Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)
1811-01-01 / 1. szám
tat, a’ melly nélkül semmi érzékeny és érzékenység nélkül való teremtések nem élhetnének, mi reánk nézve, minden égitesteknél nemesebb, ’s jóltévőbb. Ennek a’ roppant égi testnek diaméterje, (igy neveztetik az a’ linea , melly a’ Circulust avagy abrontsot két egyenlő részre osztya fel) ,9 ,387, 35, az az, tizenkilentz millióm, három száz nyólczvan hét ezer száz harmintz öt Német mértföldet teszen, egy millióm, négy száz negyven három ezerszer nagyobb a’ mi földgolyóbisuoknál, és ez a’két égi test közt való koz 20,560,999 \12, az az húsz millióm , ötszáz hatvan ezer, kilentzszáz kilentzven kilentz és fél Német mért földet teszen, és 610,000 mért föld a’ kereksége , következésképen egy millióm 443000 szer nagyobb a’ mi földünknél. Mellynek meggondolása bennünket ezen felséges, és egyszersmind az emberi nemzetre nézve igen jókévő égi nagy test bennünket nagy bámulással tölt bé. A’ Föld, mellynek szinén mi lakunk, egy azon planéták közzül, mellyek a’ nap systigmájában találtatnak. Ennek formája kerek , de ez a’ kerekség nem mathematica, hanem, mivel annak szinén sok hegyek és mély völgyek vannak, tsak physica. — A’ főldnek leg régibb lakosi, a’ kikről tudniillik a’ régi Krónikák emlékezhetnek, különbkülönbféle , ’s többire helytelen gondolattal voltak a’ Föld formájáról, még pedig nemtsak a’ köz nép, hanem még st’ Fiioeonusok is. Diodorus Siculus, Augustus Rómfii Csász.ir uralkodása alatt élt igen hires Görög Pt-Itcakas jegyzése szerént, a’ Khaldeai Tudóaostzt tartották a’ földről, hogy az hasonló legyen a’ határ nélkül való Oceanus tengeren úszkáló hajó