Magyar Kurir, 1806. január-június (20. évfolyam, 2-46. szám)

1806-01-17 / 5. szám

jai köziül ezen alkalmatosságra rendelt igen fényes forma ruhás, mintegy 50 főből álló lov a Gárdisták* nak egy része követte. Ezeket azon hathintók, mell lyetsbe hathat posta lovak vóltak bé fogva, és a* me­lyekbe az Eő Felségek udvari tisztjeik és a* Fels, Császárné udvari dámái ültének meg előz­tek. — Végtére az Eő Felségek hintája, mellybe ha ezü­stös szerszámú szép fejér lovak váltak bé fogva. A’ hintó mellett két felől Feldmarsal Ferdinand Würtembergi herczeg és más fő hadi tisnek, utánnok a’ fent említett Kormányszékbéli Gárdisták , ’s Ő utánnok a’ lovas polgárságnak má­sik része lovaglovak. Valamerre Eő Felségek el mentek, mindenütt könnyekkel elegyes örömmel köszöntötték az Eó Felségek vissza jötteteleken ör­vendező sokaságot. A’ Leopoldstadti hid és a’ veres torony n®»­vezetü belső város kapuja közt az Eő Felségek hintája meg állapodván, a’ Magistratustól eleikb® küldött Deputatiónnak szószéllója Eő Felségeket igen érzékeny oratióval meg köszöntötte, ’s egy­­szersmind a’ város kultsait Császár Eő Felségének által adta. Ekkor a’ város bástyáira ki vonatott ágyuk durogni kezdvén , Eő Felségeknek hintája is m­g indult, és mind a’ belső ’s külső városi harangoknak szüntelen való zúgási, és ágyúk ro­pogása, mind az örvendező nép­divat kiáltási közt a’ városnak leg nevezetesebb útzain keresztül, mellyekenn a’ fegyveres polgárság paradizoxott , a’Sz. István templomába mentek.­­ Ezen templom ajtaján belől 12 szép fejér köntösbe öltözött ha­­jadonok fogadták el Ed Felségeket, és egy közü­lük egy bársony párnára tett, ’s ezen emlékeze­tes napra készitett versezetet adott által Ed Felsé-E 2

Next