Magyar Kurir, 1802. január-június (16. évfolyam, 6-46. szám)

1802-01-19 / 6. szám

84 ólta nem emlékeznek itten a’ lakosok. A’ vá­rosnak nagy részét el borította a* víz; a’ maga­­zinumokba is bé nyomulván , sok kárt okozott a’ kereskedő portékákban. A* tengerről a­ partján kívül az orfzá£útig járkáltak ki a’ kis­ebb rendű hajók." Estétől fogva más nap reggeli 7 óráig tartott ez a’ v­eszedelmes idő, és ekkor is oly ret­tenetes föld 9 zendüléssel vagy föld 9 rendüléssel végződött f el, a­­milyenre itt hasonló­képpen nem emlékeznek. Zenggi December* 27 s dikeni A­ szüntelen való eltőzés sok pusztításokat tett, számtalan szerencsétlenségeket okozott , és sok ezer szegény lakosokat kóldus botra juttatott. A­ ki öntött víz a* közel lévő falukban sok szomoru jeleit hagyta hátra a’ maga pusztitásá­­nak, sok házakat és malmokat egészszen el vitt, hogy a* he­lyeiket is alig ismerni. — Az Otto­­wianer Regementben volt Aichelburg Kapitányt is igén véletlen és keserves történet érte ezen ár­vizes napokban,a* ki is feszed magával ezen hónap­nak s8­­ dikán Ágrámban* katonaiig* hó 9 pénze után küldettetvén, hogy útját rövidittse, a* vélle lévő emberekkel és 3 lovakkal, tutajra (szálra, ös­sze foglaltatott gerendákra) ült, hogy a* Lie­­ca vizén keresztül mennyen. Az ájtalevezés köz­ben a* lovak néki bolondúltak,* nyughatatlankod­­ni tapodni kezdettek, a* tutajnak most egygyik majd másik oldalát nyomták alá, míg egy­szer egy kemény szél néki tsapodván a* tutaj fel­é emelt oldalának, azt egészszen lés forditotta , és a* raj­ta lévőket mindenestől fogva, a’? víz alá temette.* Csak két katona tarthatta meg uszás által az életit; a’ más tíz ,az Kapitánnyal egygyütt ódat veszett. ■ . ' . - ESI

Next