Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 8. évfolyam (Budapest, 1921)
1-8. szám tartalomjegyzéke - TANULMÁNYOK - gróf Andrássy Gyula: A magyar értelmiség feladatairól
A magyar értelmiség feladatairól. írta : gróf Andrássy Gyula nak nagyobb kötelességek nehezednek, mint bármely más generációra Magyarország ezeréves történetében. A mi kezeink között törött össze a régi hatalmas Magyarország. Nem bírtuk azt a gazdag örökséget tovább adni, mely reánk szállott. Csak azzal könnyebbíthetjük súlyos felelősségünket, hogy az új emelkedést előkészítjük és megtesszük az első lépéseket, hogy visszaszerezzük azt a tekintélyt és hatalmat, amit megtartani, megvédni nem bírtunk. Az első kellék ez irányban az, hogy önmagunkat reformáljuk, hogy a társadalmat, a nemzet erkölcseit és szokásait átalakítsuk. E nagy munkában a vezérszerep a középosztályé, a magyar és keresztény intelligenciáé, melynek annyit köszönhetünk a múltban és melytől annyit várunk a jövőben. Neki kell vezetni, neki kell irányt szabni épúgy a politika, mint a gazdasági élet és a kultúra terén. Mik legyenek fő elvei, mik legyenek fő céljai e nagy feladatok teljesítésénél ? Oly sokoldalú sorsdöntő kérdés, melyet néhány vonatkozásában tárgyalni kívánok én is. A politikai életben az értelmiség ne zárkózzék monopóliumok és privilégiumok mögé, hanem használja fel, gyümölcsöztesse a szabad versenyben magasabb műveltségét, könnyebb szervezkedési lehetőségeit. Törődjön, foglalkozzék a nép szélesebb rétegeivel. Éljen a közügyeknek is. Járjon elő jó példával. Törekedjék magát felfrissíteni, a józan magyar kisgazdatársadalomból egészséges magyar erőt nyerni, mert ami elzárkózik, az elposványosodik. Mindenekelőtt óvakodjék attól, hogy mint külön párt szervezkedjék. Az általános választójog túlságosan gyors, teljesen korlátlan, minden ellensúly nélküli behozatala következtében attól kell tartanunk, hogy a politikai élet teljesen osztályokhoz és egyes csoportok különleges érdekeihez fog simulni, mert az általános választójog mindenütt evvel a tendenciával jár. Sokan lesznek, akik a magyar intelligenciának azt a tanácsot fogják adni, hogy úgy, mint a kisgazdák tették, alakuljon ő is külön párttá, polgári és városi párttá. De ez óriási hiba lenne. Az ország érdeke parancsolólag megköveteli most inkább, mint bármikor máskor, hogy a politikai pártok alakulása a nagy nemzeti politikai kérdésekben kialakult meggyőződések szolgálatában történjék. Az osztályok szerint való széttagolás élesebbé tenné a politikai ellentétet, lehetetlenné tenné a politikai váltógazdaságot, mert mindenütt, ahol a pártok az érdekek és osztályok szerint alakulnak, ott a kormányzat magát •1 3• 1*