Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-11-19 / 41. szám

hetne arról, hogy nem sokára tsendesség , bé­kesség, jó rend állanának fel a’ már eggynéhány esztendőktől fogva szüntelen való zűrzavarral, küb­isö ’s belső nyúghatatlanságokkal küszködő Fran­­t­ia Országban. Miként follyanak mostan os­an a’ dolgok, miben törjék fejeiket a’ törvénytelen­­ és sem isteni, sem emberi rendelésekektől függe­­ni nem akaró nemzeti képviselők , tekintsük meg rövideden. Franc­ia­ország. Brisset fogoly társaival egyetemben , a­­kik­ről leg­közelebb ki­adott újság­levelünkben emlé­keztünk , mindnyájan halálra sentenc­iáztattak a­ revolutionalis Ítélő szék által. — Valaze halálra lett itéltetése után kést kapott, ’s maga magának úgy fel hasította a’ hasát, hogy minden bele ki omlott. És igy mind ezek, mind már ő előttök sokan a’ halottak országába küldettek a’ Guille­­line által. Ivéttség kívül Égalite' Filep , Roland, és Claviere is nem sokára titánnok fognak vándor­­lani. Az öreg Luckner Generálnak sem leszen , a’ mint a’ környülállások m­utattyák , tsendes vé­ge, a’ ki azzal vádoltatván, hogy ő is baráttya volna a’ király kívánóknak, és titkon levelezett vólna a’ köz­társaságnak elllenségeivel, fogva vi­tetett Párisba. Ersébeth hertzeg asszony, a’ meg ölettetett Frantzia királynak XVI Lajosnak test­vér húga , és kedves árváinak eggyetlen eggy is­­tápja sem ígérhet magának hosszú és tsendes éle­tet, ez is a’ Conciergerie fogságra vitetett, és a’ mint a’ dolgoknak folyamattya vagyon, ő is által fog a’ revolutionalis izéknek adattatni. Annyira el altatott az emberi érzékenység a’ mostani Fran­­tziákban , hogy sok helyekről örvendező levelek küldettek já II. Gyűlésnek a’ szerentsétlen királyné Mária Sintonia meg ölettetéséért. Néhány kö­zönséges levelek azt jegyzik meg erről a’ minden világi ínségeitől immár meg menekedett Fejeden­lem asszonyról, hogy halálra lett szententziázta* scása, és a’ Qonciergerie fogságba lett vissza vitet*

Next