Magyar Közigazgatás, 1923 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-07 / 1. szám

1923 január 7. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1. szám. I. A községi jegyzői nyugdijkötelékbe való felvétel iránt előterjesztett kérvényt hová kell címezni, hol kell benyúj­tani és miféle okmányokkal kell fölszerelni? Válasz. A vármegyei jegyzői nyugdijszabályrendeletek értelmében minden segédjegyző, ha életfogytiglan meg­választatott, hivatalból beiktattatik a nyugdíjintézet tagjai közé. A beiktatás, valamint a nyugdíjjárulékok fizetésének teljesítése iránt az alispán hivatalból intézkedik, erre nézve tehát kérvényezni nem szükséges. II. Egy gyakornoknak 14 havi gyakorlata van. A 14 havi gyakorlat után pénzügyigazgatóságnál nyert állást a követ­kező tanfolyam kezdetéig. Felvehető-e közigazgatási tan­folyamra ? Válasz. A belügyminiszer felveheti, mert a törvényes kellékek megvannak. III. Egyik közközségemben egy törvényszéki tisztviselő lakik, aki mellesleg, szabadidejében ügyvédi irodában dolgozik. Ezt az egyént feljelentettem a kir. járásbírósághoz, hogy adásvételi szerződést készített s a telekkönyvi beadványo­kat is megcsinálta. A bíróság felmentette az illetőt azzal az indokolással, hogy joga volt a szerződés és beadványok elkészítéséhez, mert mint az ügyvéd megbízottja járt el, mit a telekkönyvi iratoknál fekvő ügyvédi meghatalmazás is bizonyít. Kérdés, hogy ügyvéd, irodáján kívül levő község­ben lakó, nem is állandó alkalmazottja által, aki ügyvédi kamarának nem tagja, végeztethet-e bármilyen természetű írásbeli munkálatokat? Válasz. Az ügyvéd nincs korlátozva abban, hogy írás­beli munkálatokat, amelyeknek elvégzésére vállalkozott, olyanokkal is készíttessen, akik az ügyvédi kamarának nem tagjai vagy nem a kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek. Az ügyvéd megbízásából ily munkálatokat készítő egyének nem is követnek tehát el törvénybe ütköző cselekményt, természetesen még akkor sem, ha az ügyvéddel nem egy községben laknak. IV. Felemelték-e újabban a marhalevél kezelési dijakat, ha igen milyen mértékben ? Válasz. A földmivelésü­gyi minister 110.327/1922. F. M. sz. a kelt rendeletével a marhalevél kezelési dijakat, 1923 január 1-től kezdődő hatállyal az alábbiak szerint állapította meg: 1. Egy marhalevél kiállításának dija, tekintet nélkül a rájegyzett állatok számára 20 K. 2. Tulajdonátruházási nyilatkozat rávezetésének dija 10 K. 3. Az állategészség­ügyi bizonyítvány megújításának, a külön eszközölt irányítás­nak, valamint bejegyzésnek dija 6 K. V. Az 1922: XXIII. t.-c. 48. §-a szerint ez a törvény 1923 január 1-én lép életbe és azt, a belügyministerrel egyet­értve, a pénzügyminister hajtja végre. Ha a törvény végre­hajtási utasítása nem jelennék meg 1923 január 1-éig, a végrehajtási utasítás megjelenése előtt végrehajthatja-e a községi elöljáróság a törvénynek az ő hatáskörébe utalt részeit, így különösen a 16. §-ban foglalt jogot gyakorol- KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK. (E rovatban csupán éves előfizetőinknek közigazgatási szakba vágó kérdéseire adunk véleményt. A községek és jegyzőségek előfizetése jogán csak azokat a kérdéseket vesszük figyelembe, melyek a jegyző, illetőleg vezető jegyző ellenjegyzésével is el vannak látva. A névtelen vagy illetéktelen kérdéseket mellőzzük. Az adott véleményekkel a kérdést eldöntöttnek nem tekintjük s arra minden tárgyilagos észrevételnek tért nyitunk.) ANYAKÖNYVI ÜGYEK. A háborúban eltűnt és elszakított területről szár­mazó egyén holtnak nyilvánításának, illetőleg halála megállapításának anyakönyvi feljegyzése. A 2­000/1919. I. M. sz. rendelet tudvalévően el­rendelte azt, hogy az A. T. 74. §-a értelmében az anyakönyvi bejegyzés foganatosítása végett a bíróság a háborúban eltűnt egyéneket holtnak nyilvánító vagy haláluk tényét megállapító jogerős végzést a holtnak­­nyilvánított vagy meghalt egyén községi illetősége szerint, ha pedig ez ismeretlen, születése helye szerint illetékes anyakönnyvvezetővel hivatalból közölje. Ezt a rendelkezést a 63.848/1922. I. M. sz. ren­delet most azzal egészítette ki, hogy a végzést a holt­­nak nyilvánított vagy meghalt egyén születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetővel kell közölni akkor is, ha a holtnak nyilvánított vagy meghalt egyén köz­ségi illetősége Magyarországtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen volt, ha pedig születési helye is az elszakított területen vagy egyéb külföldön van, a végzést a budapesti IV. kerületi anyakönyv­vezetővel kell közölni. Ezeket a rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az ily esetekben hozott jogerős végzések alapján anyakönyvi feljegyzés még nem történt. * * * I. Községemben lakó, de megszállt területen illetőséggel biró ifjú, ki a nemzeti hadseregben önként szolgált, optálá­­sát azonban nem kérte, mert a katonai hatóságoktól azt a felvilágosítást kapta, hogy a nemzeti hadseregben való szolgálat tényével magyar állampolgárságát megszerezte illetőleg megtartotta, most nősülni óhajt. Magyar állampol­­gárnak tekinthetem-e őt vagy pedig mint idegen állampol­gárt kell kezelnem a házasságkötés szempontjából ? Válasz. Ha az illető a magyar állampolgárságért a kellő időben nem optált, külföldinek kell tekinteni, amíg vissza nem h­onosíttatik. II. Községünkben két önálló hatáskörű jegyzői és két segédjegyzői állás van szervezve. A közigazgatási segéd­jegyzői állás régóta betöltetlen, az adóügyi segédjegyzői­ állás be van töltve. Az anyakönyvvezető a vezető jegyző, helyettese az adóügyi jegyző. A községi szabályrendelet nem írja elő, hogy a segédjegyzők helyettesíthetik az anyakönyvvezetőt, a képviselőtestületnek sincs ilyen hatá­rozata. Az adóügyi segédjegyző a vezető és adóügyi jegyző távolléte esetében jogosan közreműködhetik-e a házasság­kötésnél ? Meg kell-e ebben a minőségében erősíteni, tekintve hogy 28 éves, okleveles, életfogytiglan megválasztott segéd­­jegyző ? Válasz. Az A. M. T. 2. §. szerint, a­hol több jegyző és segédjegyző van, arra nézve, hogy ki vagy kik legyenek az anyakönyvvezető-helyettesek, a képviselőtestület hoz határozatot. Ehhez a határozathoz felügyelő-hatósági hozzá­járulás nem kell. Az adott esetben, ha a segédjegyző nem lett anyakönyvvezető-helyettesnek kijelölve, csak abban az esetben járhatott el anyakönyvvezetőkép, hogyha a főszolga­bíró az akadályozott illetékes egyén helyetteséül kirendelte. Az anyakönyvvezető az ilyen helyettesi kirendelésre jogo­sultnak nem tekinthető. Amennyiben a segédjegyző törvé­nyes felhatalmazás nélkül valamely házasságkötésnél eljárt, mert az eljárni hivatottak akadályozva voltak, a főszolga­bíró a helyettesi felhatalmazást utólag pótolhatja.

Next