Magyar Közlöny - Rendeletek tára, 1948. augusztus-december (196-288. szám)
1948-08-31 / 196. szám
196. szám. III. FEJEZET. A Társaság igazgatásának szervei. *• §• A társaság igazgatásának szervei : a) a részvényesek Közgyűlése, b) az igazgatóság, t) a Vezérigazgató és Helyettes Vezérigazgató. »• §• Közgyűlés. A Közgyűléseket Budapesten tartják és azokat az Igazgatóság hívja egybe, hacsak jogszabály eltérő intézkedést nem tartalmaz. Az évi rendes Közgyűlést az üzletév befejezését követő három hónapon belül kell összehívni. Szükség esetén az Igazgatóság bármikor rendkívüli Közgyűlést hívhat egybe. Rendkívüli Közgyűlés egybehívása kötelező a törvényben előírt esetekben, továbbá az alaptőke legalább 10%-át képviselő részvényesek kérelmére, feltéve, hogy megfelelő számú részvény a rendkívüli Közgyűlés megtartása igtti kérelem előterjesztése előtt 4 (négy) héttel letétbe helyeztetik. A részvényesek kérelmében fel kell tüntetni a rendkívüli Közgyűlés tanácskozásának tárgyául szolgáló kérdéseket. A törvényben előírt esetekben a Közgyűlést a Felügyelőbizottság hívja egybe. A Közgyűlés egybehívása az Alapszabály 26. §-ában megnevezett újságban egyszer közéteendő hirdetmény útján történik, legalább 8 nappal a Közgyűlés megtartása előtt. A hirdetménynek tartalmaznia kell a Közgyűlés megtartásának helyét, idejét, a napirendet, valamint utasítást arra, hogy milyen határidőben és hol kell letétbe helyezni a részvényeket. Ha a Közgyűlés napirendjén alapszabálymódosítás szerepel, azt a hirdetményen fel kell tüntetni, lényeges alapszabálymódosítás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell a vonatkozó javaslat rövid szövegét Lényegtelen alapszabálymódosítások esetén a hirdetményben csak a módosítandó alapszabályszakaszok számát kell feltüntetni. 10. §. Minden részvényes, aki a közgyűlésen megjelenik, vagy megfelelő módon képviselve van, a tulajdonában levő részvények száma szerint szavazati joggal bír akként, hogy minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. A Közgyűlésen a részvénytulajdonos csak akkor bír szavazati joggal, ha a részvényei a közgyűlést megelőzően legalább 6 nappal leletbe helyeztettek, kivéve az alapszabály 9. § negyedig bekezdésében szabályozott esetet. A részvényesek saját személyükben, vagy másik szavazati joggal bíró részvényesnek adott felhatalmazás útján gyakorolják szavazati jogukat. Kemönjogú és jogi személyek szavazati jogukat törvényes képviselők útján — akik nem részvényesek is lehetnek — gyakorolják. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes részvények legalább 10 (hatvan) százalékát bíró részvényesek résztvesznek vagy kellőképen képviselve vannak. A Közgyűlésen hozott határozatok valamennyi részvényesre, mind a megjelentekre, mind a távollevőkre kötelező hatállyal bírnak. Ha nem jelenik meg a jelen szakasz értelmében megkívánt számú részvényes, a Közgyűlést el kell halasztani és ugyanolyan napirenddel újra össze kell hívni. Ha a Közgyűlés a jelen szakaszban megkövetelt számú részvényes meg nem jelenése miatt nem határozatképes, a második Közgyűlés, amely az első Közgyűlés után 30 napon belül tartandó meg, határozatképesnek tekintendő, a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül ama kérdésekre vonatkozólag, amelyek az első Közgyűlés napirendjén szerepeltek; ez esetben a határozathozatalhoz a jelenlevő, vagy képviselt részvényesek 2/3 (kétharmad) szavazattöbbsége szükséges, de azok a kérdések, amelyek a Társaság Alapszabályainak módosítására vagy kiegészítéséne, alaptőkéjének felemelésére, vagy leszállítására és tartaléktőkéjének létesítésére vonatkoznak, minden esetben a Társaság összes részvényeseinek 2/3 (kétharmad) szavazattöbbségével történő határozathozatalt kívánnak meg. A másodízben összehívandó Közgyűlést a Közgyűlés megtartásának napja előtt 8 nappal közzéteendő hirdetménynek kell megelőznie, amivel kapcsolatban a közzétételre nézve a 9. §ban foglalt előírások az irányadók. 11. 8. A Közgyűlést a Társaság Igazgatóságának Elnöke nyitja meg, aki kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és két személyt a szavazatok megszámlálására és a jegyzőkönyv hitelesítésére. Az Igazgatóság elnökének távollétében a Közgyűlést az Elnök Helyettese nyitja meg. A Közgyűlés megnyitása után a szavazásra jogosult részvényesek saját körükből Közgyűlési Elnököt választanak, felváltva a magyar és szovjet részvényesek közül. 12. 8. A Közgyűlés határoz a Társaság működésére vonatkozó alábbi kérdésekből: a) jóváhagyja a mérleget, a nyereség- és veszteségszámlát és az Igazgatóság jelentését a lefolyt üzletévről és határozó nyereség felosztásáról; b) megválasztja az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjait; c) megállapítja az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjainak díjazását; d) határoz az alaptőke felemelése, vagy leszállítása és a Társaság tartaléktőkéjének létesítése tárgyában; e) megváltoztatja és kiegészíti a Társaság Alapszabályait; f) megvizsgálja és eldönti mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. A Közgyűlés minden kérdést egyszerű szavazattöbbség. .. dönt el, kivéve a d) és e) pontokban foglalt kérdéseket, melyeket csak a Társaság összes részvényeseinek s/s (kétharmad) szavazattöbbségével lehet eldönteni. 13. §. A Közgyűlésen tárgyalt és eldöntött ügyekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a Közgyűlés idejét és helyét, a Közgyűlésen megjelent és képviselt részvényeseket, az általuk képviselt részvények számát, a Közgyűlésen történtek rövid összefoglalását, a hozott határozatokai és az elhangzott különvéleményeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a határozatok milyen szótöbbséggel hozattak. A Közgyűlés jegyzőkönyvét aláírják: a Közgyűlés Elnöke, az Igazgatóság Elnöke, ennek Helyettese, a szavazatok összeszámlálására és a jegyzőkönyv hitelesítésére a Közgyűlésen kijelölt személyek és a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője. 14. 8-Azok a részvényesek, akik valamilyen javaslatot kívánnak tenni a rendes Közgyűlésen, kötelesek legkésőbb az üzletév utolsó napján írásban az Igazgatósághoz fordulni, ez esetben az Igazgatóság köteles az indítvány tárgyalását a legközelebbi rendes Közgyűlés napirendjére tűzni és a Közgyűlés egybehívására vonatkozó hirdetményben feltüntetni. 15. §. Az Igazgatóság. Az Igazgatóságot a Közgyűlés háromévi időtartamra választja tizenkét főnyi létszámmal akként, hogy 6 tag választandó a magyar részvényesek többsége által a Közgyűlésnek javasolt személyek közül, 6 tag pedig a szovjet részvényesek által javasolt személyek közül. Az igazgatóság saját tagjai közül Elnököt választ a magyar részvényesek javaslatára a Közgyűlés által választott igazgatóság, tagok közül és Elnök-Helyettest a szovjet részvényesek javaslatára választott igazgatósági tagok közül. Ha valamelyik igazgatósági tag megbízatásának letelte előtt kiválik, rendkívüli Közgyűlést hívnak össze, amely az igatóság működésének hátralevő időtartamára a kivált igazgatósági tag helyébe a részvényesek illetékes magyar, illetőleg szovjet részének javaslatára új igazgatósági tagot választ. Az első igazgatóságot a jelen szakasz rendelkezéseinek szem előtt tartásával a részvényesek első Közgyűlése választja. 10. 8-Az Igazgatóság a szükséghez képest fll össze; az Igazgatósag ülését az Igazgatóság Elnöke írja össze, távollétiben pedig a Helyettes Elnök. RENDELETEK TÁRA IflSJ —