Magyar Kurir, 1794. január-június (8. évfolyam, 2-51. szám)
1794-05-30 / 43. szám
mokkal kereskedni; meg mutatták, hogy valameddig ez a’ természeti törvénnyel ellenkező kereskedés el nem töröltetik , addig semmi reménység nem lehet a’Frantiáktól el foglaltatott Amerikai szigeteknek állandó meg tartásához; meg mutatták, hogy végtére is ezek az örökös raboskodó szolgálatra sententiáztatott emberek fogják a’ Britanniai birodalomnak erős oszlopait meg gyengíteni, sőt öszve is törni; meg mutatták, hogy lehetetlen az illy örökös szolgálatra taszitatott boldogtalan emberek, és azoknak uraik közt állandó eggyességnek lenni s. a. t. Ellenben az ezen szokásbeli kereskedésnek pártfogói azzal állottak elő, hogy az eggynéhány milliomot takarit bé mind a’ kereskedőknek erszényébe, mind a’ Statusnak kintstárába; hogy annak eltöröltetésével Britanniának virágzó állapattya is hanyatlani fogna; sőt némellyek, nevezetesen Lord Abingdon azt gördítette amazoknak szemek eleibe, hogy egyedűl a’ Jakobinust indulattal bírók, ’s azoknak princípiumaikat terjeszteni kívánók sürgetik annak végső eltöröltetését. És igy a’ hoszszas vetélkedésnek tsak a’ lege a’ következése, hogy az Afrikai boldogtalan szeretsenekkel való kereskedés tovább is fenn maradjon. Az, azon gyűllésben elő fordítt második dolog vala a’ Prutíziai seregeknek Anglus zsóldbalett felvétetések. Lord Grenville a’ külső dolgokat kormányozó Státus titoknak hozta azt elő a’ felső Parlamentomban , azzal biztatván a’ tagokat , hogy azon tractának felettébb hasznos következései lesznek N. Britanniára nézve. Igaz ugyan, úgymond Lord Grenville, hogy Anglia mindenkor erősebb volt Frantia Országnál a’ tengeren , ’s hatalmasabb leszen ennekutánna is , hanem népességére, fekvésére, földi productumaira, ’s hamis poeticájára nézve előbb való volt még eddig Frantzia Ország Angliánál, következésképen mindenkor több fegyveres embert állíthatott ki a’ szárazon mint egész Britannia. Minthogy pedig eleitől fogva a’ volt az Angliai ministeri untnak a’