Magyar Közigazgatás, 1920 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-21 / 47. szám
1920 november 21. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 47. szám. De mivel — a fogyasztási és forgalmi adókkal karöltve, — két egyenes adó, nevezetesen a mindenkire, minden jövedelemre, illetőleg minden vagyonra kiterjedő, személyes jövedelmi adó és a vagyoni adó már megfelel ennek a célnak, s minthogy a mai — már húszon felüli — egyenesadóink, az egyetlen adónál is távolabb maradnak le a céltól, s épen az ellenkező véglet, sokaságuk miatt képtelenek az igazságos adóztatásra: a cikkíró itt is közelebb áll az igazsághoz, mint a mai magyar egyenesadórendszer. Szerk. I. Egy volt kisközség nagyközséggé alakulásakor első jegyzője a saját tulajdonában levő házát 9450-ös területtel együtt a községre hagyta. A hagyományozott épület — mint jegyzői lakás és irodai helyiség — alapos javítást igényelt. A hagyományozott csekély területen volt néhány öreg akácfa, amit kivágattam, miután a természetbeni javadalmamat egyedül képező területen volt akácos helyébe gyümölcsöst akarok telepíteni. A kivágott fák javarészét a kivágási napszám ellenében átengedtem a községnek régi kút új felső része és sertésólak készítéséhez. Tettem ezt azért, mert a községnek semmi ingatlana nincs, a szükséges fát beszerezni nem képes és most az építmények nekem kellenek; továbbá, mert abban a hiedelemben vagyok, hogy a községnek hagyott, de a jegyző javadalmát képező udvarban és kertben lévő fák is az enyémek. Bíróval történt oly értelmű megállapodásom után, — hogy a kút és baromfiólakhoz szükséges faanyag felhasználása ellenében ő a fákat kivágatja és a többit persze én használom fel, — most az elöljárók zúgolódnak. A legközelebbi gyűlésen akarom ezt tisztázni, kérem szíves válaszát arra nézve, engem illet-e meg a jegyzői udvarban lévő fa, vagy a községet? Szerintem a 6 drb. akácfa a jegyzőé és nem a község jogosult azt felhasználni. Válasz: A község tulajdonában levő jegyzői lakás telkén levő fák, a község tulajdonát képezik és a felett a képviselőtestület határoz. A jegyző ugyan haszonélvezője a községi teleknek, azonban a telken levő fáknak felhasználása már nem tartozik hozzá a haszonélvezethez. A fák a telek állagának alkotó részei és a képviselőtestület rendelkezik felettük. Községemben egy hadiözvegy, kinek három kiskorú gyermeke van, községi bábás oklevelet akar szerezni. Van-e mód arra, hogy a Budapesten szülésznőket kiképző tanfolyamra rövid idő alatt bejuthasson, s mint szegény hadiözvegy a klinikán ingyenes étkezésben és lakásban részesüljön ? Mely okmányok szükségesek a felvétel esetére? Válasz. Budapesten az állami bábaképzőben a tanfolyam szeptember 1-én nyílt meg, erről a tanfolyamról tehát a hadiözvegy lekésett. A tanfolyam 10 hóig tart. Pályázónak polgári iskolai két osztály elvégzését igazolnia kell. A tanfolyam ellátást, tehát lakást és étkezést nem ad. Internátussal egybekötött tanfolyam van Debrecenben, Szegeden, Szegszárdon és Szombathelyen. III. Románok által megszállott területre akarok véglegesen elköltözni. Vinnék magammal monogrammozott fehérneműt és házibútorokat, valamint konyhaberendezési tárgyakat. Van-e arra vonatkozólag rendelkezés, hogy mennyi fehérnemű, továbbá készpénz és házibútor szállítható el? Az útlevélen kívül szükséges-e más egyéb okirat? Válasz: A románok által megszállt területre a forgalom még nem nyílt meg, így semmi rendelkezés sem történt arra, hogy az átköltözködés feltételei megállapíttassanak. IV. Szíveskedjék véleményt nyilvánítani, hogy a m. kir. állampénztárnak jogában áll-e a nézete szerint bélyegköteles nyugta számfejtését és kifizetését megtagadni abból az okból, mert a nyugta bélyeggel ellátva nincsen? Szerintem az adott esetben a számfejtő hivatal csak a lelet felvételére lett volna VII. A pénzügyigazgatóság egy három évvel ezelőtt törölt adóösszeget most a fél terhére előiratott, azzal, hogy a törlés téves adókivetés eredménye volt. Megállhat-e ez a határozat, s ha nem, mi a jogorvoslat ellene? Válasz. Az 1920 : XXIII. t.e. 106. §-a szerint, amennyiben bármilyen számműveleti, vagy leírási tévedés folytán, az adó, akár az adózó, akár a kincstár kárára tévesen állapíttatott meg, a pénzügyigazgatóság a helyesbítést, az elévülési határidőn belül, hivatalból elrendelni köteles. VIII. Községem egyik adózója évközben meghalt. Az örökösök nevében és megbízásából a terhére kivetett jövedelemadó aránylagos (az elhalálozás napjától, az év végéig járó) részének törlését kértem. A pénzügyigazgatóság a kérelmet elutasította. Helyes-e a határozat? II. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. (E rovatban csupán éves előfizetőinknek közigazgatási szakba vágó kérdéseire adunk véleményt. A községek és jegyzőségek előfizetése jogának azokat a kérdéseket vesszük figyelembe, melyek a jegyző, illetőleg vezető jegyző ellenjegyzésével is el vannak látva. A névtelen vagy illetéktelen kérdéseket mellőzzük. Az adott véleményekkel a kérdést eldöntöttnek nem tekintjük s arra minden tárgyilagos észrevételnek tért nyitunk. jogosult, mivel az arra hivatott hatóságok illetékesek dönteni — a kiszabott illeték és bírság elleni felebbezés során — abban, hogy a jelzett nyugta bélyegköteles-e vagy sem? A bélyeghiány nem olyan lényeges okirat kellékhiány, mely a fenti eljárást vonja maga után. Megjegyezni kívánom, hogy a szóbanforgó nyugta köztisztviselő részére kiutalt nyugdíjról volt kiállítva az 1920 : XXIV. t.-c. 22. §-ának életbelépte után, de a nyugtázott összeg az idézett törvényes rendelkezés életbelépte előtt lett kiutalva. Válasz: Az «Adóhivatali utasítás» II. füzete 6. §-ának II. 1. és 5. pontja értelmében a bélyegköteles nyugta tényleg, mint «hibás» visszaadandó, ha a törvény szerint járó bélyeggel nincsen ellátva. A jelen esetben azonban, amikor az 1920 : XXIV. t.-c. 22. §-a értelmében bélyegmentes nyugtáról van szó, (mert itt nem az utalványozás, hanem a fölvétel időpontja az irányadó), a kifizetésnek ez okból történt megtagadása jogtalan volt. V. Az 1920 : XXIII. t.-c. alapján tízszeresre emelt földadó 9/1ő részét a haszonbérlő tartozik megfizetni. A lelkész, jegyző és tanító földje után hijlevél szerint az egyház, illetőleg a község fizeti az adót. Vita tárgya: 1. hogy a lelkész stb., mint haszonélvezők, illetőleg használók a 9/10 részt tartoznak-e megfizetni, vagy sem ? 2. Ha ezek földjei haszonbérbe vannak kiadva, a haszonbérlő tartozik-e a 9/10 rész adót megfizetni a község, illetőleg az egyház helyett? Hangsúlyozom, hogy a dijlevél szerint az egyház és a község fizeti az adót. Válasz. 1. Nem tartoznak, mert ők nem haszonbérlők, hanem haszonélvezők, ezekre pedig a törvény ezt a kötelezettséget nem mondja ki. 2. Tartozik. Az a körülmény, hogy a dijlevél szerint az egyház, illetőleg a község köteles a földadót fizetni, a dolgon egyik irányban sem változtat, mert törvény szerint ezekben az esetekben a haszonélvező (jegyző, lelkész, tanító) a földadó alanyai. VI. A községi elöljárók, valamint a kisbiró és éjjeliőr a községtől húzott illetményeiket bélyegmentes nyugtára vehetik-e fel, illetőleg az 1920: XXIII. t.-c. 22. §-a vonatkozik e fenti egyénekre is? Válasz: Igen. Az idézett törvényszakasz minden közszolgálatban alkalmazottnak szolgálati viszonyából származó és közpénztárból fölvett illetményére kiterjed.