Magyar Közlöny, 1999. január (1-6. szám)

1999-01-01 / 1. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 1999/1. szám (6) A szakhatóságok — ha a helyszíni szemlén való részvételük akadályba ütközik — a helyszíni szemle szer­vezőjének megkeresésére az egyeztetés lehetőségét bizto­sítani és észrevételeiket írásban közölni kötelesek. A mű­szaki előírásoktól, kötelezően alkalmazandó szabványok­tól való eltérés, továbbá az egyedi előírás szükségességét indokolniuk kell. (7) A helyszíni szemlét a vezetékjogot engedélyező első fokú hatóság képviselője vezeti. (8) A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemle összehí­vója készíti el, és két meghívott hitelesíti. A jegyzőkönyvet a szemlére meghívott valamennyi érdekelt számára meg kell küldeni. 10. § (1) A vezetékjog alapján távhővezeték elhelyezhető a fel­szín felett 3,5 méternél nem magasabb tartószerkezeten, il­letve a felszín alatt 1 métert meg nem haladó mélységben vagy közműalagútban. Az egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, a felszín felett és a felszín alatt vezetett távhővezeték biztonsági övezete által elfoglalt területsáv mé­retét a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni úgy, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. (2) A vezetékjog alapján az engedélyes jogosult a) a távhővezetéket — külön építési engedélyezési el­járás nélkül — megépíteni (kivitelezni), b) a távhővezeték nyomvonalában, illetőleg biztonsági övezetében a fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait, gyöke­reit saját költségén eltávolítani, ha azok a távhővezeték vagy tartószerkezete elhelyezését, karbantartását, javítá­sát, felújítását, átalakítását akadályozzák, c) a távhővezeték vagy tartószerkezete karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingat­lant a szükségest meg nem haladó mértékben használni. (3) Ha az idegen ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdés b) pontja alapján eltávolított növényzetre nem tart igényt, az engedélyes — az ingatlantulajdonos kérésére — köteles azt az ingatlanról saját költségén eltávolítani. 11. § (1) A 9. § szerinti előkészítő eljárás eredményeként kiadható vezetékjogi engedély tartalmára az államigazga­tási eljárás általános szabályairól szóló — többször módo­sított — 1957. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: 1e.) a határozat tartalmára vonatkozó előírásai az irányadóak. (2) A vezetékjogi engedélyt, mellékelve ahhoz a műsza­ki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyom­vonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntető nyomvonal rajzát, valamennyi érde­kelt részére a helyben szokásos módon közölni kell. 12. § (1) Vezetékjog engedélyezése esetén a Tszt. 21. §-ának megfelelő kártalanítás összegében a károsult és a vezeték­jog engedélyese állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes a 10. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyide­jűleg szakértői (szakhatósági) véleményben foglalt kárta­lanítást fizet. (2) A károsult az esedékessé vált, de nem teljesített kártalanítási összegére vonatkozó, valamint a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó igényét az engedélyes ellen indított bírósági eljárás során érvényesítheti. 13. § (1) A 10. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti munká­kat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák meg­kezdése előtt legalább 15 nappal korábban az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről az ingatlan tulajdonosát tájékoztatni. Az ingatlan tulajdonosa a tájé­koztatóban megjelölt időpontig a 10. § (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti munkák elvégzésében az engedé­lyest akadályozó fákat, bokrokat eltávolíthatja. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kitermelt faanyag az ingatlan tulajdonosát illeti. 14. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhő­vezeték és tartószerkezete eltávolítását, átalakítását vagy át­helyezését, ha azok műszaki feltételei adottak, illetőleg azok az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek, és vál­lalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését. 15. § A távhővezeték biztonsági övezete helyett a vezetékjo­got engedélyező hatóság elrendelheti a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazását. 16. § A vezetékjog megszűnését követő egy éven belül köteles a volt engedélyes a távhővezetéket és tartószerkezetét az idegen ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani.

Next