Magyar Közigazgatás, 1920 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-30 / 22. szám
1920 május 30. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 22. szám. Határőrizet és határszéli ellenőrzés. A határőrizet és határellenőrzés ügyében közreműködő hatóságok és alárendelt közegek összeműködése a legnagyobb fontossággal bír. Ennek a szolgálati ágazatnak az ellátására a határcsendőrség és pénzügyőrség hivatott. Ezek részére a honvédelmi miniszer a folyó évi 147.059/1.—1919. szám alatt az alábbi rendelkezéseket adta ki. Ott, ahol a határőrizet meg van szervezve, már most, ott ahol csak ezután fog megszerveztetni, a szervezés befejeztével, illetőleg a szolgálat megkezdésének időpontjától fogva a határőrizetet teljesítő közegek kötelessége, hogy szolgálatuk teljesítésében egymást támogassák és egymás működését kiegészítsék, anélkül azonban, hogy az egyes igazgatási ágazatok egymás ügykörébe tovább, illetőleg mélyebben beleavatkoznának, mint amennyire ezt a közös cél — az ország érdekeinek hathatós megóvása — feltétlenül megkívánja, így a határőrizeti szolgálatot teljesítő pénzügyőrök olyan egyéneket is fel fognak tartóztatni, akik az áru- és pénzforgalom érdekében kiadott rendeletek ellen ugyan nem vétenek, de katonai, közbiztonsági és politikai szempontból kifogás alá esnek, ezekre nézve azonban csak arra szorítkoznak, hogy őket átadják a legközelebbi csendőrségnek, katonai őrségnek, illetőleg polgári hatóságnak. A honvédelmi miniszer viszont a határőrző szolgálatot teljesítő csendőrségi és katonai közegeknek meghagyta, hogy olyan egyéneket, akik katonai vagy politikai szempontból kifogás alá nem esnek, de a határvámjövedék vagy a fennálló kiviteli, illetőleg behozatali tilalmak ellen vétenek, a legközelebbi pénzügyi hatóságnak (vámhivatal, pénzügyőri szakasz vagy pénzügyőri bizottság) átadják. A jelenleg határőrizetet teljesítő katonai közegek utasíttattak, hogy mindaddig, amíg a vámigazgatás nem állított fel a határon (demarkációs vonalon) átvezető fontosabb közutak mellett mellék-vámhivatalokat, a közutakon szolgálatot teljesítő katonai közegek minden olyan árukivitelt megakadályozzanak, amely nem az 1919. évi 5510/M. E. számú kormányrendelet (Budapesti Közlöny 1919. évi október hó 28-án kelt 147. szám) értelmében erre hivatott hatóság engedélye alapján történik, az árubehozatalt pedig mozdítsák elő minden rendelkezésükre álló erővel. A határőrizeti szolgálatot végző katonai kötelékek parancsnokai alárendeltjeiket ismételten is kioktatták a bevitelt és kivitelt szabályozó rendelkezések felől. A honvédelmi miniszer elrendelte, hogy a katonai közegek, visszaélés alapos gyanúja esetétől eltekintve — amely esetben a kiviteli engedély megadására az illetékes hatóságokhoz sürgős kérdés intézendő — magukat az említett kormányrendelethez tartsák és általában tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely a központi hatóságok végrehajtó közegeinek kiadott utasítások foganatosítását megzavarja. Abban az esetben, ha a polgári közegek hivatásszerű működése a katonai érdekekkel ellenkezni látszik, a parancsnokságoknak észrevételeikkel az illetékes polgári központi hatóságokhoz kell fordulniuk, amelyek a hadsereg érdekei fontosságának tudatában kilátásba helyezték, hogy azokban az esetekben, amelyekben magasabb elvi vagy pénzügyi szempontok elháríthatatlan akadályul nem szolgálnak, a katonai érdekeknek a legmesszebbmenő mértékben és a lehető leggyorsabban érvényt fognak szerezni. KATONAI ÜGYEK. 1. úgy értesültünk, hogy az egyéves jegyzői tanfolyam már ebben az évben megszűnik és ehelyett az egyetemeken közgazdasági fakultás nyílik meg, melynek időtartama 3 év lenne és a jövendőbeli jegyzőknek ezt a (tanfolyamot) fakultást kell elvégezniök. Kérünk felvilágosítást: hol kezdődnének ezek a fakultások, továbbá milyen előképzettséggel lehet beiratkozni? (kizárólag gimnáziumi érettségivel-e, vagy pedig kereskedelmi érettségi bizonyítvány is megfelel ?) A volt katonák — mint mi is, akik 4 évig katonáskodtunk — nem részesülnek-e az egyetemi hallgatókhoz hasonlóan valaminő kedvezményben ? Részünkre nem nyílik-e meg a régi egyéves tanfolyam, tekintettel arra, hogy máris nagyon sok időt vesztettünk? Válasz. A községi közigazgatási tanfolyamokról szóló 1900. évi XX. t.-cikk hatályát az egyetemi közgazdasági fakultás felállítása nem érintette és a községi jegyzőképzés törvényes rendjének megváltoztatásáról, illetékes helyről vett tájékoztatás szerint, jelenleg nincs szó. Arra nézve, hogy ez idő szerint szünetelő községi közigazgatási tanfolyamok mikor és hol nyílnak meg, mihelyt az erre vonatkozó hirdetmény megjelenik, lapunkban az érdekelteket nyomban tájékoztatni fogjuk. II. Történt-e már arra nézve rendelkezés, hogy a jegyzőgyakornok, akinek már több évi gyakorlata van, az 1400 K javadalmazáson kívül megkaphatja a drágasági segélyt és háborús segélyt is? Válasz: A jegyzőgyakornok, aki az 1913 : LX. t.-c. 8. §. alapján alkalmaztatott, az ott megállapított javadalmazásban részesül. Háborús és drágasági segélyben részesítése iránt eddig intézkedés nem történt. III. Milyen számú rendelet intézkedik a harctéren elesett vőlegény nevének a menyasszonyra átruházásáról. V. Életben van-e még ama rendelet, amely szerint minden hadifogoly, illetőleg a családja kapja a fogságból hazatérés után még 6 hónapig a segélyt? Válasz: Ilyen rendelet nincsen. A fogságból hazatért hadifogoly után élvezett hadisegély a hazaérkezést követő hó végével beszüntetendő. Csak az elesettek, illetőleg eltűntek után adják a hadisegélyt az elesést, illetőleg az eltűnést megállapító időpontot követő hónaptól kezdve még hat hónapig. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. (E rovatban csupán éves előfizetőinknek közigazgatási szakba vágó kérdéseire adunk véleményt. A községek és jegyzőségek előfizetése jogán csak azokat a kérdéseket vesszük figyelembe, melyek a jegyző, illetőleg vezető jegyző ellenjegyzésével is el vannak látva. A névtelen vagy illetéktelen kérdéseket mellőzzük. Az adott véleményekkel a kérdést eldöntöttnek nem tekintjük s arra minden tárgyilagos észrevételnek tért nyitunk. Válasz: A kérdezett rendelet 1917. évi 3097. M. E. sz. a. jelent meg. A Belügyi Közlöny 1917. évfolyam 1150. lapján található. IV. A «M. K.» f. hó 9-én megjelent 19. számának VI. sz. kérdésére adott felelet nem merítette ki teljesen az anyagot, mert a f. évben megtartott alkalmassági bemutató szerint «alkalmasnak» talált 1895—1898. évi születésű hadköteleseknek is szükségük van nősülési engedélybe, melyet bevonulásukig az illetékes körletparancsnokság, azután pedig a csapattestparancsnokság ad meg. Lásd a «M. K.» I. évi márc. 21-i számában (12. sz.) megjelent 12602/920. sz. B. M. konkrét rendeletet. (Hasonló tartalmú megjegyzést több más gondos olvasónktól is kaptunk.) Válasz: A kifogásolt válasz a honvédelmi minister legújabb állásfoglalása alapján készült. A honvédelmi minister ugyanis a fent említett belügyministeri rendelet megjelenése után fölkérte a belügyministert az összes anyakönyvvezetőknek oly irányban értesítésére, hogy a most besorozott, de még tényleges szolgálatra be nem vonult 1895—1898. évi születésű egyének házasságkötéséhez semminemű katonai hatósági engedély nem kell. Addig is, míg ez a belügyminiszeri körrendelet megjelenik, a honvédelmi ministérium már ezt a gyakorlatot követi és a katonai hatósági engedélyért folyamodó házasulandókat minden egyes esetben értesíti, hogy ilyenre nincs szükségük