Magyar Kurir, 1804. január-június (18. évfolyam, 1-52. szám)
1804-01-13 / 4. szám
magában, hogy 3) a’ próba ereje fém a’ visgálás alá vétetődétnek védelmeztetése , sém a’ cselekedet minéműségének közelebb való meg világosodása , sém pedig az el vádoltatott személy tulajdonságai, és másokkal való eggyesíttese által meg ne gyengitette.Ten. — 4) hogy a’ környbeállásoknak szoros megfontolása után , semmi fundamentumos kétség se maradjon az eránt, hogy az elvádoltatott személy az uzsorálás által magát bűnössé ne tette volna. 31. A’ bevádoltatott uzsorás ellen való próbák után az azt visgáló törvényszéknek kötellege lészen azt meghatározni, illeti e’ valami, és mennyi illeti a’ költsön adót. Hanem ez a’ meg határozás egyedül a’ visgálás alá vettetett uzsorás summát érdekli. Tehát azon esetre , hogy a’ költsön vevő a’ maga igéretét még bé nem tellyesítette , az uzsorára fel vett pénz summáj át s mellyet ő az uzsorás el vonásoknak vagy adásoknak le vonásával, vagy a’ melly rész szerént a’ portékáktól, vagyonoktól, vagy magános kivonásoktól ered, vagy természeti valóságában, vagy a’ betsnek igassagos meg gondolása szerént fizetni tartozik, a’ valóságos summát világosan ki kell tanulni. — Ellenben, hogy ha ő, tudnillik a’ költsön vevő maga adovágát már ki fizette volna szükség lésten azt meg határozni, mit, és ki által fizette azt vissza. 32. A’ tökélletes megvisgálásnak végződése után szententziát kell arról hozni,ha az el vádoltatott személy bűnössé tette e magát az uzsoraásaltat, avagy nem, és bűnösnek tarltatott ez, avagy nem ? vagy pedig semmi törvényes próba nem lévén ellene , félbe kelt ez az eranta kezdett visgalatt szakaszra- 2