Magyar Kurir, 1793. március-június (7. évfolyam, 1-29. szám)
1793-05-28 / 21. szám
hett vólna, még is ezer meg ezer viszontagságokkal kellett nékie a’ Lengyel Mágnásoknak egyenetlensége, és bölts uralkodása, ’s rendelései ellen való zúgolódások miatt szenvedni. Ezek miatt való bosszúságában fakadott ki ezen szókra: szüntelen való hasonlatosságban élő Lengyel ország fel fog osztattatni , melly szavai imé be is teljesedének. Hát, honnan tudta azt Bátory István, talám ugyan jövendölésnek lelkével birt, avagy talám a’ sz. Lélek sugallotta néki előre meg, hogy Lengyel országot 209 esztendőknek elmúlása után két hatalmas Európai Fejedelem fel fogja osztani? Sem jövendő mondó lélekkel való birás , sem isteni belső sugallás nem szükséges a’ bölts embernek a’ jövendőben történendő dolgoknak eleve való meg tudására. Az olvasott és sok tapasztalású ember könnyen ki húzhattya a’ környül állásokból a’ jövendőbeli történeteket. Bátory István is csak azokból illlt Lengyel országnak jövendőbeli állapattyáról, úgy is történt a’ dolog. Miólta a’ Jagellói uralkodó ház ki hóit, a’ miólta a’ királyi választásnak jussa a’ Lengyel Mágnásoknak kezében vagyon, soha eggy királyi választás sem múlt el ; Atebona nélkül, melylyet hol önnön magok , hon n a ’ Lengyel koronára vágyódó fejedelmek okogattnak. Régi constitutiójok szerént mindenkor a’ leg érdemesebb hazafit kellett volna nékik királyságra emelni, ők pedig, rész szerént irigyelvén hazájok fiainak szerentséjét, rész szerint a’ hamis mammon által lévén meg vesztegettetve, hol Német, hol Frantia, hol Magyar, hol Erdély Országokban kerestek magoknak királyt , soha sem találtak magok közt a’ királyi székre érdemest, melly miatt mindenkor nagy tűz támadott Európában. Ponyatovszky Stanisló mostani szerentsétlen király is, a’ ki születésére nézve Lengyel’, nem az ő kegyelmekből, hanem az Orosz Fejedelem asszonynak hatalmas ajánlására emeltetett királyi méltóságra, kit azóltától fogva sok viszontagságok érdeklettének. Esmervén e’ szelid és bölcs fejedelem hafiainak