Magyar Közigazgatás, 1920 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-21 / 47. szám

1920 november 21. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 47. szám. De mivel — a fogyasztási és forgalmi adókkal karöltve, — két egyenes adó, nevezetesen a mindenkire, minden jöve­delemre, illetőleg minden vagyonra kiterjedő, személyes jöve­delmi adó és a vagyoni adó már megfelel ennek a célnak, s minthogy a mai — már húszon felüli — egyenesadóink, az egyetlen adónál is távolabb maradnak le a céltól, s épen az ellenkező véglet, sokaságuk miatt képtelenek az igazságos adóz­tatásra: a cikkíró itt is közelebb áll az igazsághoz, mint a mai magyar egyenesadórendszer. Szerk. I. Egy volt kisközség nagyközséggé alakulásakor első jegy­zője a saját tulajdonában levő házát 945­0-ös területtel együtt a községre hagyta. A hagyományozott épület — mint jegyzői lakás és irodai helyiség — alapos javítást igényelt. A hagyo­mányozott csekély területen volt néhány öreg akácfa, amit kivágattam, miután a természetbeni javadalmamat egyedül képező területen volt akácos helyébe gyümölcsöst akarok te­lepíteni. A kivágott fák javarészét a kivágási napszám elle­nében átengedtem a községnek régi kút új felső része és ser­tésólak készítéséhez. Tettem ezt azért, mert a községnek semmi ingatlana nincs, a szükséges fát­ beszerezni nem képes és most az építmények nekem kellenek; továbbá, mert abban a hiedelemben vagyok, hogy a községnek hagyott, de a jegyző javadalmát képező udvarban és kertben lévő fák is az enyé­mek. Bíróval történt oly értelmű megállapodásom után, — hogy a kút és baromfi­ólakhoz szükséges faanyag felhasználása ellenében ő a fákat kivágatja és a többit persze én haszná­lom fel, — most az elöljárók zúgolódnak. A legközelebbi gyűlésen akarom ezt tisztázni, kérem szíves válaszát arra nézve, engem illet-e meg a jegyzői udvarban lévő fa, vagy a községet? Szerintem a 6 drb. akácfa a jegyzőé és nem a község jogosult azt felhasználni. Válasz: A község tulajdonában levő jegyzői lakás telkén levő fák, a község tulajdonát képezik és a felett a képviselő­­testület határoz. A jegyző ugyan haszonélvezője a községi teleknek, azonban a telken levő fáknak felhasználása már nem tartozik hozzá a haszonélvezethez. A fák a telek állagának alkotó részei és a képviselőtestület rendelkezik felettük. Községemben egy hadiözvegy, kinek három kiskorú gyer­meke van, községi bábás oklevelet akar szerezni. Van-e mód arra, hogy a Budapesten szülésznőket kiképző tanfolyamra rövid idő alatt bejuthasson, s mint szegény hadiözvegy a klinikán ingyenes étkezésben és lakásban részesüljön ? Mely okmányok szükségesek a felvétel esetére? Válasz. Budapesten az állami bábaképzőben a tanfolyam szeptember 1-én nyílt meg, erről a tanfolyamról tehát a hadi­özvegy lekésett. A tanfolyam 10 hóig tart. Pályázónak pol­gári iskolai két osztály elvégzését igazolnia kell. A tanfolyam ellátást, tehát lakást és étkezést nem ad. Internátussal egybe­kötött tanfolyam van Debrecenben, Szegeden, Szegszárdon és Szombathelyen. III. Románok által megszállott területre akarok véglegesen elköltözni. Vinnék magammal monogrammozott fehérneműt és házibútorokat, valamint konyhaberendezési tárgyakat. Van-e arra vonatkozólag rendelkezés, hogy mennyi fehérnemű, to­vábbá készpénz és házibútor szállítható el? Az útlevélen kívül szükséges-e más egyéb okirat? Válasz: A románok által megszállt területre a forgalom még nem nyílt meg, így semmi rendelkezés sem történt arra, hogy az átköltözködés feltételei megállapíttassanak. IV. Szíveskedjék véleményt nyilvánítani, hogy a m. kir. állam­­pénztárnak jogában áll-e a nézete szerint bélyegköteles nyugta számfejtését és kifizetését megtagadni abból az okból, mert a nyugta bélyeggel ellátva nincsen? Szerintem az adott eset­ben a számfejtő hivatal csak a lelet felvételére lett volna VII. A pénzügyigazgatóság egy három évvel ezelőtt törölt adó­összeget most a fél terhére előiratott, azzal, hogy a törlés téves adókivetés eredménye volt. Megállhat-e ez a határozat, s ha nem, mi a jogorvoslat ellene? Válasz. Az 1920 : XXIII. t.­e. 106. §-a szerint, amennyiben bármilyen számműveleti, vagy leírási tévedés folytán, az adó, akár az adózó, akár a kincstár kárára tévesen állapíttatott meg, a pénzügyigazgatóság a helyesbítést, az elévülési határ­időn belül, hivatalból elrendelni köteles. VIII. Községem egyik adózója évközben meghalt. Az örökösök nevében és megbízásából a terhére kivetett jövedelemadó aránylagos (az elhalálozás napjától, az év végéig járó) részé­nek törlését kértem. A pénzügyigazgatóság a kérelmet eluta­sította. Helyes-e a határozat? II. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. (E rovatban csupán éves előfizetőinknek közigazgatási szakba vágó kérdéseire adunk véleményt. A községek és jegyzőségek előfizetése jogán­­ak azokat a kérdéseket vesszük figyelembe, melyek a jegyző, illetőleg vezető jegyző ellenjegyzésével is el vannak látva. A­ névtelen vagy illetéktelen kérdéseket mellőzzük. Az adott véleményekkel a kérdést eldöntöttnek nem tekintjük s arra minden tárgyilagos észrevételnek tért nyitunk.­ jogosult, mivel az arra hivatott hatóságok illetékesek dön­teni — a kiszabott illeték és bírság elleni felebbezés során — abban, hogy a jelzett nyugta bélyegköteles-e vagy sem? A bélyeghiány nem olyan lényeges okirat kellékhiány, mely a fenti eljárást vonja maga után. Megjegyezni kívánom, hogy a szóbanforgó nyugta köztisztviselő részére kiutalt nyugdíjról volt kiállítva az 1920 : XXIV. t.-c. 22. §-ának életbelépte után, de a nyugtázott összeg az idézett törvényes rendelkezés élet­belépte előtt lett kiutalva. Válasz: Az «Adóhivatali utasítás» II. füzete 6. §-ának II. 1. és 5. pontja értelmében a bélyegköteles nyugta tényleg, mint «hibás» visszaadandó, ha a törvény szerint járó bélyeg­gel nincsen ellátva. A jelen esetben azonban, amikor az 1920 : XXIV. t.-c. 22. §-a értelmében bélyegmentes nyugtáról van szó, (mert itt nem az utalványozás, hanem a fölvétel idő­pontja az irányadó), a kifizetésnek ez okból történt megtaga­dása jogtalan volt. V. Az 1920 : XXIII. t.-c. alapján tízszeresre emelt földadó 9/1ő részét a haszonbérlő tartozik megfizetni. A lelkész, jegyző és tanító földje után hijlevél szerint az egyház, illetőleg a község fizeti az adót. Vita tárgya: 1. hogy a lelkész stb., mint haszonélvezők, illetőleg használók a 9/10 részt tartoznak-e megfizetni, vagy sem ? 2. Ha ezek földjei haszonbérbe vannak kiadva, a haszonbérlő tartozik-e a 9/10 rész adót megfizetni a község, illetőleg az egyház helyett? Hangsúlyozom, hogy a dijlevél szerint az egyház és a község fizeti az adót. Válasz. 1. Nem tartoznak, mert ők nem haszonbérlők, hanem haszonélvezők, ezekre pedig a törvény ezt a kötelezettséget nem mondja ki. 2. Tartozik. Az a körülmény, hogy a dijlevél szerint az egyház, illetőleg a község köteles a földadót fizetni, a dolgon egyik irányban sem változtat, mert törvény szerint ezekben az esetekben a haszonélvező (jegyző, lelkész, tanító) a földadó alanyai. VI. A községi elöljárók, valamint a kisbiró és éjjeli­őr a köz­ségtől húzott illetményeiket bélyegmentes nyugtára vehetik-e fel, illetőleg az 1920: XXIII. t.-c. 22. §-a vonatkozik e fenti egyénekre is? Válasz: Igen. Az idézett törvényszakasz minden közszol­gálatban alkalmazottnak szolgálati viszonyából származó és közpénztárból fölvett illetményére kiterjed.

Next