Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)

1811-02-26 / 17. szám

25 s tartó £6' ExCellentziája kezébe, olly kegyes felté­tel mellett, hogy azon summából, a’ vak gyer­mekek Institutumának épületje nagyobbitassék meg, a’ több meg maradandó része pedig inte­resre adattatván, abból rész szerént azon Insti­tutum igen érdemes Directorának Kitin Urnak fizetése öregbitessék meg, rész szerént pedig a’ nevedékenyeknek hasznokra forditassék. — Azon napon,és ugyan azon végre, Cs Kir. udvari Ta­­nátsos Báró Geißler Úr, és kegyes élete párja is Gróf Lauran­to­ Excellentziája kezéhez két egy egy ezres banco obligatiot küldöttek. Egy nemes gondolkozású valóságos ember barát, a’ kit értékére nézve nem a’ gazdagoknak hanem tsak a’ magokat jóbiró Bécsi polgároknak számok közzé lehet tenni, a’ múlt ig so­­k esz­tendőben, leg nagyobb jóltevője volt a’ Szegé­nyek Institutumának. Ugyan is az Alsterbachi szegények házának, több ízben 460 forintokat, a’ Wehringi ispotálynak 415 forintokat ajándé­kozván, azon summát az azokban lévő­ szegé­nyek közt ki osztatta. — A’ Fels. ifjú Francia Császárné Mária Ludovika mennyegzöjének al­kalmatosságával , az árvák hazának , az abban lévő gyermekeknek mulatságokra 250 forintot, az Ybbsi és Mauerbachi ipsztályoknak 410 ; a’ több külső városi szegények házának 400 ; vég­tére a’ sintő beteg házakban lévő szegényeknek 3000, mind öszve 2935 forintokat adott. — Va­lamint ez az ő felebaráti szeretetből folyó adako­zása, úgy az a’ tselekedete is, mellynél fogva magát neveztetni nem kívánta, hanem ezen jóté­teményeit tsak olly végből akarta közönségessé tétetni, hogy az ő példája által más jó értékű

Next