Magyar Kurir, 1813. július-december (27. évfolyam, 1-52. szám)

1813-12-07 / 46. szám

mos ember, a’ ki valamelly megtilalmazott fegyvert rejtett el, hadi törvényszék elei­be idéztetvén, ’s arról meg is győzettetvén, agyon lövetett.­­ (Az 1­809-iü esztendő­ben Fr. háborúban itt Bétsben is avval vá­­doltatván egy ide való nyereggyártó , hogy ő egy ágyút rejtett el a’ háza alatt való pin­­tzében, hasonló szomorú sorsra jutott, ám­bár az ide való Magistratus esedezett lé­gyen is életben való meghagyattatásáért az itt volt Frantzia Kommendánsnál.) Lübeckből, Német Országnak a’ Hol­­steini hertzegségben fekvő régi nagy és erős kereskedő városából így írtak Novemb. 14-ik napján: Itt, úgym­ond, és Ham­burgban, minden nap szomorúbb a’ mi sorsunk. Marsai Davoust Novemb. 17-ik napján a’ Ratzeburgi tábor helyet megéget­­tette , a* Szövetséges seregek pedig Ratze­­burgot, és Gr. Grönaut elfoglalták. A’mi kapuink előtt való árnyékos sétáló helyek és kertházak mind le rontattak; a­ Ham­burgi bankóból. Nov. 1­4-ike­n 250000 márk vert pénz vitetett el. (Egy márk arany 16 latot nyom,­­ 36 aranyra megyen ; egy márk ezüst hasonlóképen 16 latot, vagy 8 tallért). A’ Hildesheimi közönsé­ges újság leve­lek szerént, a’ Fels. Prussziai Király és a’ Nagy Britannia Regens hertzeg abban egyez­tek meg egymással, hogy az Alsó Szakszó­mat Kerületben fekvő Flildesheimi Her­­czegség,­­melly hajdan Püspökség volt, hanem későbben saecularizáltatván , az az, világi birtokká tétetvén a’Prussziai Király­ság (Vesztfáliai örökségéhez kaptsoltatott) az­ Angliai Királynak Német Országi bir­tokaival, a’ Braunschweig - Lüneburgi her­­tzegséggel kajúsoltassék öszve, mellynek elfoglaltatása Ánglus Gene­rál Gróf Wal­ra­o­d­e­n­r­e bízatott, a’ ki azon Ilerczeg­­ségnek fő városába Hildesheimba, Novemb.­r 3-ik napján be' is ment. A’ nevezett An­gliai régens I hertzeg, me­g most is beteg édes atyyának III. Györgynek nevében kö­vetkezendő hirdetményt tétetett azon her­­tzegségben közönségessé: Hildesheimi Hertzegsé­g lakosi! Sok, változó történetek után az én uralkodásom, alá vagytok vettetve. Leg természetesebb, ’s tireátok nézve leg kívánatosabb ez a’ a* meghatározás. Tsak nem mindenütt* az én famíliám Német tartományival van kö­rűl vétetve a’ti hazátok ; a’ ti erköltsötök a’ ti régi alkotmányotok a’ miéinkel meg­egyeznek, nagy rész közzűletek valaha, egy századnál tovább az én őseim hatal­moknak engedelmeskedett; a’ szomszéd­­tság és tapasztalás megtanított titeket azon fundamentom­os ágazatokra, mellyek sze­­rént a’ Braunschweig-Luneburgi hertze­­gek uralkodni szoktak. — Semmi külömb­­séget nem esmérünk mi a’ mi régi és új alattunkvalóink közt, mint ezek, úgy ama­zok is, tulajdon hasznokért, ’s nem má­soknak feltételekért, és alattokvalóiknak boldogságokért fognak uralkodni, é's e’ fog a’ mi iparkodásunknak leg szebb ju­talma lenni.­­— Ehez képpest tellyes bizo­­dalomsitpl lévén, olly hívséget várok tőlletek, mint a’ millyent Hannoverának lakosi az utolsóbb időknek terhes környűlállásai közt Eő Kir. Felségéhez mutattak; ellen­ben Ti is legyetek az eránt bizonyossak, hogy en a’ ti vallástokat, birtokaitokat, ’s jussaitokat tellyes tehetségem szerént védelmezni fogom, és ’a’ ti javaitokra a’ leg nagyobb buzgósággal fogok gondot vi­selni.“ „Ti is részesültetek abban a’ szeren­­tsétlenségben, a’ melly alatt néhány eszten­dőktől fogva sok Német Országi Statusok nyöglenek vala . Ti is az idegen fegyver által el szakasztatva voltatok egy Német Országi Monarkától , hogy idegen és hoz­zátok nem illendő törvényeknek, és tá­vol lévő Hatalmasságoknak alája legyetek vettetve, vállatok is mély sebeket kell gyógyítani, é­s még nagyobb áldozatok, ’s

Next