Magyar Közigazgatás, 1913 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1913. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA A gazdasági cselédbér alkatrészét képező termény- és földjáran­dóságok pénzbeli egyenértéke, a mennyiben erre nézve a felek bemon­dásai eltérők, szakértői vélemény alapján állapítandó meg __................ Gazdasági munkás- és cselédügyekben a más helyen tartózkodó any megidézése tekintetében az 1898. évi 2000/el­. sz. földmivelésü­gy r­endelet rendelkezései irányadók; az ezzel ellenkező sérelmes intézkedés­­tal okozott kárt a marasztalt fél az eljárt tisztviselő ellen érvényesítheti A jogtalanul távozott gazdasági cseléd terhére megállapított kár­követelés nem érinti a cselédnek azt a jogát, hogy visszatartott cseléd­­könyvének vagy megszolgált bérének kiszolgáltatása iránt külön el­járást indíthasson ................. 1. A közös erdőbirtokosok elnökét csak kötelességmulasztás miatt lehet állásától elmozdítani, a miatt azonban nem, hogy a birtokosság ellen indított valamely perben érdekelve van. Ily esetben a közös bir­tokosok képviseletével e végből választott külön közös meghatalmazottat kell megbízni. 2. A földmivelésügyi miniszernek jogában áll eltiltani a közös erdőbirtokosokat attól, hogy rendkívüli fahasználatból eredő tőkéjüket oly pénzintézetnél helyezzék el, melyet a miniszer arra alkal­masnak nem talál __.............. Ha a község határában fekvő földterülethez­­annak birtokosa a községből vagy annak határából hozzá nem juthat s a határban mezei közös dülőutnak létesítése elháríthatatlan akadályokba ütközik, a község tartozik szükség esetén idegen község határában létesítendő mezei közös dűlőutról — az érdekeltek költségére, s kisajátítás után is­­ gondoskodni Ha a községnek két különböző használatú legelője van, akkor sincs helye két külön legeltetési szabályrendelet alkotásának... ... ... Közérdekű csatornák czéljaira szükséges közúti területek igénybe­vétele körül követendő eljárás... ... ... ... ... ............... __ A főszolgabírónak az 1890. évi I. t.-cz. 53. § ában biztosított ellen­őrzési s intézkedési joga magánosokkal szemben nem alkalmazható. Hivatalból kiküldött mérnök szakértő csakis a szabályszerű illetményeket számíthatja fel _ A mezei poczkok (egerek) kötelező irtása Ha több gazda a köztenyésztési iránytól eltérő fajú apaállatot kíván tartani, tenyésztési társulattá kell alakulniok s az apaállatokat csak saját anyaállataikhoz használhatják Ha a közbirtokosság köztenyésztés czéljaira apaállatokat tart, de azok száma kevesebb a keltőnél, a hiányzó apaállatokat a közbirtokosság vonakodása esetén a község tartozik beszerezni........................................ Tenyésztési igazolvánnyal ellátott apaállatnak más járás területén való használatáért az apaállat tulajdonosa kihágásért felelősségre nem vonható.. ... ... ..................................................... Annak a sertéshizlalónak, a­ki vásárolt sertéseket túlnyomóan vásárolt takarmányon hizlal, tehát a sertéshizlalást iparszerűleg űzi, alkalmazottai az 1907. évi XIX­­.-cz. 1. §-ának rendelkezései értelmében betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek........................ Ha a süteményárusító a süteményárusítással járó koc­kázatot nem viseli, sőt az elárusított sütemény árából kapott százalékos jutalékon kívül állandó értékű javadalmazásban — ellátásban — is részesül, nem vállalkozónak, hanem üzleti alkalmazottnak tekintendő____ Kincstári mészkőbánya nem esik iparhatósági telepengedély alá Az üzlethelyiség kirakatában egyszerű kézírással előállított «karácsonyi vásár» «mélyen leszállított» felírása papírlapok elhelyezése nem ütközik az 1884. évi XVII. t.-cz. 51. §-ába Mezőrendőri kihágási ügyben a mezőőr a sértett jogi személy város, község­ képviseletében cs­ak külön meghatalmazással tehet magán­­inditványt ... A törvényhatóság a község vonakodása esetén azt a legeltetési szabályrendelet-tervezetet, melyet a jegyző a képviselőtestület elé ter­jesztett, szabályrendeleti erővel fel nem ruházhatja ... ... ... ... ... A mezőőrök kártérítési kötelezettségének elbírálása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe ................................. .................. A földbirtok kötelező közös kezelése és őrzése végett társulat alakításának nincs helye, hanem a közös gazdálkodás fentartása csakis az egyes birtokosoknak magánjogi alapon létrejött megegyezéssel tör­ténhetik.. ... ... ... ... .................. Lecsapoló társulat kötelékébe tartozó területek egyúttal patak­szabályozó társulat árterébe is bevonhatók ... _ ... ... _ _ _­­rizművek létesítésére vonatkozó egyezségnek az engedélyokiratba való felvételét a szerződő felek bármelyike jogosan kívánhatja ... ... Az útadónál a késedelmi kamat számítása............... ... ... 1. A magános tulajdonát képező medrek kavicstermelése. 2. Ha a medertulajdonos valamely község, a kavicstermelés s annak hováfor­dítása iránt szabályrendeletet alkothat .. .................. ... ... _ A tagosítás iránti kérelem előterjesztésekor az 500 K biztosíték befizetésétől való eltekintés ... ................................ .......... A mezőőri járulékok kivetésének legtermészetesebb alapja a földadó A nemesi közbirtokosságnak, mint magánjogi társaságnak, a vadászati haszonbér megosztása iránt hozott határozatát a hatóság feleb­bezés daczára sem illetékes felülbírálni... ... ... ......................... A közfogyasztásra szánt friss hús szállítása _ _ _ _ Az állatgyógyászati vérsavó (serum) megszerzésének megkönnyítése Ha valaki a tulajdonát tett, de előzőleg már eladott lováról szóló marhalevélnek az «állatok leirása» czimű rovatában, a ló korát feltüntető 1891. évszámot 1897-re meghamisította és az ekként meghamisított marhalevelet a vevőre leendő átiratás végett, a marhalevelek kiállításá­val megbízott tárlatkezelőnél bemutatta, közokirathamisítást követ el... Ideiglenesen engedélyezett viziművek az engedély megvonása után való további használata, ha a használaton kívül való helyezést a s­zóság nem foganatosította, kifogásnak nem minősíthető ... ... _ Bírói árverésen vásárolt ingatlan ártéri adója a fél kívánságára az árverést megelőző és azt követő időre elkülönítendő ......................... Az alispánnak az 1886. évi XXII. t.-cz. 31. §-ában gyökerező fel­ügyeleti jogából folyólag partvédelmi munkálatok elrendelése tárgyában hozott határozata felülbírálására nem a közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatósági közgyűlés illetékes....................................................... . Tagosítási birtokrendezési tervben megállapított vízimunkálatok elrendelése az illetékes királyi törvényszék hatáskörébe esik... ... A tej hamisítása, csakis annak forgalomba hozatalára való tekin­tettel büntetendő . Így az, a­ki a tej meghamisításáért büntettetik, ugyanazon tejnek ily állapotban való forgalomba hozataláért nem bün­tethető ... ................................. ................................ .......................... A meghamisított tejnek forgalomba hozatala­, esetén nemcsak az árus büntetendő, hanem kinyomozandó és megbüntetendő a termelő is, a­ki a hamisítást elkövette ... ... ... ............................­.............­A közfogyasztásra szánt tejet feldolgozó üzemekben a nőmunkások éjjel való kivételes foglalkoztatása................................ .................. I­I. A községi közmunka váltságárának megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot az alispán csak felebbezés esetén bírálhatja felül. II. A járási főszolgabírónak az ily képviselőtestületi határozat ellen hivatalból folyó felebbezési joga nincs ... ... — — A községi közmunka ledolgozását, vagy annak váltságárát a köz­ség azokra az évekre visszamenőleg már nem követelheti, melyekben azt igénybe nem vette, vagy annak kötelező megváltása iránt az 1890. évi I. t.-czikkben megszabott feltételek szem előtt tartásával kellő időben nem intézkedett................ ... ............................................... . — Ha a vízhiány már az engedélyezési kérelem tárgyalása idején a hatóság előtt ismeretes, újabb vízh­asználati engedély kiadásának nem lehet helye még oly formában sem, hogy az új engedély czéljaira egy már engedélyezett vízhasználat nélkülözhető vízmennyisége biztosíttatnék Abban a kérdésben, hogy több uszoda- vagy fürdőháztulajdonos közül melyik állíthassa fel uszodáját vagy fürdőházát az erre hatósági­lag kijelölt helyen, nem a hatóság hivatott határozni, hanem az uszoda­vagy fürdőháztulajdonosok közt választani a parti birtokos jogosult ... Árvédelmi társulatok gátőreit a mezőőrökre vonatkozó szabályok szerint a főszolgabírónak fel kell esketnie és eskütétel bizonyítvánnyal el kell látnia ................. ... ... ................. ... ..................­­— Vizlevezetési szolgalom a vizjogi törvény alapján beltelkekre köz­igazgatási uton meg nem állapítható _ _ _ ... ... ...............— A közös legelők, erdők és kopár területek telekkönyvezése — A községi bika tartására nézve kötött szerződésen alapuló ká­r­­követelés elbírálása a biróság elé tartozik s a közigazgatási hatóság hatáskörének a szerződésben való kikötése hatálytalan ... ... ... — A községek által beszerzett és azok tulajdonát képező apaállatok tartási költségei a törvényhatóság szabályrendeletében megjelölendő kivetési kulcs szerint fedezendők ... ... ... ... ... ... ... A gazdasági cseléd baleset biztosításával kapcsolatban a munka­adónak a napi segélyek megtérítésére vonatkozó igényét nem szünteti meg a községi elöljáróságnál való bejelentés elmulasztása Gazdasági cseléd soro­atának a szolgálatban való újra­képződése nem tekinthető baleset következményének .. ... ... ...­­..............— A gazdasági munkaadók a segélypénztári 1 - 20 filléres hozzá­járulási díjat akkor is tartoznak megfizetni, ha a községi elöljáróság a köteles figyelmeztetést elmulasztja.. ............ ... — — — —­Az Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár régebbi tagjai, a­mennyiben az új nyugdíjcsoportba kívánnak belépni, csupán egy tagsági könyvüket írathatják át az uj tagságra ... ... — — Víz által a telekhez hordott sövény (homok) jogtalan kiásása és elvitele mezőrendőri kihágás ............................................................— Az 1885. évi XXII. t.-czikknek a kártalanítás nélkül gyakorolható vasárnapi öntözés feltételeit megállapító 30. §-a 3. pontjának elég van téve azzal a rendelkezéssel, hogy a vízkivételi mű­ kezelésével megbízott egyén neve a hatóságnak írásban bejelentendő ... ... ........................­A község közterületein összegyűlő vizek kártalan tovább­vezeté­séről való gondoskodás nem a község egyes lakóinak, hanem a község közönségének képezi feladatát............................... .......................... . A vízszabályozási járulékok az ingatlan tulajdonosát személyileg is terhelik és az adós elhalálozása esetén hagyatékából, illetőleg örökö­seitől az örökség erejéig behajthatok ................. ... ... ... — — Az 1880. évi XXXIV. t.-cz. kizárólag a gőzerőre berendezett mal­mokat vonta ki a földesúri malomjog kiváltságai alól, mig a benzin, vagy más gázerőre, vagy villanyerőre berendezett malmok továbbra is a földesúri malomjognak vannak alávetve, s így azok felállítása a földes­úri malomjog szempontjából korlátozható ... ... ... ................... A sertéspestis (sertésvész) elleni védekezés... ... ... . — Az állati megbetegedések és elhullások bejelentése és az óvóintéz­kedések... .................. ................. — ... .......................................— A szőlőterületek vadászati jogának bérbeadása ... ... — — I. A vízjogi törvény alapján fizetendő költséghozzájárulások do­logi teher természetével bírnak ugyan, az árverési vevőtől azonban az árverés napja előtt esedékessé vált részletek még azon az alapon sem követelhetők, hogy az árverés előtt végrehajtott munkálatok az új bir­tokos érdekeit is szolgálják is. Vízmosások keletkezésének megelőzése czéljából létesített munkálatok költségei a vízszabályozási költségükkel egy tekintet alá esnek .......... ... ................................................. — Az árvédelmi töltés tulajdonosai a vizimű fennállására, terjedel­mére és időtartamára vonatkozólag szerzett joguktól nem foszthatók meg azon a czímen, hogy a vizi­műre szükség nincsen ... ... — — Oly esetben, midőn a halászati jog több önálló szakaszra osztva adatott bérbe, a bérjövedelem az egyes szakaszokra nézve külön-külön osztandó fel a parti birtokosok közt .......................... ........... — — Jogerős ítélettel elrendelt medertisztítási munkálatok abban az esetben is végrehajtandók, ha vízáradás folytán az eltávolítani rendelt tárgyak meg nem különböztethetők a mederben levő más tárgyaktól... Vízjogi ügyekben felmerülő szakértői díjak előzetes beszedésétől el lehet tekinteni oly kivételes esetekben, a­melyekben fontos köz- vagy magánérdek ezt szükségessé teszi ... ... _ _ — — — — --­Az állativásártereken átvonuló közutaknak a vásári időn kívül rendes közlekedés és állatforgalom pzéljaira való használata ... .. — Helypénz csakis attól követelhető, a­ki a vásártéren árusítás czél­jából tényleg helyet foglal. Azoktól, a­kik az árut egyenesen a házba viszik, helypénz nem szedhető. A közúti törvénynek a vámokra vonat­kozó rendelkezései a helypénzre vagy vásárvámra nem alkalmazhatók Közforgalomban nem lévő magánutaknak és gyalogösvényeknek tényleges állapot szerinti védelme közigazgatási útra nem tartozik. A vett vagy támasztott jogok és igények csak rendes bírói után érvényesíthetők A pasztőrözött tej és a tejpor előállításának és közforgalmának szabályozása ... ........... ... ... ...............................­.............­ — A «paralysis bulbaris infectiosá»-ban vagy ily betegségre gyanús állatok levágatása tilos ............................................................­ ........... A bérkocsitulajdonosok az 1884. évi XVII. t.-cz. 21. §-ában meg­állapított dijakon felül ipari szabályrendeletben más szolgáltatásokra nem kötelezhetők... .............................. .......... ... ... — — — — Czementárugyárak sem az 1894. évi XVII. t.-cz. 25. §-ában, sem az e szakasz alapján kiadott ministeri rendeletekben felsorolt ipartele­pek fogalmi körébe nem vonhatók s igy felállításuk iparhatósági telep­­engedély elnyerésétől függővé nem tehető................................................ 15 15 15 16 16 16 17 17 18 18 18 18 19 11 19 19 20 20 20 20 22 22 21 24 26 26 26 27 27 27 28 28 28 28 30

Next