Magyar Kurir, 1806. január-június (20. évfolyam, 2-46. szám)

1806-01-07 / 2. szám

mákból Angliába folyt az arany és ezüst pénz. De még evvel sem elégedtek meg egészlen, haséra az Angliai manufacturákkal és fabricatumokkal minden egyébb Európai tartományokat, neveze­­ttssen Német Országot egészlen el borítván, min­den Európai nemzeteket adófizetőikké tettenek. Sok fel nyílt ízemül és messzebb látó férfiak is Kormányszékek látván e* dolognak rossz követ­­kezéseit, békételenségre fakadtak, de azoknak el hárításokra erejek nem lévén elegendő, tsak nyög­tek magokban, *s másokat terkengettek azon ter­hes igának öszve rontására alattomban. Nem ré­giben illy panasszal te­ljes jegyzés adattatott ki Német Országban e* tárgyról: „Néhány esendőtől fogva, úgymond, azon panaszolkodoak buzgóbb hazánkfiai, hogy lassan lassan minden aranyat és ezüstöt ki taki it Német Országból Ang­ia, *s azok helye­t vagy igen ke­­ves*t, vagy épen semmit sem ad vissza Hazánk­nak. Meg nem e’égszik, hogy nádmézért, kaffé* ért indigóért, *s több e* féle Indiai termésekért igen nagy fumraát hord ki tö­lünk, hanem ezen ki­­vü­l annyira el­borit bennünket fabricatumaival és manufacturáival, hogy lehetetlen a’ Német Orszá­­gi industriának lábra kapni, ’s ha tovább is igy leszen a* dolog, meg nem fojtatmi egészlen. Mi­vel minden gyapját ők szednek fel Saxoniában , semmi munkát fent kaphatnak a’ pos­ta és maté­ria szövők, *s annál fogva mindnyájoknak vagy koldulásra ju­ni , vagy hazajokból más tartomá­nyokba költözni kelletik.­­ Az Angliai mestersé­­ges fonó alkotmányok sok ezer embert meg­foszt­­nak mindennapi kenyerektől; fél porcellán edé­nyeik min­den Német­országi porcelán fabrikál

Next