Magyar Közigazgatás, 1935 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

1. szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1935 január 6. a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértve — a következőket közlöm. I. A magyar magánjognak — Magyarország Ma­gánjogi Törvénykönyve törvényjavaslata 222. §-a má­sodik bekezdésében foglalt rendelkezésében is kifeje­zésre jutó — szabályai szerint abban az esetben, ha az örökbefogadottat örökbefogadója törvényesíti, az örökbefogadás a törvényesítéssel megszűnik. Ebből azonban még nem­ következik az, hogy az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést az anyakönyv­ből törölni lehet. A törvényesítés bekövetkeztéig ugyanis az örökbefogadás jogi hatásai fennállanak s ennélfogva az örökbefogadásnak az anyakönyvbe tör­tént feljegyzése mindaddig az időpontig,­ amig a gyer­mek törvényesítve nem lett, közhitelességgel igazolja, hogy az örökbefogadási jogviszony fennállott, aminek igazolására pedig a törvényesítés anyakönyvi feljegy­zése után is szükség lehet. Ilyen esetben tehát a törvényesítés anyakönyvi fel­jegyzésének szövege a szóban levő gyermek családjogi helyzetében beállott változást az előadott­­ jogi állás­pontnak megfelelően kifejezésre kell, hogy juttassa. Az anyakönyvi feljegyzés szövegét abban az esetben, ha a természetes atya által örökbefogadott gyermek tör­­vényesítése szüleinek utólagos házasságkötése folytán közigazgatási úton nyer megállapítást, ilyenformán kell megállapítani: ,,A gyermek az anyának a természetes atyával, B Balás Ferenc r. kat., 1891. évben született napszámos, ajkai lakossal Ajkán, 1934 február 23-án kötött utóla­gos házassága által törvényesittetett, ennek folytán Balás Ferenc részéről történt örökbefogadása meg­szűnt. (Veszprém vármegye alispánja 3428/1932. szám.) 1934 március 22. X. Y. anyakönyvvezető.“ Az a körülmény azonban, hogy a természetes atya által örökbefogadott gyermek utólagos házasságkötés­sel történt törvényesítése esetében az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést az anyakönyvből törölni nem le­het, nem áll útjában annak, hogy az ily gyermek szü­letésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzésről tartalmi­lag egyező oly anyakönyvi kivonat állíttassák ki, amelyből az örökbefogadás nem tűnik ki. Igaz ugyan, hogy az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés nincs megemlítve azok között a feljegyzések között, ame­lyeket az A. TL 115. §-ának harmadik bekezdése szerint a tartalmilag egyező kivonatból ki kell hagyni, az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés kihagyása azon­ban okszerűen következik az A. Tl. 115. §-a harmadik bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a tartal­milag egyező anyakönyvi kivonatokban a gyermek családjogi helyzetére vonatkozó adatokat a változott helyzetnek megfelelő állapotban kell feltüntetni; már­pedig a gyermek családjogi helyzete tekintetében a változott helyzet az, hogy a törvényesítés folytán az örökbefogadás megszűnt s így az örökbefogadásra utaló bejegyzés a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatban nem foglalhat helyet. Félreértések elkerülése végett megjegyzem még, hogy kifejtett álláspontom nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökbefogadó nem természetes atyja az örökbefogadott gyermeknek. Idevonatkozóan ugyanis a Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvény­­javaslatának 222. §-ában foglalt következő rendelke­zés irányadó. Ha az örökbefogadottat más törvénye­síti, az örökbefogadott gyermek, amennyiben saját családi nevét még viselheti, ennek helyébe a törvénye­sítéssel nyert családi nevet kapja; egyébként az örökbefogadás érintetlen marad, hacsak a felek fel nem bontják.“ Ezen esetben tehát —­ tekintet nélkül arra, hogy ■ az öd­ökbef­­gadott gyermek az örökbefoga­dási szerződés értelmében családi nevét megtartotta-e, vagy pedig örökbefogadójának családi nevét vette-e fel — az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést érin­tetlenül kell hagyni s így azt az ilyen gyermek szüle­téséről szóló anyakönyvi bejegyzésről tartalmilag egyezően kiállított anyakönyvi kivonatban is ki kell tüntetni.­­­ A gyermek vallására vonatkozóan az 1894 évi XXXII. tc. 1. §-a értelmében létrejött megegyezést oly esetben, amikor az egyik házastárs a másik házastárs ■vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vállásnak házasságává válik, a tartalmilag egyezően kiállított anyakönyvi kivonatból kihagyni nem lehet. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az A. U. 115. §-a II. pontjában foglalt rendelkezéseknek — kivételes jel­legükre tekintettel — az azokban fel nem sorolt ese­tekre való alkalmazásáról helyes jogszabálymagyará­zat mellett nem lehet szó s igy ez időszerint a tartal­milag egyező anyakönyvi kivonat az imént említett kihagyással nem állítható ki. Az A. U. 115. §-a ugyanis a szöveghűség elve alapján áll, amely szöveghűségtől e § II. pontja csak annyiban enged eltérést, amennyiben a törvényesítés némely eseteiről vagy a leszármazás kérdésében ho­zott bírói ítéletről, tehát oly tényekről van szó, ame­lyek a gyermek születése időpontjáig visszahatnak, vagy amelyek a kegyelem erejénél fogva a gyermek hátrányos családjogi helyzetét egészben és gyökerében orvosolják és egyúttal a szülők utólagos házasság­kötésével kapcsolatosa­k. A gyermek vallására vonat­kozó megegyezés kihagyása azonban bizonyos tekin­tetben a valóságnak meg nem felelő tény tanúsításá­nak látszatát keltené. PÉNZÜGY. A m. kir. Közigazgatási Biróság pénzügyi ítéletei. Jövedelemadó. J. V. H. O. 11. §. 1. p. osztályának 5196/1932. P. A kiadó lakások hirdetésével járó költségek, mint a. nyers jövedelem megszerzésére fordított kiadások, a .jövedelemadóalapból levonhatók. Házadó. H. H. Ö. 2. §. (1) bek. 5. p. Sportház bü­fféhelyiségeit­­ illeti meg. 5196/1930. P. házadómentesség nem H. H. Ö. 4. §. Elvi. 3799/1932. P. Az állandó adómentességet, azon az alapon, hogy az épü­let tulajdonosai természetes személyek és az ipartelep tulajdonosa közkereseti társaság, nem szabad megtagadni akkor, ha az épületnek a tulajdonosai és a benne levő ipartelepet üzemben tartó közkereseti tár­saságnak tagjai egyenlő arányban ugyanazok a ter­mészetes személyek. H. H. c. 5. §. 6871/1930. P. 1825.XVIII. t.-c. 3. §. c) Ha a manzárd épületrész helyébe emelet és az eme­letre új manzárd épült és ha az uj manzárdnak helyi­ségei összefüggnek az emeleti lakással, az 1925:XVII­. t.-c. alapján ideiglenes házadómentességet engedé­lyezni nem lehet. H. H. ö. 22. §. 18525/1931. P. A háztulajdonos által lakott lakás házadójának a b őrlését nem lehet megtagadni azért, mert a különben üresen álló lakás egy-két helyiségében, kényszerből, át­menetileg néhány bútordarab visszamaradt. „ K. K. H. é. 104. §. Közadók kezelése. Elvi. 1918/1932. P. Az egyházi adó két helyen való kivetésének kér­désében a közigazgatási biróság hatáskörrel bir. SZOCIÁLIS ügyek. A nyugdíjban nem részesülő szegődm­ényeseknek a „Nyugdijpótló Egyesületbe“ való beléptetése. Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék alispán­jának 12.281/1934. al. számú felh­­ivása valamennyi köz­ség elöljáróságához. Elejét veendő a mind gyakrabban felmerülő oly irányú panaszoknak és pereskedéseknek, melyekkel a községeknél szolgálatban álló szegődményes munka­­képtelensége esetén a község által további eltartását követeli, felhívom a községek elöljáróinak ügyeimet, hogy a község képviselőtestülete által 15 napon belül hozasson határozatot, melynek értelmében az összes szövődményeseket (községi kézbesítő, rendőr, kisbíró, szülésznő stb.) az önkormányzati Tisztviselők és Alkal­mazottak Országos Nyugdíjpótló Egyesületébe be­lépteti. A törvény értelmében ma már egyetlen község sem térhet ki azon szociális kötelezettség alól, hogy munka­­képtelenné lett alkalmazottairól és azok családjairól".

Next