Magyar Kurir, 1791. július-december (5. évfolyam, 51-103. szám)
1791-11-25 / 93. szám
*47« neve öröm innepének buzgó pompáit rajzolják előttünk. — A’ Hazabéli nagyobb és kissebb Városok ezt egész Fejedelmekhez illő tisztelettel és buzgósággal ölték meg. Buda, Pest, Debretzen, Győr, Komárom, ’s más Hazánkbéli Városok innepi pompájok le írása érkezett hozzánk, mellyet ha ide nem iktatunk is, írhatjuk, hogy a* Iegnagyobb buzgósággal és tisztelettel ment véghez minden Vallásbéliek között. Már a* Leopold napját megelőző mire a’ Győri Püspöknek egész Residentziája ’s a’ Városnak nagyobb része Fejedelmi módon valt meg világosítva, és minden uttzákban ez az öröm kiáltozás hallik vala: Éllyen IIyik Leopold a’ mi Kegyelmes Atyánk és Királyunk !! Más nap virradóiig mind a’ Magyar, mind a’ Német forma-ruhában okozott fegyveres Polgárság parádéban álvánki a’ Püspök Ur egész Udvari Gálával mene a' Templomba, és a’ Kegyelmes Fejedelemért maga szolgáltatván nagy Misét . Illeni tisztelet után mind az approbb fegyverekből, mind az ágyukból öröm tüzet adának. Dél után meg vendéglé a’ Püspök Ur a’ Nemességet, a’ Papi Rendet, sőt a’ Város Lakosainak betsületes részét minden Vallás és személy váltogatás nélkül gazdagon, és a’ szegények között bővséges alamisnát osztogattata ki. — De még itt sem rövidültenek meg ezen valóságos Kegyes Atyának Győri Püspök M. Fengler Urnak alamisnálkodó Kezei; mert midőn 17 dikben Győrött számos Úri Vendégeivel asztalánál ülne, ’s a’ többi beszéd között az is előfordúlna, hogy melly nehéz légyen a’ Magyar Országi Státusoknak olly fundust találni , mellyből a’ Plébánus Urak illendő képpen tartassanak, azon kivül, hogy sem a’ Királyi Kintstárnak , sem az adózó szegénységnek terhet ne okozzanak , erre a’ fenn meg nevezett Püspök Ur, az egész Táblának ki mondhatatlan örömére ezt feleld : — „ Az én jövedelmem — mindenek tudhatják nem a’ leg nagyobbik Püspöki jövedelem Hazánkban ; mindazonáltal, hogy én mind a’ Nemes Magyar Nemzethez mind F. Királyunkhoz való szives