Magyar Kurir, 1804. január-június (18. évfolyam, 1-52. szám)

1804-01-13 / 4. szám

magában, hogy 3) a’ próba ereje fém a’ visgálás alá vétetődétnek védelmeztetése , sém a’ cseleke­­det minéműségének közelebb való meg világoso­­dása , sém pedig az el vádoltatott személy tulaj­donságai, és másokkal való eggyesíttese által meg ne gyengitette.Ten. — 4) hogy a’ környbeállások­nak szoros meg­fontolása után , semmi fundamen­­tumos kétség se maradjon az eránt, hogy az el­vádoltatott személy az uzsorálás által magát bű­nössé ne tette volna. 31. A’ be­vádoltatott uzsorás ellen való pró­bák után az azt visgáló törvényszéknek kötel­le­­ge lészen azt meg­határozni, illeti e’ valami, és mennyi illeti a’ költsön adót. Hanem ez a’ meg határozás egyedül a’ visgálás alá vettetett uzso­rás summát érdekli. Tehát azon esetre , hogy a’ költsön vevő a’ maga igéretét még bé nem tel­­lyesítette , az uzsorára fel vett pénz summáj át s m­ellyet ő az uzsorás el vonásoknak vagy adások­nak le vonásával, vagy a’ melly rész szerént a’ portékáktól, vagyonoktól, vagy magános kivo­­násoktól ered, vagy természeti valóságában, vagy a’ betsnek igassagos meg gondolása szerént fizetni tartozik, a’ valóságos summát világos­an ki kell tanulni. — Ellenben, hogy ha ő, tudnil­lik a’ köl­tsön vevő maga adovágát már ki fizette volna­­ szükség lésten azt meg határozni, mit, és ki ál­tal fizette azt vissza. 32. A’ tökélletes megvisgálásnak végződése után szententziát kell arról hozni,ha az el vádoltatott sze­­mély bűnössé tette e m­agát az uzsora­ás­altat, avagy nem, és bűnösnek ta­rltatott ez, avagy nem ? vagy pedig semmi törvényes próba nem­ lévén ellene , félbe kelt ez az eranta kezdett visgalatt szakaszra-­ 2

Next