdíjat....................................... ... ... ................... 15 Az egy tagban 100 kát. holdon felüli ingatlannal biró birtokosok a művelési ágra való tekintet nélkül jogosítva vannak külön mezőőr­tartásra . ... ... .............................................................­_ _ 15 A más hatóság területén tartózkodó szerződésszegő gazdasági munkások elővezetése körül követendő eljárás .................. ... ... ... 19 Ha a bérkövetelés­ a szabályszerű cseléd- vagy munkaszerződésre nem alapítható, úgy annak elbírálása nem tartozik a közigazgatási ható­ságok hatáskörébe ... ... ... ... ... . ... ... .................. 19 A gazda gazdasági cselédje elleni kárkövetel­ését az általános magánjog szerint az illetékes hatóság előtt — visszatartási jog nélkül — az 1907. évi XLV. t.-cz. 35. §-ában előírt határidőn túl is jogosult ér­vényesíteni ... ... _ ... ... ... _ _ ... ... .. __ _ _ 19 A gépész, ha a lokomobil gépkezelőkre nézve előirt szakvizsgát letette, gazdasági cselédnek nem tekinthető és ehhez képest követelésé­nek elbírálása nem tartozik az 1907. évi XLV. t.-cz. 62. §-ában meg­jelölt hatóságok hatáskörébe ... ... ... ... ................ 19 A gazdasági cseléd által fölvett, de meg nem szolgált bértöbblet visszatérítése iránti követelés nem minősíthető kárkövetelésnek, s igy, az összegre való tekintet nélkül, az 1907. évi XLV. t.-cz. 62. §-ában megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik ... ......................... ... ... 19 A gazda és a cseléd közti szolgálati szerződést nem a hatóság bontja fel, hanem a határozatban csak azt állapítja meg, hogy a szol­gálati szerződésnek valamelyik fél részéről történt felbontása jogos volt-e vagy sem ... ........... .. ......................................... ............... 9 A gazdasági cselédek gabonajárandóságának egyenértéke a bér­fizetés esedékességének időpontjában fennálló gabonaárfolyam figyelembe vételével állapítandó meg... ... ................. ... ... .................. ... 19 Az erdők kihasználásának fokozottabb biztosítása — kisebb köz­forgalom mellett — nem elegendő ok arra, hogy valamely közút jelle­gének megfelelő osztálynál, magasabb közúti osztályba soroltassák. ... 20 Útrendőri kihágásoknál a szükséges kiszállások a közút védelme érdekében történnek s ha az eljáró elsőfokú hatóság úti átalánnyal bir, e kiszállásokért semmi dijat sem számíthat fel . ... ... ... 20 A vasúti állomásokhoz vezető közutak felügyelete az alispánt illeti meg, s ezen felügyeleti jog másra át nem ruházható .................. 20 A közigazgatási bizottság utrendészeti ügyekben határozni vagy intézkedni nem illetékes. A törvényhatóság első tisztviselőjének, mint utrendészeti hatóságnak, az 1890. évi I. t.-cz. 145. §-án alapuló intéz­kedési joga arra, hogy valamely járművel való közlekedést betilthasson, nem terjed ki ... .... ... ... ... .......................... ... ... ... ... 20 A­ki valamely ló kehességet mesterséges úton rövid időre felis­­merhetetlenné teszi és a lovat mint nem keheset eladja, nemcsak kár­térítéssel tartozik, hanem csalást követ el ... ... ................. ... ... 22 Ha a vevő sertésvészen még át nem ment sertéseket ,ad el, őt a sertéseknek az átadás után sertésvészben való megbetegedéséért és el­hullásáért­ szavatosság nem terheli. De szavatol akkor, ha a sertések már az átadáskor a vész csirái által fertőzve voltak ......................... 22 A hatósági busszékben csak a helyben levágott állatok husa áru­sítható ................ ... ....................... ................................................. 22 Az 1907. évi XLV. t.-cz. 37. §-a alapján a zárgondnok csakis azoknak a cselédbéreknek a megfizetésére kötelezhető, a­melyek a zár­gondnoki kezelés tartama alatt merültek fel ................................ .. 23 Gazdasági cselédügyekben a fél esküje, mint bizonyító eszköz nem alkalmazható ... ................. ................. ... ... _ _ ... 23 Az 1899. évi XLV. t. czikkben szabályozott ügyekben szükséges hatósági eljárás az 1907. évi XLV. t.-cz. 62. §-ában megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik................. ... ... ... ... . .... ................. 23 A gazdasági cseléd, ha a felesége a gazdával szemben sértő módon viselkedik, a szolgálatból felmondás nélkül elbocsátható s a cseléd ily esetben az 1207. évi XLV. t.-cz. 45. §-ának b) pontja alapján a jogos védelemre nem hivatkozhatik... ... ... ................. ................. ... 23 A gazdasági cseléd terhére kivetett állami és községi adóknak a gazda által történt kifizetése a cseléd részére nyújtott kölcsön jellegével bir, melyet — ellenkező megállapodás hiányában —­­az 1907. évi XLV. t.-cz. 35. §-ának második bekezdése értelmében a gazda jogosult a cseléd bérébe beszámítani ... ... ... ... ... ... ................. ... 23 Ha a gazdasági cseléd eltávozását követő nyolc­ nap alatt a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem terjeszt elő panaszt a hatóság­nál, a szolgálati viszony közmegegyezéssel felbontottnak tekintendő, s a cselédnek csak a tényleg megszolgált bérre lehet jogos igénye... ... 23 A gazda és a gazdasági cseléd közti szolgálati szerződést a ható­ság nem bonthatja fel, hanem a határozatban csak azt mondhatja ki, hogy a szerződésnek valamelyik fél részéről történt felbontása jogos­­ volt-e, vagy sem? .7. ... ... ... ................. ... 23­­. A közigazgatási bizottságnak az 1890. évi I. t.-cz. 94. §-ában, valamint a közigazgatási bíróságnak 1896. évi XXVI. t.-cz. 62. §. 2. bekezdésében körülirt hatásköre nemcsak a vámszedési jog elévülése, hanem annak egy év alatt gyakorlatba nem vétele folytán bekövetkező megszűnése kérdésének elbírálására is kiterjed. 2. A vámszedési jog egyes vámsorompóknál való részleges vámszedési jogokra fel nem darabolható. Ha az engedélyes oly ponton, melyet a kereskedelemügyi miniszer ily c­élra kijelölt, vámsorompót nem állít, vagy a már létezőt megszünteti, ebből a vámszedési jognak ezen a ponton való részleges megszűnése vagy elévülése nem következik ........................ ... 21 A szerves egészet képező közúti gépvonatokra (Rollárd rendszerű) az 1890. évi I. t.-cz. 111. §-ának a kocsi után akasztást tiltó rendelke­zése nem alkalmazható ................. ... ................. ................. 24 Az országos pénztár alapszabályaiban foglalt rendelkezések az állami munkásbiztosítási hivatal által történt jóváhagyás esetén a helyi pénztárak által feltétlenül végrehajtandók. A pénztárak nincsenek jogo­sítva olyan értelmű határozatokat hozni, melyeknek czélzata az, hogy az összes pénztárakat az állami munkásbiztosítási hivatal által törvényes hatáskörben tett intézkedés végrehajtásának megtagadására bírják s ez által a fennálló jogérvényes szabályok végrehajtását megakadályozzák 25 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next