Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-10-18 / 32. szám
ásoknak, úgy nevezett periodicus írásoknak kiadási köteleztetnek , valamint újaknak kiadhatása, úgy a’ már folyamatban levőknek folytathatása végett, arra tollúnk engedelmet kérni, melly tsak abban az esetben adatik meg néktek, ha elegendő módon megmutathattyák, hogy legalább is van 300 vevőjök. Mind azok, a’ kik Oktobelo-dik napjáig el végre az illendő lépéseket meg nem teszik, elvesztik jusaikat. Nem érteztetnek ide a tsupa tudományt és mesterséget illető levelek. — 15) Minden kinyomtathatott munkából (írásból), még pedig ha top levélnél többől állanak, de kötve, az áruhatás előtt a* belső dolgokra ügyelő Ministerünk kezébe küldeni tartoznak a* kiadók három nyomtatványo-kat. Ide értetnek az újságlevelek földrajzolatok , réztáblák , ’s a' többi. Valamint idegen földről, nevezetesen Bugumbal, Frantzia országba, úgy Frantia országból is Belgiumba az döbbent országlás alatt sokak által költöztek , jószágokat vásároltak, hivatalokat kaptak és több e féle. Ezekről közönségesen tsak annyi határozás létetett vala a’ Párisi békességkötésben, hogy a’ Frantzia országgal öszszetsatoltatva volt ’s mostan attól elszakasztatott tartományokból a’ Frantziák, Frantzia országba, ’s az idegenek Frantzia országból a’ magok eredeti házaikba, 6 esztendőknek lefolyta alatt viszsza térhetnek. Ezt a’ közönséges határozást azonközben már most valamint a’ Frantzia úgy a’ Belgiumi országrészék is keskenyebb határok közzé szorította. Belgiumban ilyen végzést hirdettek ki az ott megnyomúlt Frantziákra nezve: — „Meg gondolván, hogy az óka, hogy Belgium Frantzia országgal öszsze tsatoltatott vala , sok Frantziák hivatalokat kaptak Belgiumban, mellyeket még most is bírnak, pedig a' mellyekhez a* józan okossággal megegygyező politika szerént a’ Belgáknak magoknak van legelső jussok , de más felől azt is meggondolván , hogy találtathatnak olly különös okok , mellyek minket arra indíthatoak, hogy némellyeknek ezen személyek közzűl azon politikai jutókkal való élést, mellyekkel a* Belgák élnek, megengedjük, meghatároztuk. —„ „Hogy mind azok a’ Frantziák, a’ kik töltünk polgári levelet kapnak , olyan jussal bírjanak a’ politikai hivataloknak folytathatására a’ milyennel magok a’ Belgák bírnak. Mint azok a’ Frantziák , a’ kik most Belgiumban hivatalokat viselnek, hivataljokból elbotsáttatnak, ha két hónapok alatt polgári levelet nem kapnak. Mind azok, a’ kik Oktober’ to-dik napjáig a’ magok kérelmeket be nem adták, azért, hogy ilyen polgári levelet kapjanak, úgy tartatnak , mintha minden ehez való juszol magok lemondottak volna. Frantzia Ország. A* Frantzia törvény hozd Követek* Kamarája már jó ideje, hogy tanátskozik ugyan ezen tárgy felett, tudni illik, hogy mit kellessék azon idegenekkel tsinálni a’ kik azon tartományokból , mellyek Frantzia országgal öszszetsatoltatva lévén, azokból ebbe által költöztek, itt jószágokat vásárlottak, hivatalokat kaptak *s a’ többi. Sokak mint a’ Kamara’ biztossága is melynek az esméretes Reynouard volt a’ szószollója , úgy vélekedtek , hogy ezek az emberek már egyszer Frantziákká lettek, ’s az által, hogy az ő tartományaik Frantzia országtól elszakasztattak , ők magok, a’ mi az ő túl a dán szemellyeket illeti, e’miatt nem szűntek meg Frantziak lenni. Mások éppen ellenkező ítélettel voltak. Végre voksolásra került a’ dolog, melynek a’ lett a’ kimenetele , hogy többen találtattak olyanok, a’kik úgy ítéltek, hogy az idegen tartományoknak Frantzia országtol való elesése által az ezen tartományokból való idegenek is, ámbár Frantzia országban megtelepedtek, tsakugyan megszüntek Frantziák lenni. A* melly vélekedés a’ Voksok* többsége által meg is ha-