Magyar Közigazgatás, 1935 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-06 / 1. szám
1. szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1935 január 6. a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértve — a következőket közlöm. I. A magyar magánjognak — Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslata 222. §-a második bekezdésében foglalt rendelkezésében is kifejezésre jutó — szabályai szerint abban az esetben, ha az örökbefogadottat örökbefogadója törvényesíti, az örökbefogadás a törvényesítéssel megszűnik. Ebből azonban még nem következik az, hogy az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést az anyakönyvből törölni lehet. A törvényesítés bekövetkeztéig ugyanis az örökbefogadás jogi hatásai fennállanak s ennélfogva az örökbefogadásnak az anyakönyvbe történt feljegyzése mindaddig az időpontig, amig a gyermek törvényesítve nem lett, közhitelességgel igazolja, hogy az örökbefogadási jogviszony fennállott, aminek igazolására pedig a törvényesítés anyakönyvi feljegyzése után is szükség lehet. Ilyen esetben tehát a törvényesítés anyakönyvi feljegyzésének szövege a szóban levő gyermek családjogi helyzetében beállott változást az előadott jogi álláspontnak megfelelően kifejezésre kell, hogy juttassa. Az anyakönyvi feljegyzés szövegét abban az esetben, ha a természetes atya által örökbefogadott gyermek törvényesítése szüleinek utólagos házasságkötése folytán közigazgatási úton nyer megállapítást, ilyenformán kell megállapítani: ,,A gyermek az anyának a természetes atyával, B Balás Ferenc r. kat., 1891. évben született napszámos, ajkai lakossal Ajkán, 1934 február 23-án kötött utólagos házassága által törvényesittetett, ennek folytán Balás Ferenc részéről történt örökbefogadása megszűnt. (Veszprém vármegye alispánja 3428/1932. szám.) 1934 március 22. X. Y. anyakönyvvezető.“ Az a körülmény azonban, hogy a természetes atya által örökbefogadott gyermek utólagos házasságkötéssel történt törvényesítése esetében az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést az anyakönyvből törölni nem lehet, nem áll útjában annak, hogy az ily gyermek születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzésről tartalmilag egyező oly anyakönyvi kivonat állíttassák ki, amelyből az örökbefogadás nem tűnik ki. Igaz ugyan, hogy az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés nincs megemlítve azok között a feljegyzések között, amelyeket az A. TL 115. §-ának harmadik bekezdése szerint a tartalmilag egyező kivonatból ki kell hagyni, az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés kihagyása azonban okszerűen következik az A. Tl. 115. §-a harmadik bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatokban a gyermek családjogi helyzetére vonatkozó adatokat a változott helyzetnek megfelelő állapotban kell feltüntetni; márpedig a gyermek családjogi helyzete tekintetében a változott helyzet az, hogy a törvényesítés folytán az örökbefogadás megszűnt s így az örökbefogadásra utaló bejegyzés a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatban nem foglalhat helyet. Félreértések elkerülése végett megjegyzem még, hogy kifejtett álláspontom nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökbefogadó nem természetes atyja az örökbefogadott gyermeknek. Idevonatkozóan ugyanis a Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának 222. §-ában foglalt következő rendelkezés irányadó. Ha az örökbefogadottat más törvényesíti, az örökbefogadott gyermek, amennyiben saját családi nevét még viselheti, ennek helyébe a törvényesítéssel nyert családi nevet kapja; egyébként az örökbefogadás érintetlen marad, hacsak a felek fel nem bontják.“ Ezen esetben tehát — tekintet nélkül arra, hogy ■ az ödökbefgadott gyermek az örökbefogadási szerződés értelmében családi nevét megtartotta-e, vagy pedig örökbefogadójának családi nevét vette-e fel — az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést érintetlenül kell hagyni s így azt az ilyen gyermek születéséről szóló anyakönyvi bejegyzésről tartalmilag egyezően kiállított anyakönyvi kivonatban is ki kell tüntetni. A gyermek vallására vonatkozóan az 1894 évi XXXII. tc. 1. §-a értelmében létrejött megegyezést oly esetben, amikor az egyik házastárs a másik házastárs ■vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vállásnak házasságává válik, a tartalmilag egyezően kiállított anyakönyvi kivonatból kihagyni nem lehet. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az A. U. 115. §-a II. pontjában foglalt rendelkezéseknek — kivételes jellegükre tekintettel — az azokban fel nem sorolt esetekre való alkalmazásáról helyes jogszabálymagyarázat mellett nem lehet szó s igy ez időszerint a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonat az imént említett kihagyással nem állítható ki. Az A. U. 115. §-a ugyanis a szöveghűség elve alapján áll, amely szöveghűségtől e § II. pontja csak annyiban enged eltérést, amennyiben a törvényesítés némely eseteiről vagy a leszármazás kérdésében hozott bírói ítéletről, tehát oly tényekről van szó, amelyek a gyermek születése időpontjáig visszahatnak, vagy amelyek a kegyelem erejénél fogva a gyermek hátrányos családjogi helyzetét egészben és gyökerében orvosolják és egyúttal a szülők utólagos házasságkötésével kapcsolatosak. A gyermek vallására vonatkozó megegyezés kihagyása azonban bizonyos tekintetben a valóságnak meg nem felelő tény tanúsításának látszatát keltené. PÉNZÜGY. A m. kir. Közigazgatási Biróság pénzügyi ítéletei. Jövedelemadó. J. V. H. O. 11. §. 1. p. osztályának 5196/1932. P. A kiadó lakások hirdetésével járó költségek, mint a. nyers jövedelem megszerzésére fordított kiadások, a .jövedelemadóalapból levonhatók. Házadó. H. H. Ö. 2. §. (1) bek. 5. p. Sportház büfféhelyiségeit illeti meg. 5196/1930. P. házadómentesség nem H. H. Ö. 4. §. Elvi. 3799/1932. P. Az állandó adómentességet, azon az alapon, hogy az épület tulajdonosai természetes személyek és az ipartelep tulajdonosa közkereseti társaság, nem szabad megtagadni akkor, ha az épületnek a tulajdonosai és a benne levő ipartelepet üzemben tartó közkereseti társaságnak tagjai egyenlő arányban ugyanazok a természetes személyek. H. H. c. 5. §. 6871/1930. P. 1825.XVIII. t.-c. 3. §. c) Ha a manzárd épületrész helyébe emelet és az emeletre új manzárd épült és ha az uj manzárdnak helyiségei összefüggnek az emeleti lakással, az 1925:XVII. t.-c. alapján ideiglenes házadómentességet engedélyezni nem lehet. H. H. ö. 22. §. 18525/1931. P. A háztulajdonos által lakott lakás házadójának a b őrlését nem lehet megtagadni azért, mert a különben üresen álló lakás egy-két helyiségében, kényszerből, átmenetileg néhány bútordarab visszamaradt. „ K. K. H. é. 104. §. Közadók kezelése. Elvi. 1918/1932. P. Az egyházi adó két helyen való kivetésének kérdésében a közigazgatási biróság hatáskörrel bir. SZOCIÁLIS ügyek. A nyugdíjban nem részesülő szegődményeseknek a „Nyugdijpótló Egyesületbe“ való beléptetése. Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék alispánjának 12.281/1934. al. számú felhivása valamennyi község elöljáróságához. Elejét veendő a mind gyakrabban felmerülő oly irányú panaszoknak és pereskedéseknek, melyekkel a községeknél szolgálatban álló szegődményes munkaképtelensége esetén a község által további eltartását követeli, felhívom a községek elöljáróinak ügyeimet, hogy a község képviselőtestülete által 15 napon belül hozasson határozatot, melynek értelmében az összes szövődményeseket (községi kézbesítő, rendőr, kisbíró, szülésznő stb.) az önkormányzati Tisztviselők és Alkalmazottak Országos Nyugdíjpótló Egyesületébe belépteti. A törvény értelmében ma már egyetlen község sem térhet ki azon szociális kötelezettség alól, hogy munkaképtelenné lett alkalmazottairól és azok családjairól".