Magyar Kurir, 1806. január-június (20. évfolyam, 2-46. szám)
1806-01-17 / 5. szám
jai köziül ezen alkalmatosságra rendelt igen fényes forma ruhás, mintegy 50 főből álló lov a Gárdisták* nak egy része követte. Ezeket azon hathintók, mell lyetsbe hathat posta lovak vóltak bé fogva, és a* melyekbe az Eő Felségek udvari tisztjeik és a* Fels, Császárné udvari dámái ültének meg előztek. — Végtére az Eő Felségek hintája, mellybe ha ezüstös szerszámú szép fejér lovak váltak bé fogva. A’ hintó mellett két felől Feldmarsal Ferdinand Würtembergi herczeg és más fő hadi tisnek, utánnok a’ fent említett Kormányszékbéli Gárdisták , ’s Ő utánnok a’ lovas polgárságnak másik része lovaglovak. Valamerre Eő Felségek el mentek, mindenütt könnyekkel elegyes örömmel köszöntötték az Eó Felségek vissza jötteteleken örvendező sokaságot. A’ Leopoldstadti hid és a’ veres torony n®»vezetü belső város kapuja közt az Eő Felségek hintája meg állapodván, a’ Magistratustól eleikb® küldött Deputatiónnak szószéllója Eő Felségeket igen érzékeny oratióval meg köszöntötte, ’s egyszersmind a’ város kultsait Császár Eő Felségének által adta. Ekkor a’ város bástyáira ki vonatott ágyuk durogni kezdvén , Eő Felségeknek hintája is mg indult, és mind a’ belső ’s külső városi harangoknak szüntelen való zúgási, és ágyúk ropogása, mind az örvendező népdivat kiáltási közt a’ városnak leg nevezetesebb útzain keresztül, mellyekenn a’ fegyveres polgárság paradizoxott , a’Sz. István templomába mentek. Ezen templom ajtaján belől 12 szép fejér köntösbe öltözött hajadonok fogadták el Ed Felségeket, és egy közülük egy bársony párnára tett, ’s ezen emlékezetes napra készitett versezetet adott által Ed Felsé-E 2